A Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely évente tart szakmai konferenciát a zoboralji textíliákról, viseletekről és az értékőrzés fontosságáról. A Pogrányban megtartott rendezvényen április 27-én kiállítást és divatbemutatót is látott a közönség. A kiállítást 28-án is megtekinthették az érdeklődők.
A Hagyomány, érték, megújulás címmel megtartott konferencián pogrányi népdalokat adott elő a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport, ezzel is adózva az ősök emléke előtt.
Szuperné Bohus Judit betegség miatt nem vehetett részt a rendezvényen, de előadását Mihalcsik Márta felolvasta. Ebben kiemelte, először 2014–ben találkozott a zoboraljiakkal, akkor említette, hogy fontos lenne az ottani textíliákat és viseleteket újraalkotni, vagy legalább dolgozni a népi mintákkal. 2016-ban egy sikeres Hungarikum pályázatnak köszönhetően néhányan a Zoboraljáról ellátogattak egy hímzőtáborba, akkor indult el a tényleges munka, a tábor végén a Csemadok Pogrányi Alapszervezete mellett megalakult a csoport, majd egy évre rá úgy döntöttek, külön polgári társulásként folytatják a munkát.
Ugyanakkor már 2016 őszére annyi alkotás elkészült, hogy megtartsa a Műhely az első kiállítását Veszprémben.
2019 decemberében pedig a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely tagjai elérték a Tárgyalkotó népi iparművész csoport címet.
Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai főmunkatársa a Veszprém megyei értékfeltárási eredményekből kiindulva mondott jó példákat arra, miért fontos, hogy a körülöttünk lévő értékeket felkutassuk, hogy azokat megőrizzük a jövő nemzedékei számára.
Mihalcsik Márta szerint az is fontos, hogy „minden értéknek legyen közössége” – azaz büszkék legyünk rá, hiszen ennek identitástudatot erősítő szerepe is van. Az értékfeltárás személyes felkeresés, kutatás, nem végezhető számítógép mellől.
Mihalcsik Márta elmondta: számos jó példát tud, amikor az emberek rájöttek, tényleg mennyi érték veszi őket körül. Kiemelte, a Hungarikum mozgalomnak köszönhető, hogy a Veszprém megyeiek is megismerték a Hetényi munkafüzetet, aminek köszönhetően van olyan település, amelyik szintén megalkotta a saját munkafüzetét. Érdemes tehát érdeklődni és ellesni egymástól a jó példákat.
A Felvidéki Értéktár mindenkié
Rancsó Andrea, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke előadása elején kiemelte: a Felvidéki Értéktár mindenkié, a felvidéki magyarságé és a Kárpát-medencei magyarságé is. Minden érték lehet, ami körülvesz minket, például a rétes, a szobor, a paprikás krumpli, a szokások.
Rancsó Andrea elmondta: a Hungarikum törvényt 2012-ben fogadta el a magyar országgyűlés, a Felvidéken Varga Péter, a Gazda PT elnökének kezdeményezésére alakult meg az értéktár, az alapító tagok a Gazda PT, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt.
A Nemzeti Értékpiramis alján vannak a helyi értékek és legfelül a Hungarikumok, de akkor is lehet érték valami, ha nem kerül be a piramisba. Jelenleg 72 helyi értéktár működik, 342 feldolgozott érték és több mint 14 ezer adat került feldolgozásra.
72 Felvidéki értéket tartunk számon, ebből 8 Nemzeti érték, és egy Hungarikum, a Pozsonyi kifli. A zoboralji szálonvarrott hímzés 2022-ben lett Felvidéki érték, tavaly Szarka Tamás Kézfogás című dala és a Baranta mozgalom kerültek be az értékek közé.
Talán valakiben felmerül, miért fontos az értékmentés. Rancsó Andrea 3 pontban foglalta össze ennek fontosságát: otthon lenni a szülőföldön, haza nélkül nincsen nemzettudat, nemzet nélkül nincsen önismeret. Ebből következik, hogy önismeret nélkül nincsen egészséges, boldog ember. És ki ne szeretne boldog lenni – tette fel a kérdést az elnök előadása végén.
Sipos Anna, a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója a zoboralji hímzésekről szólt előadásában, melynek elején elmondta, eredeti értelmében a Zoboralja 13 falu, mely néprajzilag egy egységbe sorolható, bár Lédec némileg kilóg ebből a sorból.
Ennek a 13 községnek hagyományai archaikusak, ami annak is köszönhető, hogy nyelvszigetként élték életüket, tehát kevés külső hatás érte. A 13 település hegyaljai falvai: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédac – eltérő viselettel, Nyitrageszte, Pográny, Zsére, a hegyvonulat északi felé lévő faluk, Menyhe és Béd, ezeket hegymegieknek is nevezik, és a vízmegiek: Egerszeg és Vicsápapáti, ők a Nyitra folyón túli települések.
A legarchaikusabb a községek közül Gímes, ennek az is oka, hogy innen nem kellett eljárniuk máshova dolgozni az embereknek, hiszen a Forgách család megélhetést biztosított, tehát tiszta maradt néprajzilag a község. Barslédec viselete pedig nagyban eltér, éppen azért, mert innen az emberek eljártak dolgozni még Baranya megyébe is, valamint a falut ketté vágja a Drevenica-patak, egyik része Barshoz tartozott, tehát az is hatással volt rá.
Sipos Anna kiemelte: a Zoboraljára két hímzéstechnika volt jellemző, a szálszámolásos és a lyukas hímzés, azaz a koloni hímzés, ahogy a helyiek hívják. Az előbbi a köznyelvben a keresztszemes hímzésre hasonlít, az utóbbiról nem tudni pontosan, hogyan alakult ki, honnan került ide elsőként, de Kolonban minden lánynak meg kellett tanulnia, voltak jellemző minták, azokat kombinálták, szépítették, megrendelésre is dolgoztak.
Az előadások után a Zoboralji Örökség Őrzói Hímző- és Viseletkészítő Műhely átadta a Zoboralji Örökség Díjat, amelyet olyan személyek kapnak, akik segítik a régió kultúrájának népszerűsítését, megmaradását. Ezúttal a díjat Mihalcsik Márta vehette át.
A díjátadót követően a régi zoboralji minták és viseletek inspirálta modern, ma is viselhető ruhák bemutatója következett. A Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely három tagjának – Balko Ildikó, Balkó Szilvia és Bencz Andrea – alkotásai a mindennapokban is viselhető, de elegáns, ünnepélyes darabok.
Ahogy a divatbemutató moderátora, Neszméri Tünde elmondta: a ruhákat büszkén hordhatjuk és biztosak lehetünk benne, hogy elnyeri az emberek tetszését, de így is lehetőség van arra, hogy népszerűsítsük a csodálatos népi textíliák mintáit, ezzel együtt a Zoboralja népi hagyományait. Viseljük tehát büszkén a magyar népviselet által inspirált ruhákat.
A rendezvény a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.
(Felvidék.ma)
