A Martfeszt nem múlhat el házelnöki fórum nélkül. Az idei beszélgetésen az elmúlt egy év eredményeiről számoltak be a résztvevők, valamint vázolták a magyarságot érintő eseményeket, köztük a felvidékiekre váró megyei választásokat is.
A házelnöki fórum előtt a buzitai citerás lányok léptek fel azokkal a gömöri dalokkal, amelyekkel az Énekelj föld című műsorban versenyeztek a szlovák közszolgálati televízió műsorában.
Menyhárt József, az MKP elnöke köszönetet mondott a citerásoknak a csodás előadásért. A párt elnöke ezután átadta a szót Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének.
Szász Jenő arra kérte a résztvevőket, így Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt és Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja elnökét, hogy értékeljék az elmúlt évet.
A lázadás évéről a házelnöki fórumon
Kövér szerint Orbán Viktornak igaza volt, amikor egy éve azt mondta, a lázadás éve lesz a 2017-es. A régi rend hívei új erőre kaptak a francia választások után. Sok mindenkit meglepett Trump megválasztása és a brexit is.
S az indulatok továbbra sem csitulnak, eszelős dühhel támadnak Trumpra megválasztása után is. A Trump-jelenség olyan fejleményekkel „fenyeget”, olyan változásokat hozhat, amelyekről azt gondolják, hogy ez a harc a végső, ha nem fojtják el a forrradalmat, nagy baj lehet. Az USA rendszere csak egy eszköz azok kezében, akik a világban különböző értékeket próbálnak meg érvényesíteni, akár az USA kormányának akaratát átírva.
Előttünk áll még három fontos esemény – emelte ki Kövér – , az egyik a csehországi előrehozott választás, amely a visegrádi együttműködés miatt kiemelt jelentőségű. Az osztrák előrehozott parlamenti választás is jelentős, előreláthatólag széles koalíció alakul, és fontos lehet a német választás is, ahol nem várható nagy változás, a kérdés csak az, hogy marad-e a koalíció, vagy más pártokkal lép szövetségre Merkel pártja.
Jó kondícióban kell lenniük a visegrádi országoknak ahhoz, hogy a nyomás ellen felvegyék a harcot, és megvédjék térségünket és Európát – jelentette ki Kövér.
A szülőföldön maradás támogatása elsődleges feladat
Potápi Árpád János szerint felmerül a kérdés, vannak-e a nemzetpolitikában sikerek, kudarcokról nem beszélhetünk, vagy nem beszélünk – mondta. A magyar kormány nemzetpolitikai programját kevesen támadják, így könnyebb együtt dolgozni.
Napjainkig összesen 950 ezren tették le az állampolgársági esküt. Az alaptörvény és a választójogi törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok élhessenek választójogukkal. Többen érdeklődnek a magyar nemzetpolitikai rendszer és programok iránt. A diaszpóra magyarságát is segíti a magyar állam. Összesen 73,5 milliárd forintot fordított a nemzetpolitikai államtitkárság nemzetpolitikára, s ebben nincs benne az az összeg, amelyet más minisztériumok biztosítottak a határon túli magyar programokra. Fontos az otthon maradás támogatása, ezért fontosak a tematikus évek is, és ezért volt szükséges meghirdetni a szakképzés évét, majd a fiatal vállalkozók, idén pedig a családi vállalkozások évét. A következő időszakban a megkezdett úton kell továbbhaladni – hangsúlyozta Potápi. A szülőföldön boldogulást és az intézmények megerősítését kiemelten fogják támogatni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy minden születendő magyar gyermekről tudjanak. A magyarokról születésüktől kezdve életük végéig gondoskodni kell. Ennek érdekében már elindították a babakötvényt és a családi támogatást.
Stabil az MKP
Menyhárt József, az MKP elnöke köszönetet mondott Kövér Lászlónak, hogy minden évben vállalja a fővédnöki tisztet, Potápi Ápád Jánosnak, hogy az elmúlt évben is értünk dolgozott, és köszönetet mondott Gubík Lászlónak is, hogy ismét megszervezte a szabadegyetemet. Az elmúlt egy év közös munkával telt, és annak ellenére, hogy sokan temették az MKP-t, mégsem kell szégyenkeznie az eredményekért. Stabilizálták a pártot, felállt egy új elnökség, tevékeny fiatalokkal együtt dolgozik az MKP. Az elmúlt egy évben végigjárták a Felvidéket, feltérképezték az egyes járások problémáit, lehetőségeinket. Nemcsak pártban gondolkodnak az MKP aktivistái, hanem közösségben is. Erős a szövetség a Csemadokkal, a reformátusokkal, a lelkészekkel. Nyitott a párt a katolikus egyház felé is. Emellett számos civil szervezettel dolgoznak együtt, többek között a Szövetség a Közös Célokért társulással is.
Fontosak a régiók
Minden régiónak más a problémája, ha megoldást még nem is találtak, de a párt elkezdte kialakítani a stratégiát. A szlovák pártokkal ugyancsak kommunikálnak, és tavaly meghirdették a magyar-magyar párbeszédet is. „Mi etnikai alapon politizálunk, de soha senkitől nem kértük, hogy ők is ezt tegyék” – mondta Menyhárt. Az MKP nem árulózik, bár ezt a képet próbálják róla elhitetni.
A meglévő terveket és stratégiákat újragondolták, aktualizálták. Augusztusban gazdaságfejlesztési párbeszédet indít a párt, a magyar-magyar párbeszéd oktatáspolitikai fóruma után fontos más szakpolitikai témákról is tárgyalást kíván folytatni a magyarság érdekében.
A felmérések, amelyek 5,3 százalékra mérték a pártot, az elmúlt egy év munkásságának eredményességéről tanúskodnak. Vannak hiteles, kipróbált, erős politikusaink, akiknek a tapasztalataira építeni lehet, s a felvidéki magyarság érdekében új embereket szintén be kell vonni a munkába.
Ha a nemzet nem nemzetben gondolkodna, akkor több nagyon fontos szervezetünk lehúzhatná a rolót – jelentette ki az MKP elnöke. Fontos egy regionális sajtó kialakítása, ezért is dolgozik az MKP, nem pártsajtót, hanem közszolgálati tájékoztatást kíván kialakítani. Mindenki a maga helyén tegye a dolgát, kérte Menyhárt József végül a jelenlévőktől.
Fontos választások várnak a magyarságra
A jövő évi Martfeszt előtt lesznek a magyarországi országgyűlési választások, s Kövér szerint jelenleg nincsen kihívója a magyar kormánynak. Ez a nézet félrevezető is lehet, de tanultak a korábbi hibákból. Nincsenek illuzióik, más országokban már lezajlottak olyan választások, amelyeket más, külső erők próbáltak befolyásolni, ezért Kövér biztos benne, hogy az úgynevezett civil szervezetek és a média forró őszről gondoskodnak Magyarországon.
Az országgyűlési képviselői helyek számának csökkentése után átalakult a választási rendszer is. Potápi Árpád János egyéni választókörzetből lett képviselő. A végeredmény után egy nap van arra, hogy a pártok magukhoz térjenek, utána folytatódik a munka. A kitűzött célokért dolgozni kell, az a kampány része, hogy dolgoznak a politikusok – véli Potápi. Minden egyes választásra úgy kell készülni, hogy az ellenfél nagyon erős. Fontos, hogy a határon túli magyar állampolgárok is szavazzanak, amihez regisztrálniuk kell – mondta Potápi.
2017 a megyei választás éve – mondta Menyhárt József –, s a mandátum ezúttal öt évre szól. Öt év múlva a megyei választásokon az önkormányzati választásokkal egy időben lesznek a megyei választások. Az eddigi alkalmakkor a megyei választáson alacsony volt a részvételi arány, de az MKP jól mozgósított, ennek köszönhetően öt megyéből háromban alelnöki posztot szerzett. A 2017-es választásra már adottak a párt jelöltjei. A kampányfőnök Őry Péter lesz, Nagyszombat megyében Berényi József, Nyitra megyében Farkas Iván indul az elnöki posztért. A kisebbségi nyelvekért indított aláírásgyűjtés a kampány része lesz. A 2017-es választás során a legfontosabb döntés a felvidéki magyarság szempontjából az lesz, hogy elmegy-e szavazni a magyarság? Ha elszalasztjuk a lehetőséget, öt év múlva már nem lesz ilyen kegyelmi állapot – véli Menyhárt. A megyei választásoknak komoly tétje van, fontos, hogy kik fogják képviselni a magyarságot – mondta a párt elnöke.
Potápi szerint fontos lenne, hogy a magyarság a részarányához viszonyított támogatást kapjon a szlovák államtól. Erről tárgyalt Rigó Konrád szlovák kulturális államtitkárral is.
Kövér kijelentette: a Most–Híd a szlovák állampolgárok által megválasztott párt, amely tagja a kormánynak, s ha a magyar kormány tárgyal a tisztségviselőkkel és a kormánnyal, akkor előfordulhat, hogy a Most–Híd tagjaival tárgyal. Azonban a magyar kormány stratégiai partnere a házelnök szerint is az MKP.
Menyhárt József elmondta, van egy önrendelkezési koncepciója az MKP-nak, amely autonómia koncepciónak is nevezhető. Ugyanakkor a kulturális alapról szóló törvény nem nevezhető önigazgatásnak, hiszen csak támogatásokat osztanak, de még messze vagyunk az önrendelkezéstől – mondta Menyhárt József. Jövőre is lesz házelnöki fórum – ígérte a beszélgetés végén az MKP elnöke.