1984. november 3-án negyedmillió ember részvételével temették el Jerzy Popieluszko lengyel mártírpapot. Temetésén jelen volt Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke is. Mindenszentek estéjén az M5-ön az életéről, sorsáról vetítettek egy dokumentumfilmet.
Molnár Imre történész „Az igazság szabaddá tesz” címmel írta meg élete történetét, amelyben dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a következő gondolatokkal bocsátotta útjára ugyanebben az évben boldoggá avatott vértanút.
„Boldoggá avatása igazságot szolgáltat neki. Őrá is vonatkozik Jób szava: »tudom, hogy él az én Istenem, és igazságot szolgáltat nekem.« Igazságot szolgáltat Jerzy Popieluszko atyának, aki Jézus tanítása és példája szerint Jó Pásztorként életét adta juhaiért… A boldoggá avatás még inkább hitelesítő pecsétet üt vértanú életére, melyért mi magyarok, lengyel testvéreinkkel együtt adunk hálát a Mennyei Atyának.”
Az ifjúsággal eredményesen foglalkozó fiatal pap a munkások lelkipásztora lett, és a Szolidaritás szakszervezetnek lelkes támogatójává vált. Életének legfontosabb adataiból megtudjuk:
Jerzy Popiełuszko 1947-ben született Lengyelország északkeleti részén, Białystok megye egy kis falujában, Okopyban, paraszti családban. 1972. május 28-án Stefan Wyszyński bíboros szentelte pappá. Papi szolgálatát kezdetben varsói plébániákon folytatta, majd kórházi lelkipásztor lett, és részt vett munkásközösségek megalakulásában.
1980-tól 1984-ben bekövetkezett vértanúhaláláig a Solidarność (Szolidaritás) független szakszervezet káplánja volt; 1980 augusztusában tartotta az első szentmisét sztrájkoló munkások számára gyáruk udvarán, Varsóban. A Szolidaritás hatalmas tömegbázissal rendelkezett, 1981-ben már tízmillió tagja volt.
Wojciech Jaruzelski tábornok és miniszterelnök 1981. december 13-án hadiállapotot hirdetett, ettől kezdve a fiatal pap karitatív munkát végzett, szolgálva a kommunista hatalom üldözötteit. A hadiállapot együtt járt a szabadságjogok felfüggesztésével. Betiltották a sztrájkot, a gyülekezést, felfüggesztették a társadalmi szervezetek működését, a sajtótevékenységet. A Szolidaritás több mint ötezer tagját letartóztatták, internálták.
A hadiállapot bevezetését követően, 1982. január 17-én kezdte el Popiełuszko atya a hazáért mondott szentmiséket a varsói Szent Szaniszló-templomban. Hamarosan elterjedt országszerte, hogy ezeket a miséket bebörtönzött munkásokért, a rendszer áldozataiért, szenvedő honfitársaiért ajánlotta fel.
Szentbeszédeinek visszatérő gondolata Szent Pál rómaiakhoz írt leveléből vett idézet volt: „Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, te győzd le jóval a rosszat” (Róm 12,21).
Hívek ezrei gyűltek össze szentmiséin, hogy meghallgassák merész, hazafias prédikációit, amelyekben bátran védte a vallás- és véleményszabadságot, bírálta a kommunista rendszert, a hadiállapotot és a lengyel hatóságok által bevezetett elnyomó intézkedéseket. A kommunista uralom minden eszközzel próbálta elhallgattatni a fiatal papot, akit országszerte egyre több hívő támogatott.
1984. október 19-én éjjel, műszaki hibát színlelve és segítséget kérve ismeretlenek állították meg az autót, amelyben az atya utazott Bydgoszcz-ból Varsóba. Sofőrjét megbilincselték és elhurcolták, őt pedig megverték, kezét összekötözték, és bezárták az autó csomagtartójába. Amikor a csomagtartó tetejét felnyitották, az atya megszabadította magát a kötelékektől és a szájába tömött rongyoktól, és futni kezdett. Hóhérai azonban utolérték, egy fadoronggal leütötték, és véresre verték, kezére, lábára újból béklyókat tettek, nyakára hurkot, lábára tízkilós, kövekkel teli zsákot kötöttek. A Visztula partján fekvő Włocławek melletti duzzasztóhoz vitték, és az egyik hídról a vízbe vetették. Holttestét búvárok találták meg 11 nappal később, október 30-án, elrablásának helyszínétől mintegy 72 kilométerre.
Sírjáról a rezsim emberei eltávolították a feliratot, amely az igazságot hirdette: „1984. október 19-én meggyilkolták a Belügyminisztérium és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjai”.
A hírre, hogy a hatóságok meg akarják gyalázni sírját és holttestét, hívei ezrei fogtak össze, és megfogadták, hogy sírját boldoggá avatásáig őrizni fogják. Szent II. János Pál 1987. június 14-én, harmadik lengyelországi apostoli látogatása során letérdelve imádkozott a fiatal vértanú pap sírjánál. Miután átölelte és megcsókolta a sírkövet, a mögötte térdelő szülőkhöz fordult. Az édesanyához ezeket a szavakat intézte: „Egy nagy emberrel ajándékoztál meg bennünket”. Ő pedig így válaszolt a Szentatyának: „Nem én, hanem Isten adta a világnak általam”.
Jerzy Popiełuszko atya boldoggá avatási eljárása 1997. február 8-án kezdődött meg. 2010. június 6-án iktatta a boldogok sorába XVI. Benedek pápa nevében Angelo Amato érsek, a Szentek Ügyeinek Kongregációja akkori prefektusa. Boldog Jerzy Popiełuszko tisztelete Magyarországon is elterjedt.
Jerzy atya, aki maga volt a szelídség, szentbeszédének utolsó szakaszában az erőszak ellen emelte fel a szavát: „Nem harcolhatunk erőszakkal azért, hogy a rosszat jóval győzzük le. A hadiállapot idején a Szentatya így imádkozott a częstochowai Szűz Máriához: nem tud megfelelően fejlődni az a nép, amelyet megfosztanak az önazonosságát biztosító jogoktól, s az állam nem támaszkodhat semmiféle erőszakra. Aki nem tudott szívvel és ésszel győzni, az megpróbálja erőszakkal. Az erőszak minden megnyilvánulása az erkölcsi alsóbbrendűség bizonyítéka. A legszebb és legmaradandóbb küzdelmek, melyeket az emberiség ismer – az emberi gondolat küzdelmei. A legnyomorúságosabbak és legrövidebbek – az erőszak küzdelmei. Az az eszme, melynek fegyverre van szüksége a fennmaradáshoz – magától elhal.
Boldog Jerzy Popiełuszko vértanúhalála előtt néhány órával mondott homíliáját ezekkel a szavakkal fejezte be: „Imádkozzunk, hogy mentesek legyünk a félelemtől, a rettegéstől, de mindenekelőtt a bosszúvágytól és az erőszaktól!”
1982. október 31-én, Popieluszko atya többek között ezt mondta prédikációjában: „Ahhoz azonban, hogy lélekben szabadok maradhassunk, igazságban kell élnünk. Rabszolga mivoltunknak az a fő oka, hogy alávetjük magunkat a hazugság uralmának, ahelyett, hogy lelepleznénk azt és nap mint nap tiltakoznánk ellene… Az ember és a természet felszabadításának kulcskérdése a félelem legyőzése… Krisztus gyakran emlékeztette erre tanítványait: Ne féljetek. Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, a lelket azonban nem tudják megölni… (LK 12,4) Krisztus kereszthalála óta semmiféle szenvedés vagy lealacsonyítás sem alázhat meg bennünket – a szégyen visszaszáll a szenvedések okozóira.”
Jerzy Popiełuszko atya boldoggá avatási eljárása 1997. február 8-án kezdődött meg. 2010. június 6-án iktatta a boldogok sorába XVI. Benedek pápa nevében Angelo Amato érsek, a Szentek Ügyeinek Kongregációja akkori prefektusa. Múltunk, történelmünk Esterházy János és Jerzy Popieluszko sorsában összeköt.
S végül az alábbi idézetek a pap utolsó miséjén hangzottak el: „A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.”
„Torz az az eszme, amely csak erőszakkal tud fennmaradni.”
Forrás:
Wikipédia
Molnár Imre: „Az igazság szabaddá tesz”
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
