A magyar kultúra olyan kincs, melyet nem csak ápolni és őrizni kell, hanem teljes szívvel meg is élni. Ennek jegyében álmodta meg Jancsó Enikő a Kincsőrző Fesztivált öt évvel ezelőtt, hogy e kincseket mindenki őrizze és adja át másnak is. Külhonban e kincs fokozott értéket képvisel, így a szervezők a szombathelyi Váci Mihály Művészeti Intézet és a csatai Sólyom gyermekei polgári társulás közreműködésével a Felvidékre is elhozták a kezdeményezést.
Az október 17-ei őszies hangulatú napon összesen mintegy 32 alsó és felső tagozatos diák gyűlt össze, hogy kincseiket, kulturális értékeiket másokkal és egymással is megosszák Csatán. Hogy pontosan mit, az nem volt megszabva. Egy kitételt szabtak a szervezők: a produkciók értéket képviseljenek. Így színpadra álltak énekkel, szavalattal, mesemondással vagy éppen tánccal is. Ezeket egy öttagú szakmai zsűri bírált el, amelyben a Szűcs István a Kormorán zenekar jeles tagja elnökölt. A zsűri tagja volt továbbá Szőnyi Kinga, az Echo TV műsorvezetője; Baluska Garamvölgyi Szilvia, pedagógus; Réti Katalin a felvidéki és külhoni magyarság elkötelezett híve; illetve Vadkerti Imre énekes.
A zsűri az előadásokat három fokozatban (arany, ezüst és bronzsávval) értékelte, illetve minden esetben egy kincsőrzős nyakba akasztható éremmel és emlékoklevéllel jutalmazott.
A kezdeti jó hangulatot a bényi óvodások alapozták meg lenyűgöző palotásukkal, majd rögtön következtek az alsó tagozatosok. A szünetben nagy élményt nyújtott mindenkinek Molnár Mátyás szavalata, aki a Tompa Mihály Szavalóverseny országos döntőjén aranysávos minősítésben részesült, a fiatal tehetség Reményik Sándor szívbe markoló versét adta elő. A rendezvény második felében pedig a felső tagozatosok csillogtathatták meg hozott kincseiket, melyek minden kétséget kizáróan igazán tartalmas és örömteli perceket szereztek a színültig megtelt kultúrházban.
A 34 előadás után míg a zsűri értékelni vonult el, addig sem maradtak program nélkül az eredményre várakozók. A rövid szünetben a fiatal szombathelyi Nagy Julcsi kápráztatott el csalogány hangjával mindenkit. Zenés összeállításában lelket simogató nemzeti dalokat adott elő Balázs Patrik az Ayers Rock billentyűsének kíséretében.
A kellemes dallamok után pedig következett a várva várt kiértékelés. A zsűri pedig nem meghazudtolta meg magát: nemcsak kiosztotta a díjazásokat, hanem személyre szabva elemezte az előadók produkcióját, illetve szakmai tanácsokkal is elláttak mindenkit.
Záróakkordként végül a kezdeményezők tiszteletbeli Kincsőrzőnek avatták a rendezvény csatai szervezőit, illetve azokat a személyeket, akik megítélésük szerint sokat tevékenykednek a külhoni magyarság kultúrájának őrzéséért. Név szerint: Varga János, polgármestert, a fesztivál fővédnökét; Jancsó Enikőt, Okos Csabát, Diósi Katicát, helyi szervezőket; Bajkai Mária csuhé kézművest, aki 14 éve foglalkozik művészetével; Okos Lászlót és Évát, helyi pedagógusokat és kultúrszervezőket; Fehér Annát, a Rozmaring Éneklőcsoport vezetőjét; illetve Réthi Sándor jogászt.
„Kincsőrzőnek lenni fontos feladat. Aki Kincsőrző lett, annak a jövőben feladata és kötelessége a magyar kultúra és nyelv ápolása, őrzése és terjesztése” – hangzott el a felavatottaknak útravaló gyanánt.
A szervezők külön köszönetüket fejezték ki Szemerédi Istvánnak a hangosításért, Kocsis Erzsébetnek a konferálásért és Bajkai Zólyomi Máriának a Régi foglalkozások címet viselő csuhékiállítás bemutatásáért. Egyben felhívták a figyelmet, hogy november 13-án hasonló tehetségkutató versenyre kerül sor Zselízen a Via Nova szervezésében.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
