Kezdetét vette a Szlovákia és Magyarország együttműködését segítő, az Interreg Kisprojekt Alap támogatásával megvalósuló határon átnyúló „LANDSCAPE” projekt, melynek fő célja a határon átnyúló intézményközi együttműködés szintjének javítása és az állampolgárok közötti határon átnyúló együttműködés kiszélesítése.
A pályázat az idei év második felében, szeptembertől decemberig bezáróan szőgyéni és fertődi helyszíneken valósul meg.
A két országot képviselő partnerek a Fertődön működő Fertő-kör Turisztikai Egyesület és a felvidéken működő Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás. Az első tematikai hét a Tájértékeink az egészség szolgálatában címet viselte, melynek Szőgyén adott otthont.
A Magyarországot képviselő partner húszfős csapata Molnár Erzsébetnek, a fertődi egyesület elnökének vezetésével érkezett Szőgyénbe. A tematikai hét programjainak háziasszonya Svajcer Edina, a Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum vezetője volt. A programokon jelen volt még Retkes Rebeka, a projekt gondozója.
A program keretében a vendégek megismerkedtek Szőgyén és a térség nevezetességeivel, helyi értékeivel. Látogatást tettek a tájházban, a múzeumban, a galériában, és filmvetítéssel, kiállítások megtekintésével ismerték meg a helység múltját és jelenét. Az ismerkedésbe és a beszélgetésekbe bekapcsolódott Méri Szabolcs polgármester, Farkas Zsolt esperesplébános és Smidt Veronika könyvtáros. Látogatást tettek az oroszkai hadimúzeumban, a bélai kastélyban és a közeli kisvárosban, Párkányban.
A két országot képviselő partnerek a szőgyéni tájház pajtájában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Konferencia keretében zajlottak a helyi és a környékbeli értékeket bemutató előadások a galéria és könyvtár előadótermében, ahol filmvetítéssel egybekötött ismertetővel mutatkozott be a partnerszervezet.
A világörökség részét képező Fertő-táj nevezetességeivel Rabensteiner Viktor ismertette meg a szőgyéni és a környékbeli kulturális és turisztikai szakembereket.
A bemutatkozó kistermelők közt volt a közeli Nána községből érkező Nyitrai Angelika, aki a budapesti Szent István Egyetemen végzi tanulmányait, gyógynövény- és fűszernövény- feldolgozó, és Immunerősítés gyógynövényekkel címen tartott előadást és mutatta be kézműves kisüzemének termékeit.
A Kürtről érkezett Danczi Mónika a Tájad muzsikája című előadásában a zene gyógyító hatásáról és a magyar népdalkincs jelentőségéről szólt, melyet ősidők óta a test és a lélek gyógyítására használtak elődeink. Ő a Hajnalvándor verséneklő együttes és a Ringató foglalkozások vezetője. Játékos, gitáros előadásával a késő esti órákban is lelkes hallgatóságra talált.
Bemutatkozik az Angelika Manufaktúra (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A tematikai hét zárókonferenciáján Vissza a gyökerekhez című témában a szomszédos Köbölkútról érkezett Gáspár Árpád tartott előadást az egészséges táplálkozásról, a víz gyógyító erejéről, a rendterápiáról és az őseinkről ránk maradt népi praktikák alkalmazásáról.
Best practice, vagyis a hazai és határon átnyúló hálózatosodás alkalmazása, a márkát és a közösséget képviselő helyi fiatal vállalkozók példáján keresztül mutatkozott be.
A Felvidéki Szikvíz szőgyéni műhelyben készül, és Felvidék-szerte nagy népszerűségnek örvend. A családi manufaktúra tulajdonosa Retkes János és leánya, Retkes Rebeka, akik a nagyapa és dédapa hagyatékát elevenítették fel, és mint „egy csepp felvidéki életérzést” kínálnak a fogyasztónak. Az ország hivatalos nyelve mellett hangsúlyosabbak a magyar feliratok a fehér és zöld színű palackon. A maga egyszerűségében nagyszerű termék hozzáadott értéke az, hogy nem termel hulladékot, mert újratölthető. A „Tiszta forrás a Csallóköz szívéből” feliratot viselő palackos szikvíz a felvidéki magyarság identitását erősíti a hangsúlyos magyar felirattal.
A KonDor Műhely bemutatja termékeit, melyeken a szőgyéni lagzis kalács receptje látható (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az ugyancsak szőgyéni székhelyű KonDor Műhely nevet viselő családi vállalkozást egy fiatal házaspár, Dékány Norbert és Éva közösen álmodták és valósították meg. A cég neve gyermekeik, Konrád és Dorka kezdőbetűiből született. Kreatív, egyedi, fényképes pólók készítésével kezdtek, melyet továbbgondoltak és ma már fával, bőrrel is dolgoznak. Nem kívánnak versenyezni más cégekkel, teljesen egyedi dolgok kerülnek ki a műhelyükből. Akár egydarabos termék elkészítését is vállalják, ha valaki személyre szóló ajándékot keres. Helyileg is partnerséget építenek, mert szőgyéni partnerekkel: grafikussal, varrónővel és famegmunkálóval dolgoznak.
A Pató Pál étterem fiatal vezetője, Bartos Gergely mondta el, miként szerezte vissza az étterem az eredeti nevét, mely által a helyi gyökerekhez kötődik. Ennek szellemiségében újították fel a vállalkozást magyarországi támogatással. Visszaadták az étteremnek a nevéhez illő hangulatot, régi fényképekkel, kézírásos receptekkel díszítve továbbfejlesztették külsőleg és az étlap kínálatával egyaránt, melyről nem hiányzik a Pató Pál-tál sem.
Elzer Gergely, egy Szőgyénben élő fiatalember álmodta meg, járt utána és készítette el azt a kézműves sört, melyet Pató Pale Ale néven hozott forgalomba, mely testes, keserű, erős és illatos. Kizárólag Szőgyénben kapható, a Pató Pál étteremben, és a hozzá tartozó bárban.
A Pató Pale Ale kézműves sört Svajcer Edina, a rendezvény háziasszonya mutatja be (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A pályázat programjához csatlakoztak a községben zajló helyi és felvidéki értékeket közvetítő rendezvények is. Így a program része volt a Pató Pál úr nyomában című könyv bemutatója, ahol Vércse Miklós, a könyv szerzője és Nágel Dezső helytörténész idézte fel és vitatta meg a Petőfi-versből ismert Pató Pál, illetve a néhai szőgyéni jegyző, a nemzetőr Pathó Páll (régi kéziratokon így olvasható a neve és az aláírása) életútját.
A galéria és könyvtár épületében megnyílt Magyar kézművesség a Felvidéken címet viselő kiállítás ünnepélyes megnyitóján is részt vettek a pályázatot képviselő helyi és anyaországi vendégek, akik megcsodálták a felvidéki magyar népi kultúrát ápoló kézművesek munkáját.
A tematikai hét részeként a Pajta Titkok című hagyományos és hagyományőrző rendezvény nyújtott kellemes szórakozást.
A nyárzáró vigasság helyszínére, a szőgyéni tájház udvarára a helyi kistermelők hozták el kézzel készült, natúr termékeiket, de a Kirakodóvásár az egészség szolgálatában című felhívásra érkeztek kistermelők, kézművesek Kisújfaluról, Hetényből, Köbölkútról és Párkányból is. A meghirdetett rétesnyújtás és -sütés, valamint a kemencés lepény és más finomságok kóstolása a vírus miatti szigorítások következtében elmaradt. A helyi gyermekcsoportok és a tervezett külföldi vendégcsoportok fellépése is meghiúsult. Volt még foglalkoztató gyermeksarok, a jó hangulatról a helyi Szőlővirág népdalkör asszonyai, a Szőgyéni Dalkör, valamint a Varjos zenekar koncertje gondoskodott a tájház színpadán.
A Pató Pál úr nyomában című könyvbemutató résztvevőit Méri Szabolcs polgármester üdvözli (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A következő állomása Fertődön lesz az ősz folyamán. A cikk nem feltétlenül tartalmazza az Európai Unió hivatalos álláspontját.
