Mint a nóta tartja: Kis kút, kerekes kút van az udvarunkban. De vajon hol vannak már a falusi porták egykor elválaszthatatlan tartozékai, a kerekes kutak?
Még a múlt század közepén is sokfelé lehetett látni kővel falazott kutakat, amelyből a vizet különböző emelőszerkezetekkel, tájainkon leggyakrabban kerekes hengerrel juttatták a felszínre. Egy idő után aztán a kézi pumpás kutak jöttek divatba, de miután a falvakban is megjelent a vezetékes ivóvíz, sok helyen lebontották és kőlappal lefedték, rosszabb esetben teljesen betemették a divatjamúlt kutakat.
Ma már csak néprajzi lexikonok lapjairól ismerjük a kutakhoz fűződő hiedelmeket. Például fontos szerepe volt a népi gyógyászatban, mégpedig a betegség elveszejtésében.
Ha árpa volt a szemen, három darab árpaszemet dobtak a kútba ráolvasás kíséretében. Országosan elterjedt hiedelem volt, hogy a kútban lakó béka berántja magához a kútba néző kisgyermeket, máshol meg azzal ijesztették az apróságokat, hogy a kútban lakó vasbába rántja le őket, ha a kúthoz közelítenek. A várandós asszonynak tilos volt a kút kávájára ülnie, később nem volt szabad ott szoptatnia. Arról is olvastam, hogy pünkösdkor, karácsonykor és újévkor szokás volt szép piros almát dobni a kútba, hogy az emberek, állatok arról igyanak és egészségesek legyenek.
Úgy tűnik, napjainkban újra divatba jöttek a kutak.
Egyre több helyen látni új vagy átalakított családi házak rendezett udvarán vagy kertjében szép kivitelezésű kerekes vagy gémeskutakat. Egy biztos, öntözéshez praktikus és dísznek sem utolsó a kerti kút.
Aki hosszú távon szeretne spórolni az öntözéssel, válassza a kerti kutat, amely ugyan nem olcsó mulatság, de idővel behozza az árát.
Az egykor szebb napokat is látott kerekes kutat a losonci járásbeli Fülekpüspökiben kaptuk lencsevégre, míg a valószínűleg újonnan épített, pihenőpadokkal körülvett gémeskút Füleksávolyban található. Arany János Toldijából idézzük az alábbi sorokat: „Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel. / Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel…”
