Az elmúlt évek válságai és háborúi tovább mélyítették azt az amúgy is hatalmas szakadékot, ami szegények és a gazdagok között tátong világszerte – derült ki az Oxfam jótékonysági szervezet hétfőn közzétett tanulmányából, amelyet a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) előtt hoztak nyilvánosságra.
Az emberek egy csoportjának kezében összpontosuló vagyon tovább gyarapodott, miközben a másik oldalon az emberek millióit sújtó szegénység még nyomasztóbbá vált és tovább nőtt az elszegényedők száma.
A tanulmány szerint a világ öt leggazdagabb embere 2020 óta megduplázta a vagyonát, ugyanakkor csaknem 5 milliárd, a legszegényebb 60 százalék még szegényebb lett.
A jelentés különböző forrásokból származó adatokon alapul. Az Oxfam például a Forbes amerikai üzleti magazin által a milliárdosok vagyonáról készített becsléseket összevonta a Credit Suisse bank, a Világbank és az Eurostat európai statisztikai hivatal globális vagyonra vonatkozó becsléseivel.
„A milliárdosok még gazdagabbak lesznek, a dolgozó réteg megélhetése nehezebbé válik, a szegények élete pedig egyre kilátástalanabbá. Ez a világgazdaság jelenlegi szerencsétlen helyzete“ – írta a tanulmány bevezetőjében Bernie Sanders amerikai szenátor.
„Az emberiség történetében soha ilyen kevesen nem birtokoltak ekkora gazdagságot. Soha az emberiség történetében nem volt ekkora egyenlőtlenség a bevételek és a vagyoni helyzet tekintetében. És korábban soha nem voltunk tanúi ilyen példátlan kapzsiságnak, arroganciának és felelőtlenségnek az uralkodó osztály részéről” – írta Sanders.
Az Oxfam adatai szerint az öt leggazdagabb ember 2020 óta átlagosan óránként 14 millió dollárt keresett. Az első öt – Elon Musk, Bernard Arnault, Jeff Bezos, Larry Ellison és Warren Buffett – vagyona együttesen 405 milliárd dollárról 869 dollárra, azaz 114 százalékkal nőtt tavaly novemberig.
Az összes milliárdos összvagyona háromszor gyorsabban gyarapodott, mint amilyen ütemben az infláció mértéke nőtt. Jelenleg Musk a földkerekség leggazdagabb embere nem egész 250 milliárd dolláros személyi vagyonnal, közölte az Oxfam a Forbes adatai alapján. Ugyanebben az időszakban a legszegényebb 4,77 milliárd ember – a világ népességének 60 százaléka – teljes vagyona reálértéken 0,2 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint az emberek világszerte egyre többet és hosszabb ideig dolgoznak, gyakran szegényes bérért, bizonytalan és veszélyes munkahelyeken. Csaknem 800 millió munkavállaló átlagos reálbére csökkent 52 országban. Ezek a munkavállalók az elmúlt két évben összesen 1,5 milliárd dollárt veszítettek, ami minden egyes munkavállaló esetében 25 napnyi elmaradt bérnek felel meg.
Ehhez képest a szupergazdagok vagyonát tovább gyarapítva az üzleti profitok meredeken emelkedtek, annak ellenére, hogy a megélhetési válság miatt jelentős a nyomás az átlagos háztartásokon. Kiderült, hogy a világ 148 legnagyobb vállalata 2023 júniusáig összesen 1,8 milliárd dollár nettó nyereséget termelt, ami 52 százalékos ugrás a 2018–2021-es átlagos nettó nyereséghez képest.
Az előrejelzés szerint egy évtizeden belül meglesz az első trilliárdos, míg a szegények és gazdagok közötti szakadék tovább nő. Arra is figyelmeztet, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a világ mélyszegénységét még 229 évig nem lehet felszámolni. A koronavírus-járvány óta duzzadt drámaivá az egyenlőtlenség.
Az Inequality Inc. című jelentés megállapítja továbbá, hogy a világ legnagyobb vállalatai közül tízből hétnek milliárdos a vezérigazgatója vagy fő részvényese, annak ellenére, hogy a munkavállalók millióinak életszínvonala világszerte stagnál.
A tanulmány kitér arra is, hogy a világ leggazdagabb 1 százaléka birtokolja a globális pénzügyi eszközök 59 százalékát – beleértve a részvényeket, kötvényeket, valamint a magántulajdonban lévő vállalkozások részesedéseit.
A világ nem engedhet meg magának még egy évtizednyi megosztottságot. A legszegényebb országokban a szélsőséges szegénység még mindig nagyobb, mint a járvány előtti időszakban volt, mégis néhány szupergazdag ember azért versenyez, hogy a következő tíz évben a világ első trilliárdosává váljon – mondta Aleema Shivji, az Oxfam vezérigazgatója.
A szakértő szerint ez a szakadék a vagyonosak és a szegények között nem véletlen, a kormányok világszerte olyan tudatos politikai döntéseket hoznak, amelyek „lehetővé teszik és ösztönzik a gazdagság e torz koncentrációját”, miközben emberek százmilliói élnek szegénységben. A megoldást az igazságosabb adózásban látja.
(NZS/Felvidék.ma)
