A 2017-ben rendezett, a reformáció 500 évére emlékező rendezvények sorába illeszkedő konferenciát tartottak Brüsszelben november 22-én. A Tőkés László EP-képviselő irodája által szervezett rendezvényre a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) énekkara, valamint az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület héttagú küldöttsége is meghívást kapott.
A brüsszeli utazócsoport látogatása első napján Csáky Pál felvidéki és Laima Liucija Andrikiene litván néppárti képviselőkkel találkozott, a következő napokon pedig Brüsszel nevezetességeivel ismerkedett meg – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
Mint írták, Tőkés László megnyitó beszédében visszatekintett azokra, a XX. századi történelmi példákra és esetekre, amikor is az egyház élesen szembekerült kora totalitárius elnyomó rendszereivel, nevezetesen a nemzeti szocializmussal és az ateista kommunizmussal, és az ilyenképpen kialakult casus confessionis hitvallási kényszerhelyzetében vagy megalkudott az adott rezsimekkel, vagy hitének bátorságával emelte fel szavát azok ellen. Luther Mártonnak a pápai és a császári hatalommal szembeni halálmegvető kiállása, valamint Kálvin Jánosnak a zsarnokkal szembeni ellenállás jogosságát hirdető ius resistendi elve, nem utolsósorban pedig a magyar protestantizmus, illetve az erdélyi református fejedelemség korszakos küzdelme az oszmán hódítással és a Habsburg elnyomással és ellenreformációval szemben számunkra is követendő példa korunk kihívásai, a tovább élő kommunizmus és a globális-totális hatalmi rendszerek fenyegetései közepette. Ezen hitvallási helyzetben (status confessionis) „az Isten iránti engedelmesség és lelkiismeretünk szava elől nem szabad kitérnünk, hanem hitünk megvallásával és következményeinek vállalásával kell protestálnunk a Gonosz, az Isten hatalmát megrabló földi hatalmasságok ellen, illetve hitet tennünk (pro testo) isten akaratának elsőbbsége mellett” – mondotta a püspök.
Megemlékezés a reformáció 500. évfordulójáról Brüsszelben (Fotó: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája)
Hannu Takkula finn EP-képviselő a reformáció és a finn nemzettudat szerves kapcsolatát hangsúlyozta. Elválaszthatatlan kapcsolatról van szó: az anyanyelv térnyerése és a finn nemzettudat kialakulása elképzelhetetlen a reformáció nélkül. „Mi, finnek ugyanakkor a függetlenségünk századik évfordulóját is ünnepeljük ebben az évben, s a két évforduló erősíti és kiegészíti egymást” – fejtette ki.
A reformáció fájdalomban született – indította előadását Hafenscher Károly, a magyar kormány évfordulós rendezvényeit összehangoló miniszteri biztos, majd így folytatta: a kormányzat éves programja az egyetemes kereszténység és a reformáció magyar haladó hagyományait kívánja bemutatni a nagy nyilvánosság előtt, ezért indították útjára az egész éves rendezvénysorozatot. A természetesség és az eredményesség értékeit hirdette a reformáció, s ennek ma is érvényes üzenete van: rendet kell rakni a lélek mélyén, és akkor a környezetünkben és közösségeinkben is rend lesz. Az egyház egysége ma azt a küldetést jelenti, amelyet Európában a kereszténységnek be kell töltenie. Nekünk, magyaroknak a reformáció kultúra- és nyelvteremtő, közösség- és nemzetmegtartó erőt is jelent – mutatott rá a magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának elnöke.
Tunne Kelam észt néppárti képviselő a XVI. században főleg rurális környezetben élő észtek történelmében korszakalkotónak nevezte az Új Testamentum észt nyelvre való lefordítását a nemzettudat kifejlődése szempontjából. A teljes Biblia észt nyelven való megjelentetése egy hosszú folyamatot indított el, a nemzeti öntudat kialakulásához járult hozzá, amely bár jóval később, de megalapozta az észtországi kommunizmus bukását jelentő „éneklő forradalmat”.
Hitünkből értékek következnek – idézte a tanácskozást moderáló Szilágyi Zsolt a Németh Zsolt által nemrég publikált könyv címét, az Országgyűlés külügyi bizottsági elnökének adva át a szót. „Az igazságot nem kilóra mérik”, kezdte előadását a magyarországi politikus, ugyanakkor az védelmet ad a hozzá hűségeseknek. A reformáció semper reformanda elve állandó megújulást jelent, s ez a politikára is igaz. A reformáció, amely egész Európát megújította, a magyar széttagoltság idején, a XVI-XVII. században összekötötte a nemzetet, és ma is erős megtartó erő számára. A peregrináció, a nyugati egyetemeken való tanulás, majd a tudással való hazatérés mintegy húszezer magyart érintett a reformáció korában. Elődeink példája is arra kötelez, hogy mondandónkat, üzenetünket európai összefüggésben is értelmezhető módon fogalmazzuk meg, vonta le a politikai következtetést Németh Zsolt.
Hermán M. János teológiaprofesszor moldvai reformátusokkal kapcsolatos kutatásainak bemutatásával érzékeltette, milyen átfogó és széleskörű volt a reformátorok egykori tevékenysége és annak kihatása. A moldvai reformáció egyik időszerű üzenete az, hogy legyünk türelmesek, toleránsak, és szeressük a szórványban élő kisebbségeket – zárta előadását az egyháztörténész.
A tordai vallásbéke 450. évfordulójának a küszöbén állunk, s az erdélyi reformáció gazdag örökségének a feltárását folytatjuk az új évben – mondta zárszavában Tőkés László.
A tanácskozás ünnepélyes keretéül szolgált a PKE nemzetközileg is elismert énekkarának alkalmi fellépése, Kovács Gábor karnagy vezényletével – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.
