A Magyar Szövetség pozsonyi székházában tartott sajtótájékoztatóján a dél-szlovákiai közlekedési infrastruktúra elmaradásaira hívták fel a figyelmet. A 22-es csapdája címet viselő eseményen Agócs Gergely (Nagyszombat megye), Cziprusz Zoltán (Besztercebánya megye) és Gergely Papp Adrianna (Kassa megye) megyei képviselők ismertették álláspontjukat.
A párt képviselői világos politikai üzenetet fogalmaztak meg: ahol a magyar pártnak erős megyei képviselete van, ott a másod- és harmadosztályú utak állapota vállalható, az infrastruktúra kezelése látható eredményeket hoz. Országos szinten azonban nincs ráhatásuk az első osztályú utakra, gyorsforgalmi szakaszokra és a vasútra, ezért szerintük elengedhetetlen a parlamenti képviselet ahhoz, hogy a déli régiók fejlesztése valódi prioritássá váljon.
Agócs: a déli régió mostohagyerek
Agócs Gergely rámutatott, hogy a déli régió fejlesztései évek óta a közlekedési minisztérium prioritási listájának végén szerepelnek. Mint fogalmazott, a korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei, Dél-Szlovákia mégis rendre háttérbe szorul.
Nyugaton az R7-es gyorsforgalmi út csak részben tehermentesít, folytatása nem szerepel a rövid távú tervek között. A 63-as főút állapotát vállalhatatlannak nevezte, miközben első osztályú útról van szó. Hangsúlyozta, hogy az ország hosszú évek óta a Pozsony-Kassa tengelyre koncentrál, miközben az észak-déli összeköttetés, Lengyelország és Magyarország irányába, hiányos marad. A teherforgalom emiatt jelentős részben a megyei utakra terelődik, ami gyors állagromláshoz vezet. Agócs szerint ez tipikus példája annak, amikor a régió fizeti meg a stratégiai döntések árát.
Agócs Gergely (Fotó: Magyar Szövetség)
Cziprusz: az R2-es félprofilja nem megoldás
Cziprusz Zoltán az R2-es gyorsforgalmi út befejezetlenségét nevezte a közép- és kelet-szlovákiai térségek egyik legnagyobb fékező tényezőjének. Felidézte, hogy korábban 2015-re ígérték a Pozsony és Kassa közötti kapcsolat kiépítését, ehhez képest ma is csúszások és forráshiány jellemzi a projektet.
Kifogásolta, hogy több szakaszt csak félprofilban terveznek megépíteni. Szerinte ez nem jelent érdemi megtakarítást, viszont hosszú távon nem oldja meg érdemben a problémát. Úgy fogalmazott, inkább rövidebb szakasz épüljön meg teljes profilban, mint hosszabb fél megoldásként.
Kiemelte a hidak kritikus állapotát is. A másod- és harmadosztályú utakon mintegy kétezer híd tartozik az 5-ös és 7-es műszaki kategóriába, ami már komoly kockázatot jelent. A megyék saját forrásból nem képesek a hidak teljes felújítására, országos forrás nélkül a probléma szerinte időzített bomba.
Gergely Papp Adrianna: vasúti 22-es csapda
Gergely Papp Adrianna a déli vasúthálózat állapotát nevezte elfogadhatatlannak. Rámutatott, hogy míg az északi fővonalon 440 kilométert mintegy öt és fél óra alatt tesz meg a gyorsvonat, addig a déli szakaszon 400 kilométer megtétele akár hét órát is igénybe vesz.
Az elavult, részben villamosítatlan pályák, a hosszú menetidő és az alacsony szolgáltatási színvonal miatt az utasok inkább az északi útvonalakat választják. A statisztikák később az alacsony déli kihasználtságot mutatják ki, ami újabb érv a fejlesztések elhalasztására. Ez a párt szerint maga a 22-es csapdája .
Szóba került a Pozsony-Komárom vasútvonal is, amely az egyik legkihasználtabb szakasz. A képviselők szerint a valós igényekhez igazodó, szakmai alapú fejlesztésekre lenne szükség.
Cziprusz Zoltán (Fotó: Magyar Szövetség)
Samsung és a dominóhatás
A sajtótájékoztatón érintették a Samsung galántai gyárának bezárását is. A képviselők szerint nem csupán a közvetlenül érintett több száz alkalmazottról van szó, hanem a beszállítói és szolgáltatói hálózatról is, amely a vállalat jelenlétére épült.
Álláspontjuk szerint a külföldi nagyvállalatok támogatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hazai kis-és középvállalkozások megerősítésére.
Politikai konklúzió
A Magyar Szövetség képviselői szerint a déli régiók infrastruktúrájának problémái nem pusztán műszaki kérdések, hanem politikai súly kérdései. Ahol megyei szinten jelen vannak és döntési pozícióban vannak, ott képesek javítani az állapoton. Országos szinten azonban csak akkor tudnak érdemi változást elérni, ha parlamenti képviselettel és kormányzati befolyással rendelkeznek.
Üzenetük egyértelmű: Dél-Szlovákia nem lehet tovább a prioritási lista végén, és az itt élők joggal várják el, hogy az általuk befizetett adók arányosan térjenek vissza saját régiójuk fejlesztésére.
SZE/Felvidék.ma
