November 1-jén lépett hatályba a helyi fejlesztési illetékekről szóló törvény, benne a fejlesztési illeték bevezetésének lehetőségével. Az önkormányzatok egy része az új adónemet nem kívánja bevezetni.
A jogszabály ma lépett életbe, de már napirenden van annak módosítása. A törvényt tavaly novemberben fogadták el. Célja, hogy megszüntesse a korrupciógyanús eseteket és új finanszírozási forráshoz juttassa az önkormányzatokat. Az illetékek azokra az építményekre vethetők ki, amelyek legalább 150 négyzetméteresek lesznek, azaz a kisebb családi házakra már nem. A törvény elsősorban azokon a településeken akar így segíteni, ahol fokozott építkezési hajlam észlelhető. Ilyenek elsősorban a Pozsonyhoz közeli falvak és városok. A jogszabály beterjesztői szerint a települések az új adóból olyan bevételhez juthatnak majd, amelyekből utakat, járdákat, óvodákat, iskolákat építhetnek. A települések nagy része azonban a befektetőktől korábban is kért támogatást, általában minden lakóegység után. Ezt a pénzt is a község fejlesztésére használták fel. A legtöbb település a befektetőkkel szerződésben rögzítette, mivel segíti majd az önkormányzat munkáját, annak fejében, hogy új családi házakat vagy tömbházakat épített. Ezt a fajta támogatási rendszert a törvények nem engedélyezték, de nem is tiltották. A fejlesztési illeték azonban nem csak lakóházakra róható ki.
Bevezetését és mértékét még ebben az évben általános érvényű rendeletben kell lefektetniük az önkormányzatoknak. Amennyiben ezt nem teszik meg, a jövő évben ezzel az adónemmel nem gyarapodhat a település költségvetése. A törvény értelmében az illeték egy alkalommal róható ki azokra, akiknek érvényes építési engedélyük van, legyen szó akár magányszemélyekről, vagy befektetőkről. Egy négyzetméter beépítendő területre minimum 10, maximum 35 euró adó vethető ki.
A törvény szerint azokra az építményekre is kiszabható az illeték, amelyeket csak átépítenek, vagy akár hőszigeteléssel látnak el. Éppen ezt a passzust kívánják módosítani.
A törvény megalkotói szerint a települések fejlesztésére használható fel az így beszedett adó, de a polgármesterek egy részének véleménye szerint inkább az állam fordíthatna több pénzt az önkormányzatok működésére, azaz emelhetné az adóhányadot. Azok a falvak és városok, amelyek elnéptelenedtek, nem vezetik be az új adónemet, azokon a településeken pedig, amelyekben sok az új építmény, nem tartják hatékonynak ezt a megoldást, annak ellenére, hogy még nincsenek tapasztalataik az új jogszabállyal.
