A nyitrai vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Mészkőhegyre épült, melyet a Nyitra folyó kanyarulatai három oldalról fognak közre. A város fölé magasodó vár jelenleg a nyitrai püspökség székhelye. Egykoron e területen volt a Nagymorva Birodalom s a későbbi nyitrai hercegek központja is.
Az épületegyüttes négy különálló egységből áll: székesegyház, püspöki palota, gazdasági épületek és az egyetlen kapuval rendelkező, külső erődítmény. A vár ezeréves építés és folyamatos átalakítás eredménye. Egy korábbi szláv erődített telep helyén áll.
A katedrális legrégibb megmaradt része a román Szent Emerám-templom, melynek keletkezését a 11. és a 12. századra teszik.
A 13. század második felében keletkezett tűzvész után átépítették és Trencséni Csák Máté katonasága általi lerombolása után 1317-ben hozzácsatolták a gótikus templom új épületéhez. Azóta mint a káptalan megbízható helyéül és később mint a székesegyház kincsének kincseskamrájául szolgált. Ma a Felső és az Alsó templommal a vár legértékesebb objektumát – a püspöki székesegyházat – képezi.
Az eredetileg gótikus Felső templomot az 1333–1335-ös években építették. Három évszázaddal később hozzákapcsolták az Alsó templomot, amellyel széles lépcsőzet köti össze. Mai külsejét a székesegyház az 1710–1736-os években kapta, ebből az időből származik a belső terek berendezése is.
A püspöki székesegyház mellett álló, eredetileg gótikus püspöki palota szintén a 18. század első felében szerzett késő barokk külsőt. A vár külső erődítményének legrégibb részei a román és gót korszakból származnak. A vár belső területére az egyetlen, szabálytalan alaprajzú bejárati kapun lehet bejutni. A belső reneszánsz kapu a 16. századból, Mosóci püspök idejéből származik. A külső várkaput Pálffy püspök építtette 1673-ban. Várvédelmi szempontból fontos szerepe volt.
Az épületkomplexumban található a püspökség múzeuma. A várfalak tövéből csodálatos kilátás nyílik a városra és a Zobor-vidékre.
A szerző felvételei.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
