Jól választott nevet a Rákóczi Szövetség. Miként a nagyságos fejedelem személyét, történelmi szerepét korszakoktól, irányzatoktól függetlenül egységes tisztelet övezi, úgy a nevét viselő szervezet tevékenységének fontosságát és értékét, működésének tisztességét egyetlen politikai oldal sem vonja kétségbe. Nomen est omen…
Öten alapították 30 éve, s mára taglétszáma meghaladja a 25 ezer főt. Volt mire visszatekinteni az ünnepi közgyűlésen, volt mire alapozni a jövő terveit, és volt miért köszönetet mondani a munkát elvégzőknek és a célokat támogatóknak a közgyűlést követő ünnepségen. (Nem ötcsillagos szállodában vagy elegáns étteremben tartották, hanem a Szent Margit Gimnázium dísztermében, mintegy kifejezve a hely kiválasztásával is az ifjúság és az oktatás iránti elkötelezettséget.)
Egy rövidfilmmel vette kezdetét a jubileumi ünnepség. A film remek vágásokkal ellenpontozta a 30 évvel ezelőtti indulás és a mai eredmények közötti, szavakkal nem, csak látvánnyal kifejezhető különbséget. Az 1989 májusának végén az Angelika kávéházban „szervezkedő” öt felvidéki gyökerű férfi közül a filmen hárman idézték fel a kezdeteket: Kun Ferencz, Czenthe Miklós és Balázs György. (Mindhárman ott voltak az ünnepségen, hiszen akkori fiatalokként ma is aktív korban vannak). Ellenpontként: Csáky Csongor elnök az új sátoraljaújhelyi táborukból telefonál Halzl József örökös tiszteletbeli elnöknek. 30 évvel ezelőtt: Hites Kristóf révkomáromi bencés szerzetes emigrációból küldött százezer forintjával bejegyzett alapítvány, mai képsor: sportpályákkal, előadótermekkel felszerelt tábor, ahol a Kárpát-medence minden részéből érkezett diákok beszélnek az összetartozásról, magyarságról, vagy a felmenőik anyanyelvében még csak botladozó öt világrészből jött fiatalok járják a széki táncrendet.
Ünnepi műsor (Fotó: Áment Gellért/Rákóczi Szövetség)
Óriási taps fogadta a filmet, azaz fejezte ki elismerését a pergő képsorokból, villanásnyi megszólalásokból is jól érzékelhető hihetetlen munka iránt, amit pótolhatatlannak nevezett köszöntőjében Kövér László, az Országgyűlés elnöke, s ezért köszönetét fejezte ki a Rákóczi Szövetség minden alapítójának és minden tagjának.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt harminc év közösen folytatott nemzeti szabadságharc volt, amelyben a Rákóczi Szövetség a dolgos hétköznapokon és a lélekerősítő ünnepeken, nehéz időkben és jó időkben rendületlenül teljesítette vállalt szolgálatát.
Beszédében felidézte a magyarság önmagától való elidegenítését célzó kísérletek hosszú múltját. Míg a középkorban az ellenfelet csak fizikailag akarták megsemmisíteni, a modern korban kialakult a törekvés arra, hogy a katonailag legyőzött veszteseket szellemi eszközöknek is alávessék olyan tudatállapotot kialakítva, amelyben a vesztes természetesnek, szükségszerűnek és megváltozhatatlannak gondolja az alávetettségét. Az ilyen tudatállapothoz vezető eszközöket a győztesek leginkább a legyőzöttek oktatásában és kultúrájában vetették be. Céljuk az volt, hogy felszámolják a legyőzöttek szellemi önvédelmi képességeit azáltal, hogy átírják múltjukat, elhazudják gyökereiket, szétzilálják önazonosságukat, kishitűséget, áldozati bűntudatot és egymás iránti részvétlenséget gerjesszenek bennük – mondta a házelnök.
Az ünnepséget Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg (Fotó: Áment Gellért/Rákóczi Szövetség)
Ezután rámutatott ennek az olykor meghátráló, majd újra felerősödő folyamatnak a különböző történelmi állomásaira, amelyben döntő fordulat az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen, 1988-ban elhangzott mondat volt: „Minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy saját kultúrájában és a saját nemzeti önazonosságában élje le az életét a maga vagy az ősei által épített otthonában”. Akkor a hallgatóság az erdélyi magyarságra gondolt, napjainkban azonban mindannyian minden európai keresztény emberre is gondolhatunk – mondta Kövér László, utalva az esedékes európai parlamenti választásokra. Szólt a rendszerváltásról, hogy a nemzetpolitikában is rendszert kellett váltani, de „a nemzeti elidegenedés erdejének sűrűjéből, amelynek az 1956 utáni több mint három évtized során a mélyére vittek bennünket, 1990 után, húsz küzdelmes esztendő alatt – néha utat tévesztve, vissza-visszafordulva vagy körben járva, de 2010-re végre kijutottunk.”
Beszéde befejezéseként arról szólt, hogy a hétköznapok hőseiről ritkán beszélünk, de Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének szerepvállalását a hősies jelző illeti meg, mert: az ő hite és teljesítménye nélkül a szövetség nem lehetne az, ami.
A rendezvényen számos kiemelt magyarországi és határon túli személyiség vett részt (Fotó: Áment Gellért/Rákóczi Szövetség)
A Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok muzsikája váltotta az ünnepi köszöntők sorát.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint, amikor a nemzeti erők ellenzékben voltak, a Rákóczi Szövetség volt a végvár, most, hogy a nemzeti erők kormányoznak, a szövetség a könnyűlovasság.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a leghasznosabb szervezetnek nevezte a Rákóczi Szövetséget.
Kelemen Hunor, az RMDSz elnöke köszöntötte elsőként a határon túli szervezetek közül a jubilálót, majd Menyhárt József, az MKP, valamint a jelenlévő Csemadok, pedagógusszövetség, a Via Nova elnökei, de az egész felvidéki magyarság nevében is köszönetet mondott. Személyes élményként pedig az 1993-as diáktábort köszönte meg, s kisebbik lánya első iskolatáskáját, amit ezekben a napokban vehetett át.
Menyhárt József, az MKP elnöke (Fotó: Áment Gellért/Rákóczi Szövetség)
A sort Csáky Csongor zárta, aki a biztató, elismerő szavakért mondott köszönetet. A Mindenható nagy ajándékának tekinti, hogy Halzl József, a hitében rendíthetetlen, elkötelezett vezető mellett dolgozhatott az előző évtizedben. Az általa kitaposott három évtizedes utat kell folytatni.
A Rákóczi Szövetség a magyar nemzetpolitika építőköve, és szeretne a jövőben is az lenni. Végül köszönetet mondott minden kormányzati, önkormányzati, vállalati és magán támogatónak, a jelenlegi és a korábbi tisztségviselőknek, a szövetség minden munkatársának azért, amit az ügyért tett és tesz.
Csáky Csongor és Halzl József felvágja az ünnepi tortát (Fotó: Áment Gellért/Rákóczi Szövetség)
Az ünnepség legfelemelőbb pillanata volt, amikor Csáky Csongor elnök és Németh Zsolt, a szövetség alelnöki minőségében színpadra kérte Halzl Józsefet, hogy hatalmas virágcsokor kíséretében köszöntsék és köszönetet mondjanak azért, amit a Rákóczi Szövetség jelent. Ez volt az a pillanat, amikor önkéntelenül felállt az egész ünneplő közönség, hogy vastapssal köszöntse az örökös tiszteletbeli elnököt.
