Martina Lubyová, (Fotó: TASR)

Az egyetemi hallgatók egy hete, azaz július 16-tól kérvényezhetnek hitelt az Oktatástámogatási Alaptól, amely már közzétette a diákhitel odaítélésének 2018/2019-es tanévre vonatkozó feltételeit. A Pátria Rádió Reggeli című műsorában Lovász Bálinttal készült beszélgetést olvashatjuk.

Miután tárgyalóasztalhoz ült Martina Lubyová oktatásügyi miniszter és Lovász Bálint, a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (ŠRVŠ) elnöke, sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megreformálják a diákhitel intézményét.

Miért szükséges megreformálni azt, amit egy hete hirdettek meg?

Annak ellenére, hogy meghirdetésre került az új kör, tehát a diákok már folyamodhatnak a diákhitelért, ez mégsem jelenti, hogy minden rendben van. Szerencsére sikerült a diákhitel-folyósító igazgatójával megegyezni, hogy idén 1,5 millióval többet kapnak a diákok. Ez komoly előrelépés, hiszen míg korábban két és fél millió eurót osztottak szét minden évben, idén közel 4 millió euró jut a diákhitelekre.

Ennek ellenére a diákhitel intézménye pénzügyi problémákkal küzd. Amennyiben nem kap valamilyen állami dotációt, vagy az európai alapokból nem dotálják, a diákhitel intézménye hosszú távon nem lesz fenntartható.

Két évvel ezelőtt megegyeztünk Ľubomír Petrák miniszterrel és a SMER párttal is, és akkor ez egy komoly megegyezésnek tűnt. Tízmillió eurót ígértek 2020-ig, azaz 3 évre szétosztva. Sajnos, annak ellenére, hogy erről Peter Kažimír pénzügyminiszter is tudott, hiszen nyílt megegyezés volt, ez a pénz nem került a számlára. Mi és a diákok úgy gondoltuk, hogy ezúttal nemcsak pénzt kérünk, hanem képesek vagyunk a diákhitel intézményét érdekesebbé tenni, ezért saját új termékekkel rukkoltunk elő. Ennek alapján a miniszter asszonnyal tárgyalva szeptembertől elkezdhetünk egy legiszlatív folyamot, ami akár a törvény változásáig is vezethet.

Miért kell népszerűsíteni azt, ami első pillantásra is népszerűnek tűnhet? Például, ha én pénzt kapok jó kamatfeltételekkel, akkor sokkal könnyebben tudom az egyetemi éveimet megélni. Miért kell ezt népszerűsíteni, amikor túljelentkezés van és kevés tőke áll rendelkezésre?

Túljelentkezés nincs. Az elmúlt 15 évben csak tavaly fordult elő, hogy a diákhitelért folyamodó diákok száz százalékának képesek voltunk diákhitelt adni. Ez egy nagyon szép szám, de ez azért volt, mert a múlt évben több mint 50 százalékkal csökkent a kérvények száma.

Egyrészt ez azért történt, mert úgy szerepel, mint szociális pillér, szociális támogatás. Viszonylag sok kritériumot kell teljesíteniük azoknak a diákoknak, akik diákhitelt szeretnének kapni. Tehát ez nem egy széleskörűen elérhető diákhitel.

Másrészt öt-hat évre visszamenőleg a kérvények több mint 50 százalékának nem tudunk eleget tenni, ezért csökken a diákok érdeklődése. Ha két éve arról beszélünk, hogy itt komoly finanszírozásra kerül sor, és több diák kaphat diákhitelt, és ez nem valósul meg, akkor a diákok körében elterjed a hír, hogy fölösleges diákhitelt kérvényezni, hiszen nem kapják meg. Ezt múlt évben láttuk, miközben 0,89 százalékos kamatról 3 százalékra emelkedett a diákhitel kamatja, mert a diákhitel intézményének kevés pénze van és fenn kellett tartania a pénzügyi stabilitást.

Úgy gondoljuk, hogy az általunk ajánlott termékekkel szélesebb körben tudjuk megszólítani a diákokat. Másrészt a politikum számára is könnyebb lesz, ha bizonyos pénzösszeget az állami költségvetésből a diákhitelbe kell majd invesztálni.

Lehet konkretizálni ezek közül néhányat? Záros határidőn belül lesz törvénymódosító javaslat?

A legfontosabb, hogy ha a diákhitelt szociális pillérnek tekintik, akkor azok a diákok, akik ezt a diákhitelt megérdemlik, mert hátrányos szociális helyzetben lévő családokból kerültek ki, nekik az állam garantálja a hitelt. Az államilag garantált diákhiteleket 0 százalékos kamatlábra szeretnénk csökkenteni.

Tehát ne legyen rangsor, hanem garanciát kell adni arra, hogy a diákhitelt megkapják.
Ez az állam egyik szociális pillérének az alapja. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az államnak nem kerül sok pénzébe, mert a diákok többletkamatját visszaforgatja a rendszerbe.

Javasoltuk továbbá, hogy doktoranduszhallgatók is kaphassanak hitelt, mivel erre most nagyon kevés az esély, pontosan amiatt, mert van bevételi forrásuk. És őket is támogatni kellene, lakás kérdésében vagy más területen is 20 ezer euróig.

Gondoltunk azokra a diákokra is, akik nem szociálisan hátrányos helyzetű családokból kerültek ki. Nekik is meg kell adni az esélyt, ezért javasoljuk, hogy a diákhitel magasabb kamatlábbal rendelkezzen, például 3 és 3,5 százalékos kamattal. Ez esetben a többletkamat a visszafizetést követően a szociális pillérbe kerülhetne, tehát a rászoruló diákok diákhiteleire lehetne fordítani, ezáltal egyfajta fenntartható rendszert alakítva ki.

Szeretnénk támogatni a külföldön tanulni vágyó diákokat is, mind részképzés, mind teljes képzés esetében. A jelenlegi medikuskérdés esetében is aktuális a téma. Akik rangos egyetemekre mennének tanulni, felvehetnének diákhitelt, és ha meghatározott körülmények között visszajönnek Szlovákiába dolgozni, akkor ezt a diákhitelt csökkentenénk, esetleg teljesen lenulláznánk, azaz nem is kellene visszafizetni.

Érdemes lenne támogatni a  családalapításra vágyó fiatalokat is.

A miniszter asszony pozitívan viszonyult a kezdeményezésekhez. A megegyezés alapján egy hónap alatt készítenénk néhány pénzügyi analízist az oktatásügyi minisztérium uniós alapokkal foglalkozó szekciójával. Ennek alapján megoldanánk, hogy a diákhitel állami költségvetésből, uniós alapokból fenntartható, jól finanszírozott rendszer legyen. Szeptembertől elkezdhetnénk a törvénymódosítást.

(Pátria Rádió/Felvidék.ma)