Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter hamarosan az ENSZ Közgyűlésének elnöke lesz, megbízatása egyik prioritásának két migrációval kapcsolatos dokumentum elkészítését tekinti – egy migrációs és egy menekültügyi anyagét.
A szlovák diplomácia vezetője szerint az Európai Unió globális biztonsági stratégiája, az észak-koreai helyzet és a líbiai történésekkel összefüggő biztonsági-migrációs kérdések voltak az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójának főbb témái. Az unió külügyi tanácsa pozitívan értékelte az EU által tavaly elfogadott globális biztonsági stratégia eredményeit, véleményük szerint főleg biztonsági téren történt jelentős előrelépés a NATO és az EU közötti együttműködésben. Lajčák szerint az unió szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a közép-ázsiai és a nyugat-balkáni kapcsolatokra, illetve a nemzetközi szervezetekkel fenntartott viszonyra.
Észak-Korea esetében az Európai Unió szeretné a bírságok formájában történő diplomáciai nyomást elegyíteni a politikai párbeszédre való hajlandósággal. Figyelmeztetett közben arra is, hogy azoknak, aki befolyással bírnak Phenjanra (Amerikai Egyesült Államok, Kína és részben Oroszország), ezt a befolyásukat a helyzet rendezésére kell felhasználniuk. Az Európai Unió ebben az igyekezetben támogató szerepet kíván betölteni.
Lajčák szerint a mostani tanácskozáson is megmutatkoznak az uniós tagállamok közti véleménykülönbségek a migrációs válságot illetően, főleg a bevándorlók áthelyezésének kérdésében. Mint mondta, mivel hamarosan az ENSZ Közgyűlésének elnöke lesz, megbízatása egyik prioritásának két migrációval kapcsolatos dokumentum elkészítését tekinti – egy migrációs és egy menekültügyi anyagét. Mindkét dokumentumot 2018 szeptemberében hagyná jóvá az ENSZ Közgyűlése.
Ezzel összefüggésben Lajčák arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU filozófiáját a migráció megközelítésében „reaktívról proaktívvá” kell változtatni (vagyis visszahatóról előrelátóan cselekvőre). Ez azt jelenti, hogy a migrációhoz egyfajta globális jelenségként kell viszonyulni, ahol az EU a lánc végén a befogadó. Mindeközben nagyobb felelősséget kellene viselniük a tranzitországoknak és a migránsok származási országainak is. Az unió csak akkor lesz képes aktívabban irányítani a migrációs jelenséget, ha átfogó megközelítéssel rendelkezik a kérdés teljes viszonylatában.
A miniszterek tanácsa nem állapodott meg a Sofia nevű tengeri katonai misszió automatikus meghosszabbításában, amelynek megbízatása július végén jár le. A hadművelet az embercsempészet és az emberkereskedéssel foglalkozó hálózatok, valamint az infrastruktúráik ellen irányul a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon.
Ennek oka Lajčák szerint Olaszország álláspontja volt, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a Földközi-tengerben több ezer bevándorlót ment meg a vízbe fulladástól, de képtelen azokról maga gondoskodni. Rámutatott eközben arra is, hogy más tagállamok nem hajlandók Olaszország területéről a bevándorlókat befogadni. A misszió megbízatásának meghosszabbításáról az elkövetkező napokban folytatódnak a tárgyalások.
(TASR/Felvidék.ma)
