Az ENSZ közgyűlése 2012-ben nyilvánította március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjának. Mindannyiunkat érint, életünk része, keressük, kutatjuk saját boldogságunkat. Amint az ENSZ határozatában is áll: a boldogságkeresés az emberi lét egyik alapvető célja.
A boldogság nemzetközi napjának ötlete Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.
A „bruttó nemzeti boldogság” fogalma tulajdonképpen a lakosság jólétének mérésére szolgál. Egy kilenc pontból álló index segítségével megbecsülhető, hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból.
A boldogság világnap üzenete elsősorban az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfőbb mutatók, az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.
A boldog nemzetek ranglistája
Az elmúlt években már ranglistákat is állítanak a nemzetek boldogságérzetéről. A 11. alkalommal összeállított felmérés szerint Finnország áll az élen. Mi magyarok középmezőnyben helyezkedünk el, az 51. Helyen. Természetesen mindez szubjektív s egyénfüggő.
Egy búsnak „ítélt” nemzet egyes tagjai nagyon is lehetnek boldogok!
Mint az MTI összefoglalta: idén a koronavírus-járvány emberek közérzetére gyakorolt hatását vizsgálta az intézet a világ 109 országában. Az amerikai kutatók megállapítása szerint az emberek boldogságérzete a világjárvány ellenére figyelemre méltóan rugalmas maradt: a 2020 és 2022 között mért globális átlagok éppoly magasak, mint 2017 és 2019 között, a pandémiát megelőző években.
Finnország mellett Dánia és Izland került a dobogóra. Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia, Svájc, Luxemburg és Új-Zéland követi a skandináv államokat .
Csehország a világ 18. legboldogabb országa, Szlovénia a 22., Románia a 24, Szlovákia a 29., Lengyelország pedig a 39. helyen áll.
Oroszország a 70. helyen áll a boldogság-skálán, Ukrajna a 92.-en. A világ két legboldogtalanabb országa a tavalyi és idei jelentés szerint Pakisztán és Nigéria.
Mi is a boldogság?
Kultúrtörténetünkben sokan sokféleképpen igyekeztek meghatározni a boldogság fogalmát. S ugyancsak sok szakember próbálja kutatni a forrását is. Fogalmának hosszú és gazdag története van, minden korban mást gondoltak róla.
Mint a Wikipédián olvashatjuk: „a boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.”
Számos szempont alapján határozhatjuk meg a boldogság fogalmát. Biológiai, pszichológiai, vallási, fiziológiai magyarázata is van.
Csíkszentmihályi Mihály például úgy gondolta, hogy a boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik az emberrel. Nem kapcsolatos a szerencsével, sem a véletlennel. A boldogság nem egyenlő az anyagi javakkal, és nem vásárolható meg pénzzel, nem szerezhető meg hatalommal. Nem külső eseményektől függ.
A boldogság mibenlétét a híres boldogságkutató, Edward Diener pszichológus is sok éven át kutatta.
Arra a megállapításra jutott, hogy a legboldogabb emberek erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkel.
A boldogságunk érdekében a legfontosabb tehát, a bensőséges kapcsolatok kiépítésén, és a szociális képességeink fejlesztésén dolgoznunk.
Az irodalom, zeneművészet és a képzőművészet illetve a filmvilág egyik kedvelt témája a boldogság megjelenítése, ábrázolása és közvetítése.
A lényeg, hogy találjuk meg a magunk boldogságát, annak forrását s osztozzunk mindezen szeretteinkkel, a környezetünkben lévő értékes emberekkel.
Forrás: MTI, egy.hu, impresszmagazin.hu.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
