A segesvári csata évfordulója van ma. Tusványosról hazafelé tartva végigjártuk a csatához kapcsolódó Petőfi-emlékhelyeket. Mint ismeretes, 1849. július 31-én ebben az oroszok elleni ütközetben tűnt el Petőfi Sándor, aki őrnagyi rangban Bem tábornok szárnysegédje volt.
A Székelyudvarhely és Segesvár közötti, alig egy órás út felében található Székelykeresztúr városa, amelynek nevezetes épülete a Gyárfás kúria. A csata előtt itt éjszakázott Petőfi, az udvaron egy fiatal körtefa állt, amely alatt a vacsora után a költő a házigazdával és annak családjával beszélgetett. Állítólag még írt is alatta, sőt, az Egy gondolat bánt engemet című (benne az „Ott essem el én…” legendás sor) versét is elszavalta. Innen ment másnap a Segesvár és Fehéregyháza közti csatatérre, Bem József seregéhez.
A magyarok sokáig derekasan tartották magukat a túlerőben lévő oroszokkal szemben. Még egy orosz tábornokot is lelőttek, emiatt az erősítést kapó kozákok a csata végén véres bosszút álltak a menekülő magyarokon. Petőfit Fehéregyháza és Héjjásfalva között látták futni, és az orosz lovasok utolérték, további sorsára a mai napig nincs bizonyíték.
A segesvári csatában elesett hősök emlékműve Fehéregyházán (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Mi látható ezekből ma?
Elég sok minden, noha történelmünk emlékköveinek nem csak az idő vasfogával, hanem az emberi gyarlóság és gonoszság pusztításával is szembe kell nézniük. Szerencsére a Petőfi-kultusz a székelyek földjén él, sőt, erősödik. A Fehéregyháza és Székelykeresztúr közötti 16 kilométeren számos Petőfi-emlékhely látogatható.
Fehéregyházán Petőfi-múzeum is található. Az épületben áttanulmányozhatjuk a segesvári csata részleteit és Petőfi életútját is. A múzeum kertjében áll a csatában elesett hősök tömegsírja, mely fölött egy impozáns turulmadaras emlékmű magasodik (készítették: Köllő Miklós és Alpár Ignác), ennek közelében van a költő életnagyságú szobra (alkotta: Máthé István) és Bem emlékműve (Makk József munkája) is. Minden évben az évfordulóhoz közeli vasárnap Petőfi-ünnepélyt szerveznek, az idén július 29-én volt a megemlékezés.
Fehéregyháza és Héjjasfalva között, Petőfi feltételezett elestének színhelyén egy újabb emlékmű áll, az Ispánkútnál, közvetlenül az országút mellett (alkották: Gyarmathy János és Hunyadi László). A fehéregyházi ünnepség részeként ezt is rendszeresen megkoszorúzzák.
Felvidéki megemlékezők Petőfi fehéregyházi szobra előtt (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
A székelykeresztúri kúria jó állapotban van, ma egy Petőfi-emlékszobával még gazdagabb is. Az udvaron Petőfi és Bem szobra, Lengyel István nagyszerű alkotása.
Ott van a körtefa, amelynek két aktualitása is van, az egyik – sajnos – szomorú. A fa mellett Kányádi Sándor négysorosa emlékeztet Petőfire: „Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája. Azt beszélik ő látta volt verset írni utoljára.” Az erdélyi költő a közelmúltban hunyt el. A második aktualitást az új élet jelenti. Az eredeti körtefa már elpusztult, ám kiszáradt törzse mellé tavaly egy új facsemete került, mégpedig az eredeti körtefa egyenesági leszármazottja.
Lásson majd egy olyan magyar nemzetet, melyre a Költő is büszkén tekint őseink földjéről!
„Föl, nemzetem, föl! jussanak eszedbe
Világhódító híres őseid.
Egy ezredév néz ránk itélő szemmel
Atillától egész Rákócziig.”
(Petőfi, Élet vagy halál!, 1848.)
