December 15-én, a szokásostól eltérően nem kétnapos, hanem egynapos találkozóra gyűltek össze Brüsszelben az uniós tagországok állam- és kormányfői. Az ülés középpontjában a migrációs válság, a védelempolitika és a gazdaság kérdései álltak.
A munkaebéd napirendjének első helyén a migráció kérdése szerepelt, a résztvevők áttekintették az EU és Törökország között létrejött megállapodás végrehajtását, értékelték továbbá a némely afrikai országokkal kötött egyezmények terén elért eredményeket, illetve megvitatták a közös menekültügyi rendszer reformjának kérdését, valamint azt, hogy a jövőben miként alkalmazzák a felelősségvállalás és a szolidaritás elvét.
A 28 tagállami vezető ezt követően a szíriai polgárháborúról és az abban való orosz részvételről, illetve az Ukrajnával kötött társulási megállapodásról egyeztetett. A délutáni munkaülésen az állam- és kormányfők a közös biztonság- és védelempolitika, valamint a gazdaság és a társadalmi fejlődés témáit vitatták meg.
A munkavacsorán már csak az Egyesült Királyság uniós kilépése után bennmaradó tagállamok vezetői vesznek részt, hogy informális tanácskozásukon a britek távozásának következményeiről és a kiválási folyamatról egyeztessenek.
A visegrádi országok vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el Brüsszelben
A visegrádi országok vezetői a migrációról, a belső biztonságról, az Ukrajnával tervezett társulási és szabadkereskedelmi egyezményről, valamint az egységes digitális piacról kialakított álláspontjukat rögzítő közös nyilatkozatot fogadtak el Brüsszelben, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő tanács ülése előtt tartott szűk körű megbeszélésükön csütörtökön.
A visegrádi országok kormányfői elismerték, hogy a migráció kérdésével kapcsolatban közeledtek az álláspontok az unió külső határvédelmét illetően. Megjegyezték ugyanakkor, hogy további erőfeszítésre van szükség a migrációs politikák összehangolása érdekében. Véleményük szerint egy új európai migrációs politika csak a bevándorlási nyomás csökkentését hatékonyan biztosító külső határok teljes ellenőrzése által lehet sikeres.
Leszögezték: a romló biztonsági körülmények miatt mindent meg kell tenni az unió és a tagállamok, valamint polgárainak biztonságáért. A polgárok bizalmát erősítő biztonságos környezet érdekében a terrorizmus ellenes intézkedéseket el kell fogadni, a légi utasok adatainak kezeléséről szóló új európai irányelvet (PNR) végre kell hajtani – tették hozzá.
Arra szólítottak fel, hogy a tagállamok cselekedjenek felelősségteljesen, és fokozzák erőfeszítéseiket az olyan kihívásokkal szemben, mint a hibrid, kiber és más számítógépes fenyegetések, valamint a terrorizmus különböző megjelenési formái ellen.
A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy szoros együttműködésre van szükség az Európai Unió és a NATO között Európa biztonsága és a közös biztonság- és védelempolitika kialakítása érdekében.
Üdvözölték a két szervezet gyakorlati együttműködést biztosító közös nyilatkozatát, amelynek segítségével elkerülhetőek a szükségtelen átfedések és biztosítja a források és kapacitások hatékony felhasználását.
A visegrádi országok vezetői megerősítették, hogy támogatják Ukrajna társulási és szabadkereskedelmi megállapodásának ratifikációs folyamatát, valamint hangsúlyozták: olyan megoldást keresnek, amely lehetővé teszi a folyamat gyors lezárását valamennyi uniós tagállam jóváhagyásával.
A megállapodással a kétoldalú kapcsolatok erősödni fognak, létrejötte fontos eleme a keleti partnerségi és az európai szomszédsági politikának. Hozzátették, meg kell adni Ukrajna polgárainak a vízummentes beutazás lehetőségét minden további késedelem nélkül.
A nyilatkozat szerint a visegrádi országok miniszterelnökei elvárják, hogy az Európai Tanács ismételten megerősítse az erősebb és egységesebb digitális piac létrejöttének fontosságát, amely alapvető a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából Európa valamennyi régiójában.
Kijelentették, hogy meg kell szüntetni a digitális gazdaság határokon átnyúló fejlesztésének, valamint az adatok szabad áramlásának akadályait, amely elengedhetetlen a modern gazdaságok gyarapodásához.
„Meggyőződésünk, hogy a digitális infrastruktúra és modern technológiák különböző iparágakban való alkalmazásának támogatásával válhat versenyképesebbé Európa a globális piacon” – fogalmaztak nyilatkozatukban a visegrádi országok vezetői.
Schulz: Az EP-nek részt kell vennie a britek tagságának befejezéséről szóló tárgyalásokon
Martin Schulz, az EP elnöke ebben a tisztségében utoljára vett részt az EU-csúcson. Az Európai Parlament elnöke kijelentette: a tagállamoknak meg kell érteniük, hogy ha az EP ratifikálni akarja a britekkel kötött egyezséget, részt kell vennie a tagság befejezéséről szóló tárgyalásokon.
Schulz hangsúlyozta azt is, a szíriai történésekkel összefüggésben humanitárius korridorokat kell nyitni Aleppo lakói számára. „Azokat pedig, akik a háborús bűncselekményekért felelnek, minél előbb bíróság elé kell állítani” – fűzte hozzá az EP-elnöke, aki egyúttal felszólította az uniós tagországok vezetőit, hogy tudatosítsák a felelősségüket a szíriai történésekre való reakciók során. Schulz egyetért azzal, hogy az uniónak diplomáciai eszközöket kell használnia, nem pedig katonai eszközökkel beleavatkozni a közel-keleti történésekbe.
(Felvidék.ma/ MTI,TASR)
