Július elsején lépett hatályba a választójog gyakorlásáról szóló új törvény (Tt. 180/2014. sz.), mely egységesíti az alapvető szabályokat a különböző általános választások és népszavazás vonatkozásában, többek közt a választási kampány vezetésének feltételeit, annak finanszírozását, s ugyanígy a politikai pártok és mozgalmak finanszírozásának ellenőrzését és nyilvánosságát.
Az utóbbival kapcsolatosan új intézményt hoz létre a jogszabály. A szép, hosszú nevű intézmény a „Választási és Politikai Pártok Finanszírozását Ellenőrző Állami Bizottság” augusztus végéig alakul meg. A törvény szerint független hatóságként fog működni a politikai pártok és mozgalmak pénzügyi hátterének ellenőrzésére, a választások irányítása és a választások eredményeinek megállapítása céljából, azaz az eddigi központi választási bizottság szerepét is átveszi.
Az állami bizottságnak 14 tagja lesz. Tízet közülük a parlamenti pártok delegálnak, mégpedig 5 – 5 főt paritásos alapon a kormányzati és az ellenzéki frakciók, az erőviszonyokat szem előtt tartva. Július 31-éig kellett megnevezniük jelöltjeiket a jelenlegi parlamenti pártoknak. A Smer-DS Ivana Remšíková ügyvédet, Miloš Kollár közgazdászt, Mojmír Mamojka jogászt, Tatiana Jenčková humánerő-menedzsert és Peter Repák jogászt delegálta a testületbe, az OĽaNO Eva Kovačechovát, a Via Iuris jogászát, a a KDH volt parlamenti képviselőjét, Jozef Šimko mérnököt, A Most-Híd Karol Nagy jogászt, az SaS Andrej Pitoňák jogászt, az SDKÚ-DS Bystrík Žákot, a párt bíróságának tagját. A maradék négy tagot független intézmények delegálták. Az Állami Számvevőszék adó- és pénzügyi részlegének vezérigazgatóját, Juraj Kolarovičot jelölte, a legfőbb ügyész saját helyettesét, Jozef Szabót, az alkotmánybíróság elnöke Eduard Bárány volt alkotmánybírót, a legfelsőbb bíróság elnöke Vladimír Hiadlovskýt, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektorát. Közülük fogja megválasztani a parlament augusztus 31-éig a testület elnökét.
Az állami bizottság a belügyminisztériumban székel majd. Megbízatási ideje a parlamenti megbízatási időszakkal azonos, ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakon át lehet az állami bizottság tagja. A bizottsági tagság közéleti tisztség, ellátása során nem keletkezik munkaviszony, tiszteletdíjként a tagok a nemzetgazdasági átlagbér másfélszeresére és költségtérítésre jogosultak, az elnök 30 százalék pótdíjat kap. A bizottság tagja nem viselhet más választott tisztséget.
A választási eljárásra vonatkozóan a 2016-os parlamenti választásoktól kezdődően már minden választáson egységesen lesz költséghatár a kampányra vonatkozóan, ugyanígy 48 órás moratórium, és kéthetes tilalom, amikor már közvélemény-kutatási eredmények nem hozhatók nyilvánosságra. A pártok kötelesek lesznek transzparens számlát vezetni kampányfinanszírozásukról. Az állami bizottság fogja ezeket ellenőrizni az új szabályok szerint, és bírságokat is kiszabhat, ha törvénysértést állapít meg.
Egységesek lesznek a jövőben a szavazólapok is: kizárólag a név előtti szám bekarikázásával kell majd szavazni. A fel nem használt vagy elrontott szavazólapokat külön, lepecsételt urnában kell összegyűjteni, hogy ne lehessen visszaélni velük.
Választási értesítőt a jövőben már nem kap minden választópolgár, hanem csak háztartásonként egy fog járni. Mód nyílik a szavazóköri választási bizottságok számára, hogy a jegyzőkönyvet elektronikus formában készítsék el.
NGYR, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53354,44525,42530,40991,40881,40704″}
