A saga családtörténetet jelent. A napokban megjelenő könyv is egy családtörténet, Szomolai Tibor mátyusföldi családjának a regénye, de ettől sokkal több. Felvidéki sorsunkat mutatja be…
Visszaköszön benne a történelem
A regény csak annyira merül bele a nagy történelem taglalásába, hogy kiemel bizony jelentős történelmi eseményeket. Ezek lábjegyzetekbe sorolva adnak eligazítást az olvasónak. Nem egy történelemkönyvet tartunk a kezünkben. A szerző úgy írja le az eseményeket, ahogyan azt a falusi emberek megélték, korszakonként kommentálták.
Szomolai Tibor konzultált történelemtanárokkal, különösen hálás Pukkai László helytörténésznek.
Minden egyes sarokkő, amely a felvidéki magyarság sorsára hatással volt, megtalálható benne. Így a könyv különösen hasznos lesz a diákoknak is.
„A Felvidéki saga családregény, amelyben a szerző saját családjának történetét írja le a 20. század elejétől napjainkig. Ebben még nem lenne semmi érdekes, ha a szerző nem lenne megáldva istenadta tehetséggel, amellyel össze tudja fogni ennek a szerteágazó dinasztiának minden jelentős szálát” – írja a kéziratról K. Cséfalvay Eszter. Majd így folytatja: „De nemcsak a családtagokkal történt eseményeket, sorsuk folyását, változatos alakulását írja le – ami önmagában is felvidéki újkori történelem -, hanem az egyéni történetek mögött nagyon pontosan ábrázolja a történelmi eseményeket.
Mégpedig úgy, ahogy azok belenyúltak a felvidéki magyarság életébe, kezdve az első világháborútól Trianonon, az első Csehszlovák Köztársaságon keresztül a második világháborúig, a jogfosztottságig, a kitelepítések és deportálások megalázó eseményeiig, majd később az ötvenes évekbeli szövetkezetesítésig, az ötvenhatos és hatvannyolcas eseményekig, a visszarendeződésen, a bársonyos forradalmon keresztül a legújabb kori politika kacskaringós, megrázkódtatásokkal teli alakulásáig.
A könyv terjedelmes, 482 oldal. Ennek ellenére figyelmünk végig nem lankad, mert az író tehetséges elbeszélő, felvértezve jó nyelvi képességekkel, elbeszélői vénával és józan erkölcsi alapokkal, amelyekkel mérlegre teszi a megtörtént eseményeket.
Mindennek köszönhetően tiszta képet kapunk két mátyusföldi falu szegény sorú embereinek életéről, gondolkodásmódjáról, életelveiről, mindennapi munkájáról, törekvéseiről. És nemcsak erről. A sorok között arra is utal, hogyan kellene élni, hogy emberi arcunkat, hagyományainkat, őseink ránk hagyott kincseit megőrizzük” – írta a Felvidék.ma-nak K. Cséfalvay Eszter, miután a könyvet elolvasta.
A kiindulópontot egy családi találkozó adta
„Annyi régi történetet hallottam édesanyámtól, nagynénéimtől, hogy úgy gondoltam, jó lenne ezt megírni. Beleszerettem ebbe a témába. Elképzeltem, hogy élhettek a dédanyák, dédapák. Még a családi találkozó előtt láttam egy műsort a sagakról, az izalandi irodalomról. Izlandon ugye hosszú a tél, s esténként összeültek, a nagyanyák meséltek unokáiknak, s valaki vette a fáradságot, s mindezt leírta. Egyszerű emberek, egyszerű történetét fogalmazta meg. S miközben a mi családi találkozónk előkészületei folytak, ugyanezek az érzések kerítették hatalmukba” – idézte fel a kezdeteket Szomolai Tibor.
Ért, forrt benne a gondolat, hogy hasonlóképpen megírja a saját családja történetét. Közben megrendezték a családi találkozót, ahol nyolcvanan jöttek össze. Megismerkedett családtagjaival, hiszen a mai világban nem olyan szorosak a családi kötelékek, hogy mindenkit ismernénk.
A családregény ötlete egyre fokozódott benne. Kiderült, hogy az egyik nénikéje már naplószerűen le is írta a család történetét. Ez még nagyobb ösztökélést adott Szomolai Tibornak, hogy elkészüljön a Felvidéki saga.
„Elkezdtem dolgozni a regényen. Felvázoltam a családi történet mellé a történelmi hátteret is. A regény 1848-ban kezdődik, ekkor született a dédapám. A történet valójában a XX. és a XXI. század eseményeivel a szülőfalumban, Alsószeliben és Királyrévben játszódik.
A könyv eltér a valóságtól, de nagyon sok valós történetet beleszőttem. A szereplők fele kitalált személy, a másik felét pedig valakiről mintáztam, de annak az életét se követtem hűen, hanem alakítottam rajta” – mondja. S hozzá teszi, hogy ezzel a rokonai kíváncsiságát is felcsigázta, hiszen elkezdték találgatni, hogy ki kicsoda.
Mint mondja, ki is kellett találnia személyeket, történeteket, mert ugyan sok szerencsétlenség érte a családot, de pl. az első világháborúban nem volt halottjuk. A regénybe szüksége volt egy világháborús hősre, hát megalkotta. Így zajlanak az események egészen a családi találkozóig, azaz 2012 nyaráig.
Nehéz-e a Felvidéken magyarnak lenni?
Szomolai Tibor a regénnyel erre szeretne rámutatni. Dédanyja, aki a könyvben az Angyal Mária nevet kapta, nyomorúságban született. Kétszer ment férjhez. Mindkétszer megözvegyült. Átélte a két világháborút, deportálták Csehországba, ahonnan már halálos betegen tért haza. Kevés jóban volt része, de mégis érdemes volt élnie.
„Erre mi, az utódai vagyunk a legjobb bizonyíték. Angyal Máriának 4 gyermeke, 14 unokája, 23 déd- és 30 ükunokája született, sőt már közöttünk vannak az ük-ükunokák, a családfa két aranyágacskája. Ha dédanyám valami csoda folytán most itt teremne közöttünk, el sem hinné, hogy mi vagyunk az ő utódai.
A család valóban fejlődött, hiszen rengeteg diplomás, vállalkozó van köztünk, s minden királyrévi föld egyhetede az utódai tulajdonában van. Nyugodtan mondhatom, hogy sikeresek vagyunk.
Ilyenkor visszagondolok, hogy mennyit sírunk, hogy válság van, mennyi gondunk van. De mennyi baja volt a dédanyámnak? Nincstelen zsellérlány volt, de nem aggódott a jövőn, tette a dolgát. És a mi számunkra sincs más, mint követni a példáját” – summázza Szomolai, aki éppen úgy teszi a dolgát, hogy könyvet ír. Hogyan is jutunk el odáig, hogy a mérnökből, a vállalkozóból író lesz?
A sorsnak különös kacskaringói vannak
Szomolai Tibor Vágsellyén született, s Alsószeliben nőtt fel. A pozsonyi Duna utcai gimnáziumba került, Pozsonyban végzett építőmérnök szakon. A Mátyusföldön, előbb Alsószeliben majd Galántán mindjárt a rendszerváltás után vállalkozó lett. Erdei gombákkal kezdett el foglalkozni. Családi kapcsolatok révén Rimaszombatba került, s mivel Gömör jó kis gombatermő vidék, itt maradt, s mai napig is itt vállalkozik. Ebből él. Ez a tevékenység jellegéből kifolyólag nyári-őszi munka. Januártól-májusig több szabad ideje van, s ki tudja élni az alkotás iránti vágyát.
Több mindennel próbálkozott. Festett, de úgy gondolta, ehhez nincs igazi érzéke. Elkezdett áttört hímes tojásokat készíteni. Ezek különlegesek és sikeresek lettek, nemzetközi díjat nyert velük.
Az írás útjára a Fáklyavivő című katolikus lapnak a szerkesztése vezette rá, s nagy örömmel kezdte el írni a cikkeket. 2006-ban lett a kiadó, a rimaszombati Magyar Katolikus Kör elnöke, s akkor azért küzdöttek, hogy magyar plébánosa legyen a helyi közösségnek. Világnézeti gondok miatt ezt a tevékenységet abba hagyta, de erről is írt már egy regényt, amely a Lilium Aurum kiadónál vár a kiadásra. Úgy gondolta, hogy ezt az új regényét már saját kézbe veszi, magánkiadásban jelenteti meg, s támogatásokat gyűjt rá.
Az a helyes, ha mindenki teszi a maga dolgát
Helyén akkor vannak a dolgok, ha az író megírja a könyvet, a grafikus megtervezi a borítót, a támogató segíti a kiadást, a terjesztő azon dolgozik, hogy a könyvesboltok polcaira kerüljön a könyv, s az olvasó pedig elolvassa azt, s örömét leli benne – vallja Szomolai Tibor.
„Ezt a gondolatmenetemet magukévá tették azok, akiket megszólítottam. A nyersanyagot formába tettem, kinyomtattam. Ezt megmutattam azoknak, akikről gondoltam, hogy hozzá tudnak, s hozzá akarnak a megjelenéséhez járulni. Megszólítottam az alsószeli és királyrévi önkormányzatot, a Magyar Közösség Pártját, a Rákóczi Szövetséget és még sok szervezetet, de a barátaimat, egyetemista társaimat is” – mondja Szomolai, s hozzáteszi, hogy már meg van az a forrás, amely elegendő, hogy a közreműködőket és a nyomdát ki tudja fizetni.
A nyomdaköltség a megszokottnál jóval drágább lesz, mert a könyv nem szokványos kötésben jelenik meg, hanem a könyv törzsénél színes szalaggal lesz átfűzve. A könyvterjesztők és a nyomdászok erről a szerző-kiadót megpróbálták lebeszélni, de ő ragaszkodik hozzá, hogy azok, akik megvásárolják egy igazán egyedi, különlegesen szép könyvet kapjanak kézhez. A kiadványnak emiatt is lelke lesz, hiszen kézi munka.
A könyv még a karácsonyi piac előtt a könyvesboltok polcaira kerül, de már megrendelhető a Családi Könyvklubnál is.
A beszélgetés a szerzővel a Magyar Interaktív Televízióban ITT>>> tekinthető meg.
HE, Felvidék.ma
