Budapesten a Magyarság Házában mutatták be Schöpflin György 2012-ben Tallinnban angolul megjelent kötetének magyar változatát.
Az állam lebontása, A demokrácia zavara, A nem területhez kötődő hatalom, Nyelv és hatalom – csupán néhány fejezetcím a Századvégnél megjelent, immár magyarul is kapható a Magyarság Házában a Budapesten bemutatott kötetből. A Politika, illúziók, téveszmék monográfiát nagy haszonnal forgathatja nemcsak a Trianon után kisebbségi sorba kényszerült magyar politikus, pedagógus, hanem az egyszerű ember is, hiszen a könyvnek van olyan üzenete is, hogy a világ nem pusztán megváltozott és változik továbbra is folyamatosan, így az államnemzetek elnyomása a megváltozott koordináta-rendszerben mérséklődhet is akár.
A kötet csütörtöki bemutatóján Bába Iván egyetemi tanár, egykori külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy – amellett, hogy napjainkra módosult ugyan az állam szerepe, azonban a globalizáció viszonyai közötti újabb kihívásokra talán továbbra is az egyetlen olyan potenciálisan hatékony mérséklő tényező lehet, amely alkalmas a társadalom számára védelmet biztosítani még akkor is, ha a nem állami szereplők – néha képesek nagyobb hatalmat kivívni, mint ő maga. Példaként említette,hogy gazdasági erősorrend alapján Magyarország a világranglista 49. helyezettje, de ha a multinacionális cégek potenciálját is szemügyre vesszük, már csupán a nyolcvankilencedikek vagyunk.
Az eredetileg angolul megírt és angolul 2012-ben, a Tallinni Egyetem gondozásában megjelent kötetet méltatva Bába Iván kiemelte: a szerző gondolkodásából és stílusából is jól látszik, hogy Schöpflin György „angolszász magyar”, hiszen – szemben a nálunk honos német gondolkodás hagyományaival – „irtózik mindenféle doktrinerségtől”. Minden ilyen egyoldalúság tarthatatlanságára rámutatva, és a legsúlyosabb kérdésekkel foglalkozva is Schöpflin György rendszeresen veti be a fanyar irónia eszközét.
Fricz Tamás politológus szerint Schöpflin György monográfiája azért is jelentős alkotás, mert az utóbbi két évtized magyar politika- és társadalomtudományában nemigen akadt az embert megfogó átütő mű.
Mint mondta, a kötet mind újszerű megállapításaival, mind pedig módszertani megközelítésével tanít és példát mutat, hiszen éppúgy kérdőjelez meg tényeket, mint a lineáris gondolkodás kizárólagosságát, nemegyszer önmaga által tett állításokat is, miközben nem tagadja, hogy változatlanul előfordulnak élethelyzetek, amikor éppen a lineris megoldás a legmegfelelőbb.
A kötet egyik lényeges témája, a globalizáció kapcsán Fricz Tamás azt emelte ki, hogy a folyamatnak nem az lett a kimenetele, amit a nyugati liberális demokráciák vártak, vagyis hogy a piaci fundamentalizmus uralma legyűri az államokat, ráadásul azzal, hogy Kína, Oroszország vagy az iszlám szembeszállt a folyamattal, máris többféle globalizáció, sőt alternatív modernizációk tanúi lehetünk. A Fukuyama-Huntington vitában úgy tűnik, hogy az utóbbi politológusnak van igaza. Húsz éve még szentségtörésnek számított volna kijelenteni, de ma már elmondható, hogy nincs egységes emberi kultúra, a megoldás az, hogy meg kell tanulni egymás mellett élnünk! A rendezvény házigazdájaként Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötet címében is jelzi az illúziók és téveszmék napjainkban, a politikai gondolkodásban való jelentős szerepét, ugyanis a téveszmék tévedésekhez is vezethetnek és általában vezetnek is – jegyezte meg az intézmény igazgatója.
Schöpflin György kijelentette, hogy a kötet bemutatóján ő úgy gondolta, hogy a leginkább a hatalomelmélet, illetve annak a demokráciával kapcsolatos összefüggéseit fogják könyve legfontosabb üzenetének tekinteni,de szemmel láthatóan nem így történt. További konkrét kérdések is vannak és nemcsak a Kárpát-medencében, hanem nyugaton, például Skóciában, de akár Katalóniában is: ki az, aki a demokráciát gyakorolhatja? Probléma továbbá, hogy van a valóság és van a látszat. A fennálló demokrácia sok helyütt már most sem működik. Másrészt Európa jövőjében a migráció sok mindent gyökeresen át fog írni. A német közigazgatás például már most az összeomlás szélén áll. A bevándorlók 15-20%-a analfabéta, 10 emberből összesen 3 képes befejezni a számukra meghirdetett tanfolyamokat, és ez a helyzeta demokrácia szempontjából is rendkívüli, hiszen további kérdéseket vet fel.
Ami a kötetet illeti, Schöpflin György megjegyezte: az nem kulisszatitkok gyűjteménye, nem brit, európai vagy magyar politikai eseménytörténet, hanem a politikaelmélet és a politikai elemzés közötti tartomány mesgyéjén helyezkedik el.
Schöpflin Györggyel az MKP múlt heti európai parlamenti meghallgatása kapcsán néhány konkrét, a meghallgatásra vonatkozó kérdést is feltettünk, amelyet hamarosan megosztunk a Felvidék.Ma olvasóival.
Gecse Géza, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55844,53048,51219,47402″}
