A Pósa bácsi ezen kötetével nemcsak a tél örömeit, a karácsonyt éljük át, hanem közelebb kerülünk egymáshoz is. Pósa versei szeretetet, empátiát, gyermekeink tiszta, ártatlan álomvilágát sugározzák legszebb ünnepünkön!
A magyar gyermekirodalom megteremtőjének Pósa Lajosnak a meséskönyvei 2006-tól a Táltos Könyvek Mesekönyvkiadó jóvoltából újra megjelennek Gábor Emese illusztrációival, Csirke András szerkesztésében. A kiadványok a bastyaegyesulet@citromail.hu e-mail címen ezúttal már Felvidéken is megrendelhetőek.
A kiadvány mellett hangoskönyv is megjelent, melyen A fenyőfa álma, Karácsonykor, A vörösbegy, Esik a hó, A téli muzsikások, Nyulak lakomája, Erzsike álma, Téli ének, A kis Ferike, Hull a hó, Szánkózik a miniszter úr, Hahó! Hahó!, Téli mulatság, A házmesterné lánya, Téli utazás, A hó, Hólepkék, A hű madarak, A jószívű leány, A kis őzike, Diófa, Csitt, csendesen!, Tercsi, mit látsz?, A fehér vadász, Tél és tavasz, Tessék venni hóvirágot! c. Pósa Lajos versek Pálfy Margit színművész előadásában hangzanak el.
2011-ben A fenyőfa álma és a Karácsonykor című versek hajtogatós könyv formájában külön kiadásban is megjelentek.
* * *
Pósa bácsi karácsonya 2011 – JÁTÉK FELHÍVÁS
Kedves Barátaink,
„Nagy a sürgés-forgás/Fenn a Mennyországban. // Minden kis angyalnak / Nevet az orcája: / Mind egy-egy tarisznyát / Akaszt a nyakába. … Kinyílik előttük / Sorba minden ablak: / A karácsonyfával / Zengve besuhannak. …”
Az angyalkák 2011-ben is besuhannak, s a karácsonyfa alá rejtik ajándékaikat. Reméljük, hogy Pósa bácsi könyveket is hoznak.
Kedves gyerekek és szüleik!
Töltsétek fel a Pósa Lajos Emlékére facebook üzenőfalára a karácsonyfáitokról, alatta a Pósa bácsi könyvekkel a fényképeiteket, melyet egy albumba gyűjtünk. Az albumban lévő fényképekre majd szavazhattok. A legtöbb lájkot kapó fénykép beküldőjét megjutalmazzuk.
Pósa bácsi karácsonya 2011 akciónk fővédnöke Pósa Dénes, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének alelnöke.
Várják képeiteket.
http://www.facebook.com/profile.php?id=100001677341870
* * *
Pósa Lajosról kortársai ekképpen nyilatkoztak:
„Pósa Lajos volt a legelszántabb őrtálló magyar a költészet berkeiben, a leghívebb dalnok a magyar mezőkön, aki a magyar nemzeti ideálok kultuszában soha meg nem ingott, soha idegen tarlókra nem kalandozott, hanem dalaiban mindig magyar érzést, gondolatot, erkölcsöt, dicsőséget és szépségeket magasztalt, zengett és szórt széjjel költészetének kifogyhatatlan és tiszta forrásaiból.”
– Lőrincy György –
„Pósa Lajos józan magyarsága egy csapásra átnemesítette gyermekköltészetünket: virágokat, gyümölcsöket, csengőt, órát, nyuszit és katicabogarat úgy állít elénk, ahogy a magyar paraszt látja évszázadok óta.
– Kosztolányi Dezső –
„Pósa Lajos … munkásságának nemzetnevelő hatásával egy lépcsővel sem áll lejebb Petőfinél, Aranynál, Jókainál. … Ami nemzeti kincse van a magyar léleknek (…) ő azokat gyermeki játékokká dolgozta ki és elszórta örökhatású, örök kincsekül az országnak.”
– Gárdonyi Géza –
” Pósa Költészet hát van, s tán egy darabig lesz is még a világon, de az utolsó költőt, aki az élet minden vonatkozásában az volt, Pósa Lajosnak hítvták. … Azért, hogy író lettem, a jó Isten a felelős, de hogy akármihez nyúlok, gyermekíró maradok az utolsó tollvonásig, azt Pósa Lajosnak köszönöm.”
– Móra Ferenc –
„Mindnyájunk gyöngéd, meleg érzését lehelte e gyönyörű versekbe a gyermekek költője, ki most gyermekként áll előttünk.”
– Benedek Elek –
„A lehető legmagasabb művészi fokon találjuk meg Pósa verseiben mindazokat a formai és tartalmi elemeket, amelyek a mai gyermekversköltészetünk legjobb termését is jellemzik. Mozgás, akció, zenei hangzás, ritmus, rím, alliteráció, ismétlések, variációs ismétlések, megannyi nélkülözhetetlen formai kelléke a gyermekverseknek. És hadd mondjam meg: meggyőződésem, hogy Pósa nélkül nincs Weöres Sándor.”
– Harsányi István –
„Pósa költészete a családi élet felmagasztalása is, amelyből az emberek fennkölt s legtisztább, legnemesebb érzelmei fakadnak. Pósának a gyermekről és a családról írt néhány költeménye tökéletes mestermű s örökbecsű gyöngye a magyar irodalomnak. … A tréfás leírások és történetek is mély emberi és erkölcsi motívumokat rejtenek. Alig van az ember erkölcsi életének olyan mozgató eleme, amely a versekben nem szerepelne. Pósa egyetlen versében sem téveszti szeme elől, hogy mulattatva is nagy igazságokat kell szolgálnia. A hiúság, kapzsiság, kegyetlenség, hűség, bátorság, jószívűség, barátság, hencegés, bátortalanság, nagyravágyás, nagylelkűség, hősiesség mind szerepelnek a versekben, de mindig úgy, hogy a gonosz megkapja büntetését, s a jó elnyeri jutalmát…, amint azt a gyermek optimizmusa megkívánja.”
– Nagy László –
„Tarkán váltakozó színekből kötött mezei virágok, egyszerűek és ízlésesek s bizonyos harmónia van köztük (…) Amit Pósa e nemben produkál, az annyira a gyermekvilág kedélyéhez van szabva, hogy alig van egy írónk is, aki utána tudja csinálni.”
– Mikszáth Kálmán –
„Pósa alkotásait a tisztaság, költőiség, derű és magyarság jellemzi, ezért is olyan nagy értékűek a nevelő szemében. Versei nemcsak tiszták, hanem melegek, színesek és finoman csengők is. Mindjárt belopóznak a gyermek fülébe és szívébe. Az összes gyermekversek közül leghamarabb Pósa verseit ragadja meg és sajátítja el a gyermek. Ezt az állítást, mely tapasztalásból származik, kísérletileg is be lehetne bizonyítani.”
– Kenyeres Elemér –
„Pósa Lajos volt az aki le tudott szállni a magyar gyermekekhez, hogy színmagyarságával megihlesse és fölemelje, hogy az ő múzsája, mely szeplőtlen és tiszta, melnyek sohasem volt egyetlen léha szava, azt a bimbóba szökkenő embervilágot homlokon csókolja.”
– Hermann Ottó –
Keresse a Pósa bácsi mesekönyvsorozatot, s ajándékozza meg vele szeretteit!
HE, Felvidék.ma
