Székelyföld határait kivilágítják október 24-én. Az esemény a határon túli magyarság autonómia törekvései szempontjából is jelentőséggel bír. A felvidékiek Esztergomban vállalnak szolidaritást.
Szombaton, október 24-én este 59 helyszínen lobbannak fel az őrtüzek Székelyföld határán, hogy kifejezzék a székelyek önrendelkezési törekvését, melynek célja az autonómia létrejötte.
Az Esztergomi Polgári Körök, a Limes Anavum valamint az Ezredév Polgári Társulás közös, jelképes gyertyagyújtással fejezi ki szolidaritását a székelységgel. Mindenkit szeretettel várnak Esztergomban a Prímás-sziget csúcsán felállított kopjafánál 18 órakor, akinek fontos a Kárpát-medencében élő magyarság önrendelkezési joga. A résztvevők lehetőség szerint vigyenek magukkal mécsest vagy gyertyát.
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány is összefogott az erdélyi szervezetekkel, és az anyaország támogatását kívánja demonstrálni.
A Civil Összefogás Fórum támogatásával került sor Budapesten a székely szolidaritási gyűlés megtartására, amelyet erdélyi szervezetek hirdettek meg az általuk felkért előadók közreműködésével. Az alábbi sajtóközleményt adták ki:
„Id. Lomnici Zoltán az EMT elnöke, korábbi főbíró, arra emlékeztetett, hogy 1848. október 19-én kezdődött az Erdélyi Vérengzés, amelynek során császárhű románok több mint nyolcezer magyart mészároltak le és ezzel megváltoztatták Dél Erdély etnikai összetételét. A történelmi sebek begyógyulását, a megbékélést nehezíti, hogy a román hatóságok ma is rendszeresen megsértik az őshonos magyar kisebbség jogait.
A székely nemzeti szimbólumok használatának akadályozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálása, az autonómia törekvések elfojtása azt jelzi, hogy a román állam nem tarja tiszteletben a nemzetközi normákat, sőt saját törvényeit sem.
Okos Márton erdélyi közíró a székely nemzet 1848-bán Agyagfalván tartott nagygyűlését idézte fel, ahol hatvan ezren álltak ki az Erdélyt és Magyarországot egyesítő törvény mellett és ez az esemény volt a székely népfelkelés kezdete, csatlakozás a magyar szabadságharchoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyaországgal is támogatnia kell a székelyek jogaiért folytatott küzdelmet.
Juhos Gábor maraton-futó elmondta, hogy azért futotta körbe a székely megyéket, mert ezzel szerette volna felhívni a világ figyelmét a sorozatos jogsértésekről. Az autonómia biztosítása azért lenne nagyon fontos, mert ez segítené a magyarság megmaradását Erdélyben.
A rendezvényt az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Szövetség és a Budapesti Székely Kör szervezte .A szervezők a Civil Összefogás Fórumot kérték fel az esemény feltételeinek biztosítására. A támogatásért Okos Márton író mondott köszönetet.
Az október 24-én sorra kerülő akció, amelynek során kivilágítják a Székelyföld határait azért nagy jelentőségű, mert rámutat a terület önálló régió jellegére” – áll a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közleményében.
Székelyföld határainak kivilágításával egy időben a Partiumban is közel harminc helyszínen gyúlnak ki az őrtüzek, hogy ezáltal is kifejezzék: támogatják a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
A székely nép megvédi határát!
A Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló méretű és jelentőségű rendezvényre készülünk október 24-én, szombaton 17.30 órától: Székelyföld határának kivilágítására. A székely közösségi megnyilvánulás sikere attól függ, hogy mennyien lesznek jelen, milyen erőt tudnak felmutatni a román hatóságok és a nagyvilág előtt, jogos követeléseink érvényesítésére.
„Bizonyítsuk be, hogy eltökélten hisszük és fenntartjuk, Székelyföld egy és oszthatatlan, határa számunkra szent, nem engedünk sem a feldarabolási szándéknak, sem egy nagyobb régióba való besorolásának” – írta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A szervezők által meghirdetett rendezvények kizárólag a Székely Nemzeti Tanács honlapján feltüntetett helyszínekre korlátozódnak. ( www.sznt.sic.hu ). Minden más őrtűzért, vagy más a gyülekezési helyen történt bármely eseményért az egyéni kezdeményezőké a felelősség – nyilatkozta Gazda Zoltán, megbízott főszervező.
Felvidék.ma
