Bartók nyomában címmel készül dramatizált dokumentumfilm a világhírű zeneszerzőről, Kázsmér Kálmán rendezésében. A film – egy török fiú és egy magyar népdalénekes lány valós szerelmi történetének bemutatásával – Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig Sipos János zenei szakértő narrációjában. A bartóki modellt friss energiákkal felmutatni szándékozó dokumentumfilm Fazekas István Jókai-díjas drámaíró forgatókönyve alapján készül.
A Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm forgatása a nyár végén kezdődött, s az eddig ismertté vált filmkockák idő- és képi síkokkal játszó technikai bravúrjai – a tárgyilagosság megtartása mellett – a filmkockák egyes képeit átlényegítik a bartóki modellt felmutató jelképekké. Az 1936-os anatóliai gyűjtőutat végigkísérő filmalkotás lényegében újrarajzolja a bartóki portrét.
Két nappal A kékszakállú herceg vára budapesti felújítása után Bartók Béla Törökországba indult. Rásonyi László ankarai egyetemi tanár kezdeményezésére a Halkevi (Népház) hívta meg, hármas céllal: koncertezni, előadást és népdalgyűjtési „bemutatót” tartani. Bartók 1936 novemberét, csaknem végig, Törökországban töltötte. Nem sokkal a halála előtt Bartók így vallott munkásságáról: „Ami engem illet, csak annyit mondhatok, hogy az az idő, amit népdalgyűjtéssel töltöttem, életem legszebb része, és ezt nem adnám oda semmi másért sem.”
Kázsmér Kálmán teljesen újszerű filmalkotásában két szálon futnak az események: egyrészt Sipos János zenei szakértő, turkológus vezetésével részesei leszünk a dokumentarista tényfeltárásnak, másrészt pedig részesei leszünk egy szerelmi utazásnak, mely egyben zenei utazás is.
A török fiú és a magyar népdalénekes lány a népdaloktól inspiráltan együtt indulnak el, s ahogyan a török és magyar népzene kapcsolatához egyre közelebb jutnak, nemcsak a bartóki örökség, hanem szerelmük epicentrumába is elérkeznek.
A köztük lévő dialógusok a fiatalok története mellett Bartók szenvedélyes kutatómunkájához is közelebb viszik a nézőt. Szerelmükben két nép kultúrája is összeölelkezik. A török és a magyar nép rokonlelkűségét (Bartók szerint a török–magyar zenei rokonság legalább 1500 éves) a felhasznált zenei motívumokon túl az is hitelesíti, hogy a filmbetétként megjelenő szerelmi szál Török Tilla magyar népdalénekesnek és török párjának, Erdincsnek az egymásra találását dolgozza fel, akik egyben a dramatizált dokumentumfilm szereplői is.
(Fotó: Tarjáni Kristóf)
Kázsmér Kálmán Bartókot a korabeli film- és fényképfelvételek mellett színészi alakítással is megjeleníti, a film archaizált játékjeleneteiben Bartókot Porogi Ádám, a Radnóti Színház színművésze formálja meg.
A film forgatókönyvírója, Fazekas István szerint a kutató Bartókra úgy kell néznünk, hogy:
„Bartók nemcsak az egyetemest kereste a parasztzenében, s nemcsak azt, ami egy népnek az eredetét jelenti, ami minden másnál jobban az egyedi sajátosságaira mutat, hanem kereste azt is, ami a zenén túl van: a világ teremtése előtti elnémulás nagy pillanatát, miből a hangok harmóniája megeredhetett.”
Kázsmér Kálmán (aki nemcsak a film rendezője, hanem annak társ-forgatókönyírója is) a készülő filmről elmondta: „A világ megváltozott. A fogyasztói, a tévénézői, a filmnézői szokások is gyökeresen megváltoztak, tehát nekünk valamilyen szinten kíváncsivá kell őket tenni a téma iránt, mint annak idején, száz évvel ezelőtt Bartók is. Ő egy kíváncsi, kutató ember volt, űzte, hajtotta a kíváncsiság. Azért akart kimenni gyűjteni területre, falvakba, parasztokhoz, akár Erdélybe, akár Törökországba, mert meg akarta ismerni az életüket. Az volt a hitvallása, hogy csak akkor ismered meg a zenéjüket, ha megismered az életüket is!”
A nagyszabású dokumentumfilm gyártását a Nemzeti Filmintézet támogatta. A film gyártója a Wolframe Kft., producere Farkas Csaba, dramaturgja Major Eszter Anna. A Bartók nyomában jövő szeptemberben lesz látható a Duna Televízióban.
(Tarjáni Kristóf/Felvidék.ma)
