A farsang a vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, melyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
Csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál).
Felvidéken több helyszínen szerveződnek a bálok, néhányat ízelítőként megemlítünk:
Január 14-én Ekelen az Ekeli Magyar Bál, Nyitrán a Zoboraljai Magyar Bál, Szentpéteren Vadászbál, január 20-án Nagysallón Polgármester bál, január 21-én Perbetén és Vágfarkasdon Szülők, tanítók bálja, Naszvadon Vince-bál, Nagycétényben Hagyományőrzők Bálja, január 28-án Ipolybalogon Farsangi bál, február 3-án Ipolynyéken iskolai álarcosbál, február 4-én Kőkeszin Egyházi bál, Vágsellyén Gyertyabál, február 11-én Udvardon az alapiskola Szülői bálja, Füleken Csemadok bál, Ekelen Nyugdíjas bál, Naszvadon Ifjúsági bál, február 18-án Kéménden Farsangi Vigadalom, Kassán Magyar bál, Kalászon és Vágtarnócon Farsangi bál, Zsemléren a Csemadok és a helyi önkormányzat bálja, Galántán Csemadok bál, Lakszakállason Farsangi műsor, február 25-én Vágfarkasdon és március 3-án Negyeden Batyubál várja a szórakozni vágyókat.
EM, Felvidék.ma
