Több évtizede rendezik Máriapócson a Kassai Exarchátus magyar nyelvű görög katolikus esperesi kerület híveinek búcsúját szeptember utolsó szombatján, melynek idén Tamás Ilonka néni is vendége volt.
A felvidékiek búcsújára idén is több mint húsz autóbusznyi zarándok érkezett szeptember 27-én. 1989-et megelőzően is jártak Máriapócsra a felvidékiek, de csak félhivatalosan, személyautókkal, hiszen szervezetten nem engedték őket. Nem kaptak autóbuszt, ha megtudták úti céljukat. A rendszerváltás utáni első évben még csak egy busszal, ma már tizenöt-húsz autóbusszal jönnek a zarándokok szeptember végén Máriapócsra.
Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára itt építette fel az Emberi Méltóság Templomát. Már több éve csalogatták Tamás Ilonka nénit, hogy látogassa meg a kegyhelyet és a bazilikát. Idén eleget tett a meghívásnak.
A látogatást egybekötötték a sajtótájékoztatóval, ahol ismertették A felvidéki magyar jogfosztottak nyilatkozatát, melyet ITT>>> tettünk közzé.
Tamás Ilonka nénit és lányát ,Juditot Kapin István, a Mariapócsi Nemzeti Kegyhely igazgatója kalauzolta végig a fatemplomon és a bazilikán, majd belehallgattak a szabadtéri misébe.
„Délután 3-kor a zarándokok jelenlétében köszöntötte édesanyámat, Ilonka nénit Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöke, akitől egy értékes arany plakettet kapott, „Isten áldd meg a magyart!” felirattal. Majd a püspök és a zarándokok tömege egy csodálatos áldást énekelve áldotta meg édesanyámat. Ezt követően köszöntötte őt a település polgármestere és a kassai, királyhelmeci és tőketerebesi zarándokok vezetője” – számolt be a Felvidék.ma-nak Fehérné Tamás Judit, Ilonka néni lánya.
Ilonka néni és lánya vasárnap, szeptember 28-án a mariapócsi polgármester kíséretében ellátogattak Nyírbátorba, a Báthoryak ősi fészkébe. Itt részt vettek a református templomban az istentiszteleten, ahol a gyülekezet és annak lelkésze az Ároni áldás eléneklésével köszöntötték őt. Ilonka néni és lánya négy napot töltöttek Máriapócson (Máriapócs Nyíregyházától 30 km-re Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén fekszik.).
„Máriapócs a felvidéki görög katolikusoknak nagyon sokat jelent, hiszen amikor Csehszlovákiában 1950-től 1968-ig likvidálták a görög katolikus egyházat, egyedüli mentsvárunk a pócsi Szűzanya oltalma volt” – számolt be tíz évvel ezelőtt az Új Embernek Ósz István zarándok.
Így folytatta: „Az ortodox egyházhoz akartak kényszeríteni bennünket, az ellenállókat bebörtönözték. Ezalatt a tizennyolc év alatt odahaza római katolikus szentmisékre jártunk, és évente egyszer mindig elzarándokoltunk Máriapócsra. Édesapám szintén pap volt, én kisfiúként csak a szomorúságát láttam, szemében a könnyeket, és azt a határtalan boldogságot, amikor évente egyszer Máriapócson hajnali három órakor misét mondott – szabadon, sorstársaival együtt, akik otthon titokban miséztek.
Most értem meg igazán, miért fájt ez annyira. Bennem él apám fájdalma, könnyei, de akkor az éltetett bennünket, tartotta bennünk a lelket. Megfogadtam, hogy apáink emlékére megtartjuk ezt a hagyományt, amelyen egyre többen részt is vesznek. Később, 1968-ban, Csehszlovákiában megújult a görög katolikus egyház, de még mindig csak megtűrtek bennünket, szálka voltunk a rendszer szemében.”
A felvidékiek zarándoklata nemcsak ebből az egy napból áll, odahaza a parókiákon megkezdik a kilencedet imádkozni a pócsi Szűzanyához. Az ima a kilencedik napon a könnyező ikon másolata előtt fejeződik be a szent liturgia végén.
Felvidék.ma
Fotót beküldte: Fehérné Tamás Judit
