A Csemadok olyan, hagyományaira építő, ugyanakkor megújulásra kényszerülő közösségi-kulturális szervezetként mutatkozott be a Gombaszögi Nyári Táborban, amelynek egyik legfontosabb feladata ma a magyar közösségek összetartása és a fiatal generáció aktív bevonása.
A rendezvényen Tamás Ákos, a Csemadok Nagyrőcei Területi Választmányának titkára beszélgetett Kiss Beátával, a Csemadok országos elnökével, Hanesz Angelikával, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnökével, Zupkó Tamással, a Csemadok szórványért felelős elnökségi tagjával, valamint Lőrincz Csongorral, a Csemadok Rozsnyói Alapszervezete Ifjúsági Klubjának tagjával.
Fórum a Csemadokról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A beszélgetés során elhangzott:
míg a korábbi generációk számára természetes volt a Csemadokhoz való tartozás, mert az családi és helyi közösségi hagyományként öröklődött tovább, a mai fiatalok egy része már nem ismeri a szervezetet, vagy elavultnak tartja azt.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Csemadoknak meg kell őriznie kulturális és nemzetmegtartó szerepét, ugyanakkor új formákat kell találnia a fiatalok megszólítására. A jövő szempontjából kiemelt feladat a fiatalítás, a digitális jelenlét erősítése, az új típusú programok meghonosítása és a szórványközösségek megtartása.
A Csemadok élő szervezet, nem kulturális emlékmű
A pódiumbeszélgetés résztvevői hangsúlyozták: ha a Csemadok hosszú távon is életképes szeretne maradni, nem maradhat pusztán a hagyományőrzés szervezete, hanem olyan nyitott közösségi térré kell válnia, amely a mai fiatalok számára is vonzó. Ennek fontos eszközei lehetnek az ifjúsági klubok, a kvízestek, a gyermektáborok, az irodalmi séták, a helytörténeti programok, a néptánc, az énekkar, a színjátszás és más közösségi-kulturális kezdeményezések.
Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke elmondta: a szervezet egyik legfontosabb küldetése az anyanyelvi kultúra működtetése, éltetése és továbbadása.
Hangsúlyozta, hogy műfajtól és korosztálytól függetlenül mindenkinek a saját közösségében kell hozzájárulnia ahhoz, hogy erősödjön az anyanyelvi kultúra jelenléte. Fontosnak nevezte annak az igénynek az életben tartását is, hogy a felvidéki magyarság használhassa anyanyelvét, anyanyelvén művelődhessen, és hozzáférjen saját kulturális értékeihez.
Fórum a Csemadokról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Meg kell újulnia a szervezetnek
Mint fogalmazott, ehhez számos eszköz áll rendelkezésre, de a hagyományok hosszú távú megőrzéséhez a 21. század lehetőségeivel is élni kell. Erősíteni kell a helyi közösségeket, ugyanakkor meg kell találni azokat a modern kommunikációs formákat, amelyeket a fiatalok nap mint nap használnak.
Kiss Beáta szerint nagy kihívást jelent az is, hogy a szó legjobb értelmében megmutassák és „eladják” mindazt, amit a Csemadok végez. Mint mondta, láthatóvá kell tenniük, milyen értékeket teremtenek, milyen közösségeket építenek és milyen munkát végeznek. Csak így oszlathatók el a szervezettel kapcsolatos tévhitek, és mutatható meg, hogy a Csemadok ma is élő, működő, a jövő kihívásaira választ adni képes közösség.
Úgy véli, a globális kihívásokra az anyanyelv, a kultúra és a közösségek értékeinek megőrzésével lehet valódi választ adni, miközben a következő generációkat a 21. század nyelvén és eszközeivel kell megszólítani.
Csemadok közösségi tér Gombaszögön
A Csemadok idén először önálló sátorral is jelen volt a Gombaszögi Nyári Táborban, ahol közösségi teret alakított ki. Az érdeklődők első kézből tájékozódhattak a szervezet munkájáról, a fiatalokat pedig ifjúsági programokkal, kvízekkel és közösségi élményekkel várták. A kínálatban szerepelt a CsemiTesi, kézműves-foglalkozások, valamint videós és online tartalmak, illetve reklámfilmek készítése is.
Csemadok közösségi tér (Fotó: Csemadok FB oldala)
A Csemadoknak jelenleg közel 50 ezer tagja és több mint 400 alapszervezete van. A szervezet munkáját 17 területi választmány fogja össze, az országos működést az országos tanács és az országos elnökség koordinálja, legfőbb döntéshozó testülete pedig a négyévente ülésező országos közgyűlés.
Különösen fontos a Csemadok szerepe azokon a településeken, ahol csökken a magyarok aránya és fennáll a közösségek megszűnésének veszélye.
Ezeken a helyeken a szervezet nemcsak kulturális programokat szervez, hanem a magyar közösségi identitás megőrzésének egyik legfontosabb bástyája is.
HE/Felvidék.ma
