1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a Nap.
Az asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án eljöttek, amikor is a Szent Szűz ismételten megjelent nekik. Augusztusban 19-én történt a jelenés, mivel augusztus 13-án a gyerekeket kihallgatás miatt fogva tartották.
A júliusi jelenés alkalmával a gyerekek látomást kaptak a pokolról. A Szűzanya ekkor kérte először, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. E fölajánlást XII. Piusz végezte el 1942-ben, majd VI. Pál 1964-ben megismételte.
A jelenések híre gyorsan terjedt, az utolsó alkalommal, 1917. október 13-án mintegy 70 ezer ember volt jelen Cova da Iriában. Ekkor történt a híres „napcsoda”: a Nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre. „Ott álltunk, lángolva abban a fényben, ami Isten, és nem égtünk el. Milyen az Isten! Nem lehet elmondani. Igen, mi ezt soha nem tudjuk elmondani” – vallotta az egyik gyermeklátnok, Francisco Marto.
Fotó: https://www.fatima.pt/
A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre.
Lúcia – aki később szerzetesnő lett – sokáig nem beszélt ezekről, majd az 1940-es években püspöke utasítására leírta a titkokat.
A három titok közül az első a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a jövendölése, amelyek a világra várnak, ha nem hallgat Mária intésére; a második titok Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatása, amely reménycsillag a világ békéje és a lelkek üdvössége számára. E titkokat 1942-ben hozták nyilvánosságra.
A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban eljuttatta XXIII. János pápának, aki elolvasása után úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben. Részlet a titokból: „[…] láttunk egy fehérbe öltözött püspököt, akiről úgy éreztük, hogy ő a szentatya. […] ment botladozó léptekkel […], fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt.”
Kép forrása: worldhistory-photos.blogspot.com
II. János Pál ellen 1981. május 13-án merényletet követtek el a Szent Péter téren.
A pápa a fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.”
Egy évvel a merénylet után a pápa Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon életért a Szűzanyának. A lövedék egyikét, amely megsebesítette, ma is a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik. A Szent Szűz kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget.
Francisco és Jácinta gyermekként hunytak el 1919-ben és 1920-ban, II. János Pál pápa harmadik fatimai útján, 2000. május 13-án boldoggá, Ferenc pápa 2017-ben, az első fatimai jelenés 100. évfordulóján szentté avatta őket.
A Szent Szűz anyai aggódással jött el ide, Fatimába, hogy kérje az embereket: »Ne bántsák többé Istent, a mi Urunkat, akit már annyi bántás ért.« Az anyai fájdalom késztette szóra; köpenye alá akarja gyűjteni gyermekeit. Ezért kérte a kis pásztoroktól: »Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük.«” – mondta II. János Pál pápa a boldoggá avatási homíliájában.
Lúcia nővér 2005. február 13-án hunyt el, kilencvenhét éves korában.
Fotó: https://szeretetlang.blog.hu/
Bodollói emlékszobor
A szepsi esperesi körzetből a hívek 2002. szeptemberében zarándokoltak el Fatimába, ahonnan a bodollói új templomba egy emlékszobrot hoztak, amelyet 2002. október 13-án helyeztek el ünnepélyesen a templomban.
Itt a zarándokok minden hónap 13-án engesztelő imatalálkozót tartanak.
2020-ban a koronavírus-járvány miatt az idei márciusi és áprilisi találkozó elmaradt. A májusi, sorrendben immár a 210. találkozó ugyan még nem a szokványos volt, de az egészségügyi előírások szigorú betartásával a lelki találkozót megtartották.
A lelki találkozókat nemcsak hazai papok és főpapok vezették, de külföldiek is: Lengyelországból, Kárpátaljáról, Magyarországról. Bernard Bober kassai érsek-metropolita 2016. január 13-án Bodollón, a fatimai engesztelő imatalálkozón, az akkor 20 éve felszentelt jubiláló templom szentélyében elhelyezte az Isteni Irgalmasság ólomüvegképét.
Fotó: Kuzma Norbert/Felvidék.ma
2016. május 13-án Erdő Péter bíboros, prímás, érsek másodszori bodollói látogatásakor megáldotta az új szárnyasoltárképet. Először 2006. május 13-án vezette itt az imatalálkozót, akkor adta át Szent István király ereklyéjét a jubiláló makranci templom részére, Alojz Tkáč akkori érsekfőpásztornak.
2016. október 13-án Mons. Pásztor Zoltán püspöki helynök megáldotta a Szűzanya fatimai kegyszobrának mását, Király Tamás és Kis Virág Glória alkotását, amelyet Bernard Bober kassai érsekfőpásztor – három éve – 2017. május 13-án a jelenések centenáriuma kapcsán ünnepélyesen meg is koronázott és megáldotta az ólomüvegablakot: a fatimai jelenésekre emlékeztető soknyelvű evangéliumi üzenetet – Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban – Schultz Gábor és neje, Megalesz Magdolna mesterművét.
2020. május 13-án a szentmisét, mint mindig, most is a jelenlevőkért és az adakozókért, valamint a kért szándékokra mutatták be. Az ünnepi liturgia a koronavírus-járvány miatt némi korlátokkal ugyan, de a Mária Rádió élőadásában, a telkibányai vételkörzetben (100,6 MHz), és internet segítségével www.mariaradio.sk honlapon a technikusok áldott közreműködésével a világhálón volt hallható, május 14-től az egyházközség honlapján www.romkat.sk vissza is nézhető.
