Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából nyílt meg a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának épületében az 1956 – a szabadságért és a függetlenségért című kiállítás, amelyet Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitottak meg.
Az október 23-i magyar nemzeti ünnep alkalmából Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége szervezésében emlékeztek a magyarok szabadságharcára. A rendezvényen Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, az 1956-os forradalom mindössze két hétig tartott, „mégis megrengette a világot. E forradalommal Magyarország a múltból úgy lépett át a jövőbe, hogy magával ragadta egész Európát” – fogalmazott a nagykövet. Ez a forradalom bizonyította: a kommunista diktatúrákkal élni nem lehet, hiszen az embertelen, s ezeket nem lehet megreformálni, mondta Czimbalmosné Molnár Éva, és kifejezte örömét, hogy „a magyar forradalom kitörése hatvanadik évfordulóját együtt ünnepelhetjük az Európai Unió elnökségét betöltő szlovák barátainkkal.”
Marek Maďarič kulturális miniszter megtisztelőnek tartja, hogy éppen az ő minisztériumának pozsonyi épületében kapott helyet az 1956-os magyar forradalom évfordulója emlékére a kiállítás. Ünnepi beszédében kitért arra, hogy a magyar történelem jelentős eseménye az 1956-os forradalom, és érinti a volt szocialista tábor valamennyi országát. A visegrádi országokat pedig különösképpen, hiszen egyforma elnyomásban éltek. Ezért mindegyikük fellázadt a szocialista elnyomás ellen. Sajnos sem a magyar, sem a lengyel, sem a cseh, sem pedig a szlovák individualista kísérletek a rendszer átalakítására nem vezettek eredményre – tette hozzá Maďarič.
Ezek a lázadások azonban fokozatosan gyengítették a kommunista rendszert, és elvezettek az 1989-es rendszerváltáshoz. Az 1956-os hősi tetteket Szlovákiában kevéssé ismerik, ezért is fontos, hogy ez a kiállítás éppen a minisztériumban nyílt meg. Marek Maďarič bízik abban, hogy sokan megnézik majd a kiállítást.
A kiállítás megnyitójának közönsége, középen Fazekas László püspök úr (Fotó: Neszméri Tünde)
Ha nem lett volna 1956, nem lett volna 1968 és nem lett volna az 1989-es rendszerváltás – fogalmazott a miniszter. A szabadság mindennél fontosabb volt azoknak a felkelőknek, akik 1956-ban harcoltak, ezért a kulturális miniszter kifejezte tiszteletét a forradalmárok hősiessége előtt.
Marek Maďarič után Balog Zoltán, a budapesti emberi erőforrások minisztere megnyitotta az emlékkiállítást. 1956 egyszerre magyar ügy és közép-európai ügy. De ez nem magától értetődő, vannak olyan ügyek Közép-Európában, amelyek elválasztanak minket – mondta Balog. „Talán még olyanok is vannak, amelyek szembe is fordítanak minket. És vannak olyan ügyeink, amelyek kölcsönös együttérzést, lelkesedést és inspirációt jelentenek a másik nép számára. 1956 magyar ügy. Így csak a magyarok tudnak harcolni a szabadságért” – mondta a miniszter.
Balog Zoltán kiemelte, ez volt az egyetlen fegyveres felkelés a kommunista rendszer ellen. Minden nép, amely szenvedett a kommunista elnyomástól, érezte, hogy a magyarok értük is küzdenek. Ezért is fontosak azok a tanúk, akik az 1956-os eseményekről szólnak. A szabadság olyan érzés, amely összeköt minket, ezért a magyarok és szlovákok együtt ünnepelhetnek ma. Viszont az elnyomók is együtt tudnak dolgozni.
1956 – a szabadságért és a függetlenségért kiállítás paneljai (Fotó: Neszméri Tünde)
1956-ban 29 losonci fiatal indult el, hogy csatlakozzon a magyar forradalomhoz, hetüket lelőtték a határon, mikor elfogták őket. Az eset tanulsága: nem szabad engednünk, hogy azok, akik rossz ügyben összefognak, erősebbek legyenek azoknál, akik a jó ügyért harcolnak. A politikai együttműködésen kívül gazdasági, kulturális és oktatási téren is együtt kell dolgozni – mondta Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere szerencsésnek nevezte, hogy megmenekülnek a magyar kisiskolák, hogy végre megalakul a kisebbségi kulturális alap és a Selye János Egyetemről is jó hírek érkeznek. A református templomok is megújulhatnak – mondta a miniszter, aki szerint fontos, hogy jó legyen szlováknak lenni Magyarországon és magyarnak lenni Szlovákiában.
A kiállítás megnyitása után Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet felkérte Balog Zoltánt, hogy adja át a Pro Cultura Hungarica-díjat Kubička Kucsera Klára művészettörténésznek, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága volt elnökének. Az EMMI a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréseként adományozta a művészettörténésznek a díjat. Monográfiáival, szakmai kutatói munkájával jelentős mértékben hozzájárult, hogy a szlovákiai magyar képzőművészetet elismerjék más régiókban is.
Kubička Kucsera Klára átveszi a kitüntetést (Fotó: Neszméri Tünde)
Kubička Kucsera Klára a díj átadása után elmondta, nehéz összefoglalnia, mit érez, „mert azok közé a gyerekek közé tartoztam, akik 1945 után magyar iskola nélkül maradtak. Csak 5 évig járhattam magyar iskolába.” Az alapiskolát szlovákul kellett befejeznie, majd szerencsére Komáromban már a megnyílt magyar gimnáziumban érettségizhetett. Ez elég volt ahhoz, hogy megértse, aki baráti kezet nyújt, annak baráti kézzel kell válaszolni. Minden nemzetnek a maga kultúrája a fontos, és azt fejleszteni szeretné, de más nemzeteknek is meg kell adni ezt a lehetőséget. Kubička Kucsera Klára kiemelte: boldogsággal tölti el, hogy megkaphatta ezt a díjat, és az is, hogy nem in memoriam kapta azt meg.
Az ünnepségen részt vettek a szlovákiai magyar közélet képviselői, szlovák politikusok, írók, az egyházi és művészeti élet személyiségei, a Pozsonyban működő nagykövetségek diplomatái, a minisztérium díszterme megtelt ünneplőkkel. A kiállítás magyar, szlovák és angol nyelvű paneleken mutatja be az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetét, és természetesen a nagyközönség számára is látogatható.
