Karácsony éjszakáján béke, csend és öröm honol minden keresztény családban. Gyertyafényes karácsonyfa, kis jászol, fenyőillat, éjféli mise az öröm és békesség záloga. Ilyenkor mosolygó gyermekké leszünk és örvendve örülünk. A hideg, fagyos, karácsonyi éjszakából merítsünk örömet az egész esztendőre, mert öröm nélkül nem élhetünk. Karácsony éjszakáján megtelt az egyházkarcsai római katolikus templom, ahol ünnepi szentmisére került sor, amelyet Mgr. Szalay Gyula esperes-plébános celebrált. Szentbeszédében a következőket mondotta: ,, Amikor villamosra, autóbuszra vagy vonatra száll fel az ember, az utasok unott arccal néznek egymásra. Ha azonban felszáll egy édesanya a gyerekével, mindjárt megváltozik a kép. A gyermek minden után érdeklődik, a fagyos tekintetek pedig felengednek. Az emberek arca egyszer csak szeretet sugároz. Miért? Mert közéjük lépett az ártatlan szeretet. Kétezer évvel ezelőtt ebbe az autóbuszba lépett be egyszer egy Édesanya mosolygó Gyermekével, a kis Jézussal. Az isteni Gyermek megmutatta az utat, hogy merre kell menni, az emberek szíve megnyugodott. A Megváltó nem király képében jelent meg, hanem kisgyermekként jött közénk.’’ Az ünnepi éjféli karácsonyi szentmise után sor került a templom udvarán álló karácsonyfa megáldására, amelyen falunk elöljárói, falunk apraja-nagyja és a környékbeli falvakból érkező hívek is részt vettek. Szinte megható volt, hogy az éjféli szentmise után senki sem sietett haza, mert a templom ajtajában Mgr.Szalay Gyula esperes-plébános és falunk elöljárói minden egyes hívőnek áldott, boldog Karácsonyt kívánt, majd agapéra invitált mindenkit a fenyőfa köré. Az agapé alatt szebbnél szebb karácsonyi énekek szólaltak meg. Köszönjük az esperes úrnak, hogy ilyen hagyományt teremtett a karácsonyi éjféli szentmise után. Tudtunk együtt örülni, és ma már el sem tudnánk képzelni, hogy az éjféli szentmise után ne találnánk időt egymásra és ne úgy ünnepelnénk, mint egy nagy, boldog család.
,,Betlehemi kis Jézus: adj békét szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak.”
Felvidék Ma, Mgr. Juhász Ferenc
