Ahol a Duna magába öleli a Vágot, ott van Komárom, egy egyedülálló város Európában, mely két ország területén fekszik, miközben a csodálatos kék Duna szalagja szeli ketté ezt a történelemben és látnivalókban bővelkedő ősi települést.
A város a római kor óta lakott terület, megfordultak itt a kelták, avarok, szlávok, majd a magyarok. IV. Béla magyar király adománylevele alapján 1265-ben kapott városi rangot. A magyar királyok körében közkedvelt volt Komárom, s ezért különböző kiváltságokkal illették. V. László király Komárom várában született, s a magyar koronát is őrizték itt.
A ma már nem létező vár Mátyás király uralkodása alatt élte virágkorát. Kevesen tudják, hogy Mátyás király híres gályája, a velencei mintára épült Bucentaurus és dunai hajóhada gyakran itt állomásozott a Vág-Duna deltájában.
A török hódítások idejében sok ostromot megélt a város. 1589-ig a Duna két partját Komáromnál csak kompjárat kötötte össze, ezután terveztette meg Pálffy Miklós várkapitány a hajóhidat. Az állandó híd szükségessége csak nagyon későn, a XIX. század második felében, a dualizmus kori nagy építkezési láz idején került előtérbe, s a jelenlegi Erzsébet hidat 1892. szeptember 1-jén adták át. Ha a híd felől, a déli oldalról közelítjük meg a várost, azonnal az orsó alakú Erzsébet-szigetre fordulhatunk, mely onnan kapta a nevét, hogy az 1857-ben Bécsből Pestre hajózó Erzsébet királyné itt lépett először magyar földre. További érdekességnek számít még a Jókai-kert, s benne a filagória, ahol évente összegyűlt Jókai baráti köre, köztük Beöthy Zsolt, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán és Molnár Ferenc.
A szigetet elhagyva, visszatérve a hídra egyből a város megmaradt történelmi részébe jutunk: a híd bal oldalán látható a legszentebb istenanya ortodox temploma, mely késői barokk stílusban a XVIII. században épült, s az udvarán található annak a Domonkos Jánosnak a síremléke, aki Jókai Mór aranyemberének mintájául szolgált. Jobbra haladva azonnal a Lehár park mellett sétálhatunk tovább, miután megtekintettük a város egyik híres szülöttjének, Lehár Ferencnek Emil Venkov szobrászművész által 1980-ban készített szobrát.
Ha a Lehár parknál a város felé tekintünk, megpillanthatjuk Szent István király 2009. augusztus 20-án átadott életnagyságú szobrát, Győrfi Lajos alkotását. Továbbhaladva a Nádor utcán először az 1645-ben épült bencés rendházat láthatjuk, mely a napóleoni háborúk idején hadikórház is volt. Ugyanitt az utca másik oldalán csodálhatjuk meg a Duna Menti Múzeum késő romantikus stílusú székhelyét, melyet a híres komáromi építő, Nagy Mihály felügyelete alatt emeltek 1913-ban, s ez lett Komárom Kultúrpalotája, mely több állandó kiállítással várja a városba látogatókat. Az előtte lévő múzeumkertben található Jókai Mórnak, a város híres szülöttjének 1936-ban készült szobra, Berecz Gyula alkotása.
A Nádor utca meghatározó épülete a vele szemben lévő Szent András-bazilika, melynek alapkövét 1723-ban tették le. A bazilika története is nagyon érdekes, ugyanakkor érdemes bemenni és körülnézni vagy meghallgatni egy organahangversenyt, kitűnő akusztikájának köszönhetően ugyanis gyakoriak itt a különböző koncertek, zenei rendezvények.
Továbbhaladva a Nádor utcán a Zichy-palotához érünk, ahol a kapun túl a 2000-ben átadott Európa-udvarban találjuk magunkat, melynek megálmodói és kivitelezői Litomericzky Nándor, Takács Péter és Varga Péter voltak. A jellegzetes európai épületeken kívül a Komárom történelmében valamilyen módon szerepet játszó uralkodók szobrai is helyet kaptak itt, mint I. István, Gizella királyné, Szent László, IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond, Mária Terézia. Az udvarban lévő szökőkutat az országalmáról nevezték el.
A Zichy-palotát eredetileg a XVII. század végén emelték, s itt volt a város első színpada is, melyen a XIX. század elején a híres Déryné Széppataki Róza is szórakoztatta a közönséget. Helyiségeiben jelenleg a Lehár Ferenc- és a Jókai Mór-emlékkiállítás tekinthető meg.
1715-ben emelték, s így jelenleg a város legrégebbi köztéri szobrának tekinthető a Szentháromság-szobor, mely a nagy pestisjárvány áldozatainak állít emléket.
Ezek után már csak 5-6 lépés választ el a híres Klapka tértől, mely Klapka György tábornokról, Komárom hős védőjéről kapta nevét. A Klapka-szobrot 1896-ban állították. A szocialista időkben nem volt látható, csak 1991-ben került vissza eredeti helyére. A szobor mögött neoklasszicista stílusban épült a városháza, melyet többször átalakítottak az 1718-19-es átadása után. Jelenlegi formáját 1875-ben kapta, azóta szolgál a város tisztviselőinek munkahelyéül. A városháza toronyablakában minden nap 10, 12, 14 és 16 órakor megjelenik egy huszár és az 1849-ben Egressy Béni által komponált Klapka-induló ütemei hangzanak fel trombitájából, ezzel csalogatva a főtérre a közönséget.
A téren található még az 1858 és 1863 között neogótikus stílusban épült Tiszti pavilon, melyben a városban állomásozó katonatisztek laktak családjukkal. Udvarában található Selye János mellszobra, kinek nevéhez a stresszelmélet kapcsolódik. Az épület jelenleg a Selye János Egyetem Rektori Hivatalának ad otthont, udvara gondosan ápolt parkkal gyarapítja Komárom zöldövezetét, de megtalálható itt egy érdekes kialakítású nyári színpad is.
Városnéző utunkból nem hagyhatjuk ki a Jókai utcát, ahol érdemes betérni a kiváló konyhájáról ismert Bella étterembe, mely Jókai második feleségéről, Nagy Bella színésznőről kapta nevét. Ugyanezen az utcán található 63 méter magas tornyával a református templom, mely az akkori királyi Magyarország második legnagyobb református templomának számított a maga 2 500 férőhelyével. A templom 1788-ra épült fel, még II. József uralkodása alatt, aki türelmi rendeletével lehetővé tette a más vallásúak templomépítését is. A vele párhuzamos Ferences barátok utcájában az evangélikus templom található, tőle nem messze pedig a volt katonatemplom, mely jelenleg a Limes modern művészetek galériája által szervezett kiállításoknak ad helyet.
A komáromi látnivalók közül nem szabad kihagyni az erődöket, várakat sem. A komáromi Közép-Európa legnagyobb épen maradt újkori erődrendszere, mely szerepel az UNESCO Világörökség várományosainak listáján. A Duna mindkét partján elterülő erődrendszer területe 170 hektáros, ebből Észak-Komáromban fekszik az Öregvár, az Újvár és még sorolhatnánk a különböző bástyákat, kapukat.
Itt kell megemlítenünk a Kőszüzet, mely az Újvár egyik bástyáján látható, alatta a felirattal: NEC ARTE, NEC MARTE – Sem csellel, sem erővel, Komárom bevehetetlenségét jelképezve. A számtalan kulturális program közül csak pár kihagyhatatlant említenék meg: A Komáromi Napokat, a Jókai Napokat, a Gyerkőc fesztivált, a Lehár Nyár vasárnap esti szabadtéri koncertjeit, a Komáromi Nyár szombat esti koncertjeit,az András-napi vásárt, az adventi vásár programjait, a Komáromi Jókai Színház színes műsorkínálatát, a Kaszás Attila versmondó versenyt.
