(Videókkal és az elfogadott állásfoglalással frissítve) Budapesten, az Országház Vadásztermében plenáris ülést tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Az ülésre a magyar alkotmányozási folyamat finisében került sor, és ez egyik központi témája volt a tanácskozásnak. Az MKP részt vett az ülésen, a Most-Híd – amely a legutóbbi meghívást ignorálta – nem kapott meghívót.
A magyar alaptörvény vitája március 21-én kezdődik a magyar Országgyűlésben.
A KMKF-ülést eredetileg még februárban szerette volna összehívni Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, ám a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kérésére későbbre halasztották, ugyanis az RMDSZ február végén tisztújító közgyűlést tartott (Kelemen Hunor lett Markó Béla utódja).
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tagjainak szövegszerű javaslatait is várják az új alaptörvényhez – emelte ki Kövér László házelnök, a KMKF pénteki plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Hozzátette: a beérkezett javaslatokat az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága fogja koordinálni, s azokat, ha lehetséges, beépítik majd a végleges szövegbe.
Kövér László elmondta: a választójoggal kapcsolatban nagyon sokan felszólaltak az ülésen, s azt a kiindulópontot senki nem kifogásolta, hogy az állampolgárság és a választójog összetartozik. Ebben konszenzus van, s ennél tovább most nem is akartak jutni – tette hozzá a házelnök. Hozzátette: lehetnek különbségek a magyar állampolgárok választójogánál; ha megmarad a vegyes rendszer, akkor egyéni képviselőjelöltekre nem szavazhatna az, akinek nincsen állandó lakhelye, csak pártlistára. Döntés azonban e kérdésben nem született, azt a két irányt rögzítették, amely mentén a gondolkodás elindulhat. Az egyik szerint – több ország választójogi modellje alapján – a magyarországi választójogi rendszerbe bekapcsolnák azokat, akik rendelkeznek állandó lakhellyel, a másik lehetőség az, hogy a saját jelöltjeiken keresztül biztosítják a magyar törvényhozásba való bekapcsolódást a határon túliaknak – fejtette ki. Kövér László értékelése szerint sűrű, intenzív munka folyt a plenáris ülésen.
A tanácskozáson a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. Ebben többek között üdvözlik, hogy az új alaptörvényben megjelenik az egységes magyar nemzet eszméje, s Magyarországnak a határon kívüli magyar nemzeti közösségek iránt viselt felelőssége. A résztvevők egyben elítélik a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását, s figyelemmel követik az ukrán hatóságok eljárását a tettesek megbüntetésére. A szervezet várakozással tekint a magyar állampolgárság kiterjesztésére, és üdvözli, hogy az első eskütételek a március 15-i nemzeti ünnepen lesznek.
A dokumentum szerint a KMKF a határon túli magyar közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómia-formákban látja, beleértve a területi autonómiát is.
Kitértek arra is, hogy a KMKF figyelemmel kíséri a Vajdaságban megvalósulóban lévő kulturális autonómiát, és reméli, hogy ennek gyakorlati eredményei hozzásegítik a magyarságot önazonossága megőrzéséhez. A testület – az állásfoglalás szerint – üdvözli a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt, és reményét fejezi ki, hogy ezután a román törvényhozás az ország területén élő nemzeti közösségek védelmére vonatkozóan olyan törvényeket fogad el, amelyek az adott közösségek szervezeteinek elképzelésével egybe esik.
Kövér László, Kelemen Hunor és Berényi József a sajtótájékoztatón
Kövér László tájékoztatása szerint módosították a KMKF statútumát is, ennek legfontosabb része, hogy a mind teljesebb Kárpát-medencei reprezentáció érdekében kiterjesztették az eddigi tagok körét az erdélyi Magyar Polgári Párttal, és megteremtették a helyét a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának, valamint tiszteletbeli tagi státuszt hoztak létre.
Közlése szerint az ülésen vita alakult ki arról, hogy a Máért és a KMKF egymás melletti létéből fakadóan hogyan kell átalakítani a Kárpát-medencei magyarok szervezetét. Ebben lényegi megállapodás nem született, a kérdést visszautalták a KMKF állandó bizottsága elé.
Megvitatták a Duray Miklós felvidéki politikus kezdeményezésére alakult munkacsoport szórványstratégiáját, s arra jutottak, hogy azt kérik, a munkacsoport tagjai fogalmazzanak meg konkrét ajánlásokat is a magyar döntéshozók számára.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte a testület összehívását, azt a magyar-magyar együttműködés fontos dimenziójának nevezte, amelyet tovább kell vinni. Az állampolgárság kapcsán kiemelte: szükségesnek tartják, iránta Erdélyben nagy az érdeklődést, ugyanakkor fontos, hogy a szülőföldön való boldogulást segítsék minden eszközzel. Kifejtette: nincs kétféle állampolgárság, s meg kell találni a technikailag legmegfelelőbb megoldást, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak. Ez valószínűleg az országos listára való szavazás lehet – jelezte.
Az alkotmányozással kapcsolatban azt gondolják, hogy az előterjesztők által a szövegbe emelt passzus, a határon túli magyar közösségekről való gondoskodást illetően, „egy erős megfogalmazás”. Ha lesz konkrét javaslatuk eljuttatják az Országgyűléshez – tette hozzá.
Tőkés László, európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy a nemzetpolitika mind a végrehajtás, mind a törvényhozás szintjén jól halad. Felidézve, hogy a Gyurcsány-kormány felszámolta a Magyar Állandó Értekezletet, azt mondta, hogy akkor a KMKF volt az, amely magyar intézményes ügyet megmentette. Nemzetpolitika területén 2010-ben gyökeres változás következett be, rendszerváltás történt – emelte ki.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke üdvözölte a munka folytatását, s hogy nyíltan és őszintén lehet vitatkozni, javaslatokat lehet az alkotmányhoz megfogalmazni. Mint mondta, bíznak benne, hogy amit a kormánykoalíció Szlovákiában megígért, azaz, hogy eltörlik az „értelmetlen ellentörvényt”, azt teljesíteni is fogják.
Potápi Árpád (Fidesz), a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a testület koordináló szerepét emelte ki az alkotmányozásban. Szabó Vilmos (MSZP) megerősítette, hogy érdemi munka folyt a plenáris ülésen, bizonyítva, hogy a testületnek van helye és jövője a magyar-magyar kapcsolatrendszerben.
A KMKF 2011. március 11-i Plenáris Ülésének állásfoglalása
- A KMKF felkéri a Titkárságot, hogy az Állandó Bizottság tagjaival egyeztetve dolgozza ki az átalakuló munkacsoportok felállításának és működtetésének tervezetét.
- A KMKF felhatalmazza az Állandó Bizottságot, hogy döntsön a munkacsoportok átalakításáról.
- A KMKF üdvözli az új Alaptörvény tervezetében megjelenő, az egységes magyar nemzet eszméjét és Magyarországnak a határon kívüli magyar nemzeti közösségek iránt viselt felelősségét kifejező szándékot.
- A KMKF várakozással tekint a magyar állampolgárság kiterjesztése folyamatára, valamint üdvözli, hogy a kedvezményes honosítás és visszahonosítás alkalmazása révén március 15-i nemzeti ünnepünkön köszönthetjük az állampolgársági esküt elsőként tévő honfitársainkat.
- A KMKF a magyar nemzetrészek nemzetközi érdekérvényesítésében nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az Európai Unión belül élő nemzetrészek éljenek a Lisszaboni szerződés nyújtotta lehetőségekkel.
- A KMKF üdvözli a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt, és reményét fejezi ki, hogy ez után a román törvényhozás az ország területén élő nemzeti közösségek védelmére vonatkozóan olyan törvényeket fogad el, amelyek az adott közösségek szervezeteinek elképzeléseivel egybeesik. A KMKF természetesnek tartja, hogy az ország régióinak átalakítása kizárólag a szubszidiaritás alapelvének, valamint a regionalizmust szabályozó uniós szabályoknak az érintett közösségek akaratának és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembe vételével történhet meg. Ezek a szabályok előírják a történelmi- kulturális tényezők figyelembe vételét a régiók kialakításánál.
- A KMKF a határon túli magyar közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómia-formákban látja, beleértve a területi autonómiát is.
- A KMKF figyelemmel kíséri a szerbiai Vajdaságban megvalósulóban lévő kulturális autonómiát és reméli, hogy ennek gyakorlati eredményei hozzásegítik a magyarságot önazonossága megőrzéséhez.
- A KMKF megdöbbenését fejezi ki a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálása miatt, és figyelemmel követi az ukrán hatóságok eljárását a tettesek megbüntetésére. Elismerve az előrehaladást az anyanyelvi vizsgázás lehetőségében, úgy véli, hogy további lépéseket kell tenni a valós esélyegyenlőség biztosítása érdekében a felsőoktatási részvétel területén. A KMKF elvárja, hogy az ukrán állam biztosítsa a magyar tannyelvű általános és középiskolák számára, illetve az egyházi gimnáziumok részére a folyamatos és rendszeres magyar nyelvű tankönyvellátást.
- A KMKF a régióban 2011-ben tartandó népszámlásokkal kapcsolatban felhívja a magyar nemzetrészek tagjait, hogy ne adják fel magyarságukat, hiszen a népszámlálási adatok alapján dől el a közeljövőben, hogy milyen intézmények szolgálhatják megmaradásukat, hogy milyen keretek között lesz mód közösségeik szabad nyelvhasználatára. A KMKF üdvözli, hogy a magyar nemzeti közösségek képviseleti szervezetei esetenként összefogva készítik fel a magyar embereket a népszámlálásra.
- A KMKF várakozással tekint a szlovák kormányprogram által előirányzott, az állampolgárságról szóló törvény módosítására, illetve arra, hogy a parlament elé terjesztett kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezet a nemzetközi ajánlásokkal összhangban a nemzeti közösségek önazonosságát megerősítő törvényként születik meg.
- A KMKF fontosnak tekinti a készülő szlovéniai általános nemzetiségi törvényt, melyről támogatását fejezi ki.
- A KMKF jóváhagyta az Állandó Bizottság által elfogadott Szórványstratégiát, azzal, hogy a munkacsoport a hozzá kapcsolódó intézkedési tervet további működése során készítse el.
Budapest, 2011. március 11.
A Magyar Koalíció Pártja küldöttsége a KMKF ülésén: Berényi József (elnök, Nagyszombat megyei képviselő), Bárdos Gyula (az Országos Tanács elnöke), Kvarda József (Nagyszombat megyei képviselő, megyei alelnök), Botka Ferenc (Nyitra megyei képviselő), Jámbor László (Besztercebány megyei képviselő), Kopasz József (Kassa megyei képviselő), Duray Miklós, a KMKF tiszteletbeli tagja. Az MKP európai parlamenti képviselői, Bauer Edit és Mészáros Alajos szintén részt vettek a tanácskozáson.
* * *
A Magyar Koalíció Pártja delegációját Berényi József MKP-elnök vezette. Berényi portálunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában eddig is volt egy mondat Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatáról. A KMKF-ülést megelőző bizottsági üléseken minden határon túli magyar szervezet képviselője annak a nézetének adott hangot, hogy ezt bővíteni kellene, konkrét tartalommal kiegészíteni ezt – azaz, pontosítani Magyarország felelősségét a határon túli magyar közösségek ügyében. Az Európai Unió több országa alkotmányában van hasonló példa, ezeket is figyelembe lehet venni a magyar alkotmányozási folyamat során. Ami a határon túli magyarok esetleges választójogot illeti, a határon túli magyar szervezetek ezt úgy értékelték, hogy ez szintén nagyon sok európai országban működő intézmény, nincs szó semmilyen újdonságról vagy rendkívüliségről. Nagyon sok európai állam állandó lakhellyel nem rendelkező, külföldön élő állampolgárainak ad lehetőséget a parlamenti választásokra. Sőt, a Magyarországgal szomszédos országok közül ezt a lehetőséget és jogot garantálja Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Románia, sőt Szlovákia is. Tehát a választójog megadásával csak az történik, hogy Magyarország behozza a lemaradását. Ezzel nem csak a Kárpát-medencében élő magyar állampolgárok számára válna lehetővé a választás, hanem például a tengerentúlon, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig mindenütt.
A KMKF-ülésen Duray Miklós felvidéki magyar politikus-közíró, egyetemi oktató is részt vett. Duray szerint a Magyar Köztársaság Alkotmányának külön kell foglalkoznia a nemzettel és külön az állammal. Vannak olyan kérdéskörök, amelyek az állam vonatkozásában is csak a nemzetből vezethetők le, illetve a történelmi múltból. Ezért nyilvánvaló, hogy az alaptörvényben a ranglétra csúcsán a Szent Koronának kell állnia, ezt követően azon alaptörvények sorának, amelyek történeti alkotmányunk gerincét alkotják, és ki kell mondani, mi az értékrendünk eszmei és műveltségi alapja. A nemzet vonatkozásában nem kerülhető meg a szétszakítottság és a szétszóratás ténye, valamint azoknak a kötelékeknek a számbavétele, amelyek egyben tartják a nemzetet. Le kell szögezni, hogy az alaptörvény és az ezen alapuló sarkalatos törvények vonatkozásában milyen jog illeti meg a nemzetet, és mi a mindenkori magyar állam kötelessége a nemzet iránt. Ezt követően kell elvszerűen foglalkozni a magyar állam keretei között élő nem magyar ajkú, illetve a magyartól eltérő identitású közösségekkel és az ezeket alkotó személyekkel – feledve a kettős identitás fogalmát, helyettesítve ezt a párhuzamos identitással. Majd meg kell fogalmazni a magyaroknak a szomszéd nemzetek (nem az államok) iránti viszonyát. Először kell a történelmünk során meghatározni a magyar állam és a magyar nemzet viszonyát az európai államok közössége – az Európai Unió – iránt. Csak ezután lehet foglalkozni az alapjogokkal, az állampolgárokkal, az állammal, az intézményrendszerekkel. (Duray Miklós észrevételeit és javaslatait írásba foglalta, mely portálunkon és Duray honlapján (www.duray.sk) is teljes terjedelemben olvasható).
A felvétel a Kárpát-medencei Magyar Képviselők (KMKF) 2009. szeptember 11-én tartott plenáris ülésén készült, amikor egyetlen szék árválkodott elfoglalatlanul az ülésteremben, az pedig a Most-Híd képviselője számára volt fenntartva. A Most-Híd a mai ülésre már nem kapott meghívót.
Felvidék Ma, on, mti
{iarelatednews articleid=”27460″}
