Ipolykiskeszivel átellenben, a ma országhatárt képező Ipoly bal partján, a Börzsöny nyugati felén, ahol a folyóvölgy kiszélesedik, települt a kis palóc katolikus falu, Ipolytölgyes. Keletről termékeny teraszok határolják, s egy ilyen mérsékelt magaslaton található a község öreg és újabb temetőrésze is.
Tölgyes lakottsága már az újkőkortól kimutatható. Pontosabban a mai falutól kissé odébb települt Ságizsidód falué, amelyet már 1225-ben oklevél említ. 1241-ben egyesült a tatárjárás előtt még két egymással szomszédos helység: Ság és (Sági)Zsidód. Az első Hont vár tartozéka volt, a másikat pedig a Zsidódi és a Sági nemesek birtokolták. A lakosság később, feltehetően a tatárjárás után a mai helyére települt, amely 1412-ben Sagh alias Twlges néven szerepelt. (Györffy, 1977:145; Csáky, 2003:48)
A régi temetőrész magas teraszán, ahová ma már nem temetkeznek, áll az öregtemető központi keresztje. A szilárd alapra helyezett egyenes szárvégű kőkorpuszos feszület talapzatlépcsőjén egy téglalap alakú oszlop látható, melynek alsó része szimmetrikusan kigömbölyödik. Az oszlopon dedikáció már nem olvasható.
Az öregtemető központi keresztje (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A felfelé szélesedő oszlopfőn egy négyzetes nyerskő-halom látható, rajta keresztbe tett csont- és koponyaalakzattal. Efelett áll a tulajdonképpeni kőkereszt (homokkő?). A megkopott INRI-felirat alatt függ a kőkorpusz; Krisztus kezei vízszintesen szétfeszített állapotban, töviskoronás feje enyhén jobbra fordulva, lábszárai és lábfejei szorosan egymás mellé helyezve.
A temetőben több régi papsírt is találunk. Itt látható például Magasházy Károly tölgyesi plébános süttői márvány síremléke (+1907), Petrás József szürke gránit keresztje (+1908) vagy Bohnert Endre ugyancsak süttői márványból készült síremléke (+1930). (Koczó, 2005:36-37)
Két régebbi sírjel (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A temető újabb központi keresztje az 1960-as évek elején készült. Az egyenes szárvégű öntött betonkereszt nagybörzsönyi kőművesmesterek munkája. Az INRI-felirat alatt függ az ezüstözött vaskorpusz. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordított, lábszárai egymás mellett vannak. Az oszlopon ez a felirat olvasható: „Jézusunk/ irgalmazz a megholt/ híveknek“.
A temetőben a legtöbb ma látható kereszt homokkőből, műkőből, márványból és gránitból készült. A sírjelek közül több gazdagon díszített. Gyakoriak a keresztábrázolások különböző formái, a virág- és növénydíszek. Számos sírkövön az elhunyt fényképe is látható.
Sírversek főleg a tragikusan vagy fiatalon elhunytak síremlékein olvashatók. A házastársakat általában egy sírba vagy egymás mellé temetik; a közös és a külön-külön sírjel is gyakori.
Egy fiatalon elhunyt férfi téglalap alakú fehér márvány sírjelét keresztalakzat díszíti, rajta a halott képe látható s az alábbi dedikáció olvasható: „DREXLER / FLÓRIÁN/ 1967-1990/ Hirtelen távoztál az égi útra/ Mélységes nagy bánatunkra/ Legyen könnyű a föld/ És csendes a pihenésed/ Szeretni fogunk a síron túl is téged/ Gyászoló szüleid és öcséd”.
Drexler Flórián sírverses emléke (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A Simon házaspár kettős sírjele műkőből készült, gazdag virágdíszekkel. Középen egy fekete márvány keresztjelen ezüstözött vaskorpusz látható, amely kettéosztja a négyzet alakú sírjelet. A két fehér márvány táblán ez a szöveg olvasható: „ÉDESANYÁNK/ SIMON JÓZSEFNÉ/ SZÖLGYÉN VERONIKA/ 1907-1986// ÉDESAPÁNK/ SIMON JÓZSEF/ 1903-1989/ Oda van a remény/ Oda van a szeretet/ E sírhalom fedi/ Szeretett szüleinket/ Gyermekeik”.
A Simon-házaspár síremléke (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Egy tragikusan elhunyt fiatal (aki mások megmentése közben halt meg) friss sírhantján élő virágok, különféle képek és emléktárgyak láthatók. A sír végében egy emlékkövön pedig az áll: „Nagyobb szeretete/ senkinek sincs annál,/ Mint aki életét adja/ Barátaiért JN 15,13/ Emléked/ a szívünkben él/ barátaid”.
Ebből a községből is többen elestek az első világháborúban. Látható a temetőben egy olyan sírjel is, amely egy hazahozatott hősi halott sírja felett áll. A díszes, háromkaréjos szárú keresztalakzatban végződő sírkövön ott az ezüstözött vaskorpusz és az elesett fényképe is. A hosszú dedikáció szövege így hangzik: „Itt nyugszik/ Istenben boldogult/ Felejthetetlen jó férjem/ DUDÁS NÁNDOR/ Hősi halált halt 1915/ Élt 26 évet/ Béke hamvaira// Hazáért hullott a vére, / Legyen érte égben bére./ Özvegye és árvája fájó szíve/ Nem hagyták az idegenbe´./ Isten veled kedvesünk,/ Soha el nem felejtünk./ Ide várja hű nejét/ HEGEDÜS FRANCZISKÁT/ 1891-1970/ Állíttatják neje és egyetlen fia NÁNDOR”.
Dudás Nándor hősi halott sírjele (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Dudás Nándor neve ott szerepel a világháborús emlékművön is, amely Tölgyes széles utcájának parkjában, közel a Nepomuki Szent János-szoborhoz áll. Betonalapzaton három nagy kőtömb látható. Az első magas, négyzet alakú kockakövekből kialakított tömbön fehér márvány emléktáblán a 18 második világháborús hős neve olvasható.
A középső tömbön a 14 elesett tölgyesi neve s ez a felirat áll: „Éltek… Hazánkért meghaltak/ 1914-1918/ A hősök emléke örökké él”. Fent, a négy gömbön álló, téglalap alakú, szürkés gránitból készült tömbdarabon a Pro pátria felirat olvasható, illetve az alábbi szöveg: „Ipolytölgyes község/ a hősök emlékére”. Az emlékmű tetején turulmadár van.
