A Budapesti Városvédő Egyesület 2017 januárjának végén szándéknyilatkozatot írt alá a lévai Reviczky Társulással, hogy Baross Gábor születésének 170. évfordulóján, 2018-ban a magyar főváros épített és kulturális örökségét védő egyesület kiállítást rendez a Reviczky Házban. 2018. szeptember 6-án a Reviczky Ház fogadta a közönséget az ünnepélyes megnyitó alkalmából.
Mind a 2017-es szándéknyilatkozat budapesti aláírója, mind a 2018-as tárlat rendezője Millisits Máté, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke volt, aki kiemelt feladatának tekinti a Kárpát-medence közlekedéstörténetének bemutatását, a témával összefüggő építészeti örökség megóvását.
Péter József, a Reviczky Társulás kiállításokért felelős projektmenedzserének köszöntője után Millisits Máté üdvözölte a közönséget és adta át ajándékát, egy Reviczky Gyula összes költeményét tartalmazó antik kötetet a Reviczky Társulásnak, mely annak gazdag irodalmi gyűjteményét gyarapítja.
Az ünnepi megnyitót ezt követően Gáspár János közlekedéstörténésznek, a Magyar Közlekedési Közművelődési Alapítvány ügyvezető igazgatójának Baross Gáborról szóló előadása követte.
A lévai közönség nagy meglepetésére szembesült a ténnyel, hogy a lévai Kálvin-ház falán elhelyezett Baross Gábor-dombormű Gáspár János 1992-es kezdeményezése által nyert elhelyezést a Fő tér ezen pontján. A Kárpát-medence különböző pontjain akkor 310 darab Baross Gábor-dombormű került kihelyezésre mindazon településeken, melyek szorosan kötődtek Baross munkásságához. A lévai kötődés nem kisebb súllyal bír, minthogy a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója középiskolai tanulmányainak egy részét Léván végezte.
Baross Gábor életpályájának és munkásságának részletes ismertetésén kívül Gáspár János szólt a Közlekedési Múzeum jelenlegi helyzetéről is. Mint a múzeum egykori munkatársa, kiemelte az intézmény rendkívüli jelentőségét, lévén a városligeti Közlekedésügyi Csarnok átadása az 1896-os millennium idejére esett, s ezzel a világ első közlekedéssel foglalkozó múzeuma jött létre Budapesten.
Az intézmény évtizedeken át a Magyar Állami Vasutak (MÁV) szárnyai alatt bővült, sőt bevett szokássá vált, hogy a MÁV nevezte ki az múzeum vezetőit, így valódi szakemberek, sőt elhivatott közlekedésbarátok irányították az intézményt. Sajnálatos módon az épületegyüttest 1944-ben bombatalálat érte, de a 2. világháborút követően az egyik első épületként újították fel, még ha nem is eredeti állapotára. Jelenleg a múzeum újjáépítése zajlik, ami elengedhetetlenné tette az eddigi épület teljes lebontását, ám korabeli tervrajzok alapján nemsokára megépül az eredeti épület pontos mása.
Abban egyébként a magyar feltalálók és találmányaik történetével ismerkedhet majd meg a közönség, a Közlekedési Múzeum járműveket felvonultató tárlata a MÁV egyik javítóműhelyének területén kerül megnyitásra a közeljövőben.
Előadásának végén Gáspár János egy esetlegesen megrendezésre kerülő szervezett kirándulás keretében meghívta a lévai közönséget a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum Műszaki Tanulmánytárába.
Az est következő részében beszédet mondott Békassy Csaba, a Budapesti Városvédő Egyesület közlekedéstörténeti csoportjának vezetője, aki Gáspár János Baross Gáborról szóló értekezését Széchenyi István munkássága jelentőségének kidomborításával egészítette ki.
A kiállítás fényképeit Tihanyi Károly fotóművész, a BVE elnökségi tagja készítette, a tárgyi anyagát pedig Baross Gábor és Széchenyi István portréiból, könyveik reprodukciójából és közlekedéstörténeti jelentőséggel bíró alkotásaikat bemutató poszterekből válogatták össze a szervezők. A tárlat megtekinthető 2018. október 3-ig a Reviczky Társulás rendezvényei során, valamint hétfőn és szerdán 14 és 17 óra között.