Leülök a tévé elé, hogy megnézzem az esti híradót, de előtte még egy kellően drámai hang hívja fel a figyelmemet, hogy Európa végveszélyben van, mert bevándorlók tömegei özönlik el, akik nem tisztelik se a kultúránkat, sem a törvényeinket. És, hogy érzékeltesse, mennyire nagy is a baj, még azt is hozzáteszi, hogy minden 12 másodpercben jön egy.
Aztán, elkezdődik a híradó.
Gyilkosság, nemi erőszak, rablás, verekedés. Egy vérmes asszonyka megkéselte a férjét.
Kezd elegem lenni ebből, és átteszem a szlovák híradóra, hátha ott megmutatják, hogy milyen békés, harmonikus társadalomban élünk mi.
Gyilkosság, nemi erőszak, rablás, verekedés. Egy vérmes férj megkéselte az asszonyt.
A francba, emberek, ezek már itt vannak!
Fogalmam sincs, hogyan mászták át a kerítést, játszották ki az ellenük hozott törvényeket, de már itt vannak, és nem tisztelik sem a kultúránkat, sem a törvényeinket!
Pedig még Fico miniszterelnök is kijelentette, meg kell akadályozni, hogy Szlovákiában bevándorló közösségek alakuljanak ki.
Aztán tessék.
A múltkor is egy szerencsétlen nő feljelentést tett a rendőrségen, hogy a bevándorló férje terrorizálja, és halálosan megfenyegette. Az ügyeletes azonban rászólt. „Asszonyom, ne hisztériázzon itt nekem, bízzon bennünk, mi vagyunk a rendőrség, tudjuk, hogy mit csinálunk. Menjen nyugodtan haza, nem lesz semmi baj.”
Mit volt mit tenni, szegény asszonyka hazament, a bevándorló férj pedig már várta a puskával, és agyonlőtte.
Mert ezek ilyenek.
Emberek, a bevándorlók köztünk vannak!
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”58692,58685,58668,58501,58428,58240,57863,57760″}
