Miután Moszkva a Vlagyimir Putyin által kiadott elnöki rendeletben korlátozta a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalát azokból az államokból, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, a szlovák gazdák is nyugtalanságuknak adtak hangot. Attól tartanak, hogy a jelentősebb piacukat vesztett országokból árudömping áraszt el bennünket.
Szlovákia Oroszországba irányuló mezőgazdasági kivitele nem jelentős, ugyanakkor nem kizártak az orosz embargó másodlagos hatásai. A Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara szóvivője, Stanislav Nemec szerint a gazdák aggodalmai nem alaptalanok. „Várható, hogy nő az élelmiszer behozatal, erősödik a konkurenciaharc, és ez az árakra is kihat. A szlovák agrárium már tavaly is veszteséges volt, s ha továbbra is árcsökkentésre kényszerülünk, annak negatív következményei lesznek. Mindenekelőtt a fejlesztések terén” – nyilatkozta a szóvivő.
Találgatásokba azonban nem akart bocsátkozni azt illetően, hogy az orosz embargó esetlegesen mely szlovákiai üzemek létét veszélyezteti. Ilyen élelmiszeripari üzem valószínűleg nem is lesz az országban. „A másodlagos hatások azonban sokkal inkább valószínűek. Előfordulhat egyfajta árutúltengés ugyanis azokban az államokban, például Lengyelországban, melyek jelentős piacokat veszítettek Oroszországban. Olcsó áraikkal még jobban kiszoríthatják a szlovákiai piacról a hazai termékeket, s ezáltal csökkenteni kell a hazai termelést” – szögezte le Nemec.
A külföldi érdekeltségű német cégeket sem hagyja hidegen a helyzet. „Ki kell törni a szankciók és ellen szankciók spiráljából, és vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz” – sürgette csütörtöki állásfoglalásában az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó érdekképviselet. A több mint 6 ezer vállalkozást képviselő Német Gazdaság Keleti Bizottsága úgy véli, az ukrán és az orosz kormány, valamint az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoportnak minél hamarabb el kell indítania a békefolyamatot Ukrajnában. Ellenkező esetben „azt kockáztatjuk, hogy tartóssá válik a befektetők bizonytalansága, Oroszország még inkább elszigetelődik és elfordulhat a Nyugattól”, és az ukrán válság „egész Európában hátráltathatja a gazdasági fejlődést” – emelte ki Eckhard Cordes, a szervezet elnöke.
A német cégek csak tavaly 570 millió euró értékben exportáltak Oroszországba azokból a termékekből, amelyek bevitelét a moszkvai vezetés megtiltotta, válaszul az ukrán válság miatti nyugati szankciókra – mutatott rá az érdekképviselet vezetője. A szankciók és ellenszankciók spirálja „tartós kereskedelmi konfliktushoz vezethet az Európai Unió és Oroszország között, amely munkahelyek ezreit fenyegetheti Németországban és Oroszországban” – fejtette ki, megjegyezve, hogy a német vállalkozások már az eddigi szankciók miatt is – euróban számolva – „milliós nagyságrendben jegeltek beruházásokat Oroszországban”.
A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese azonban valószínűleg maga Oroszország lesz – jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása várhatóan a magasabb infláció.
A két szakértő kimutatta, hogy Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától és Ausztráliától. Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki.
Az orosz kormány arra számít, hogy majd a helyi termelők kitöltik az embargó teremtette ellátási űrt, ám a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez „nem szokott megtörténni”, ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására – hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében Shearing és Jackson. A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára.
A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
BA, MTI, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47663,45486,47688″}
