Mons. dr. Gábor Bertalant 1974. június 9-én – a pozsonyi Szent Márton-dómban 64 társával együtt szentelték pappá. Hiába gördítettek akkor akadályokat az állami szervek, mert a katolikus egyház erősebbnek bizonyult az anyagias életszemlélet mocsarába süppedt kommunista rendszernél. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 50 év múltán a szepsi plébániatemplomban a hívek sokaságának közösségében ünnepelhette jubileumát, Bodollóban pedig a paptársak koszorúja állta körül az oltárnál.
Annak idején a papi életmottóját Szent XXIII. János pápától választotta: „Hűnek kell maradnom elhatározásomhoz, mindenáron jó akarok lenni, mindig, mindenkihez.” Akkor talán még nem is sejtette, hogy ez nem is olyan egyszerű: gyakorolni a felebaráti szeretetet, megértést és türelmet azok iránt is, akik másként vagy éppen ellenségesen élnek és gondolkodnak, főleg, ha értékrendjükből hiányzik az isteni teremtettséghez való igazodás szándéka.
A szepsi magyar nyelvű szentmise záró áldása előtt Pásztor Zoltán püspöki helynök és Száraz János somodi plébános, valamint Nagy István, a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont igazgatója köszöntötték a jubilánst, az iskola lelki vezetőjét. Ezt követően Nová Mária tanárnő vezetésével az egyházi iskola diákjai énekelték az ároni áldást.
A szlovák nyelvű szentmise ünnepi szónoka Peter Holec kassai egyházbírósági helynök volt, akivel együtt misézett Pankulics Patrik ájfalucskai és szepsi görögkatolikus parókus és Jozef Fuňák káplán.
(Fotó: MML)
Június 13-án délután a Mária Rádió élő adásban közvetítette az Isteni Irgalmasság koronáját Bodollóból, majd a fatimai engesztelő imatalálkozó keretében – az esperesi körzet papjaival, valamint a szepsi, a makranci és a bodollói egyháztanács tagjaival együtt adtunk hálát az 50 éves papi szolgálat kegyelmi ajándékaiért. A szentmisében együtt miséztek Kertész Ferenc tokaji esperes-plébános és Fábry Péter pányi plébános, espereshelyettes, valamint a térség további tizenkét papja. Hálaadó szentmise lesz még Makrancon június 16-án, illetve a szülőfaluban, Radban, június 23-án, délután 4 órai kezdettel.
A jubileum kapcsán az ünnepelt előzetesen is kérte, hogy
minden virág vagy egyéb ajándék helyett, amennyiben ezt megtisztelőnek tartják, az adományokat a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont kápolnája haranglábjának befejezésére, illetve a bodollói Sarlós Boldogasszony filiális templom számára az „Íme, az ember” szobor elkészítésére ajánlhatják fel.
A fél évszázados állhatatos papi szolgálat után, talán tanulságként is érdemes felidéznünk Gábor Bertalan életútját.
A keleti végeken, a Bodrogközben született 1950 március 21-én. Felnevelő szülőfalujában, a Ticce partján lévő kistelepülésen, Radban töltötte gyermekkorát. Három fiútestvér közül ő a legidősebb. A kisiskolából Királyhelmecre került, majd a híres kassai magyar Ipariban tanult. Kassának ekkor még jelentős magyar közössége volt, a templomaiban magyarul miséztek, főleg idősebb papok. Már akkor is felmerült a kérdés, hogy lesz-e majd elegendő magyar papja a felvidéki magyar katolikusoknak. A család keresztény lelkülete, az iskola emberséget és szakértelmet követelő hagyománya, és talán az 1968-ban felszínre került társadalmi kétarcúság kihívása érlelte meg benne azt, hogy az isteni elhívás hangja megszólította őt.
„Ennyi az egész?” – kérdezné Mécs László. Igen, ez egy Titok. Ám a lényeg az, hogy érettségi után felvételt nyert a pozsonyi Szent Cirill és Metód Hittudományi Főiskolára, ahol 1974-ben fejezte be teológiai tanulmányait, és pappá szentelték.
Ezt követően hét évig szolgált Kassán a magyar hívek lelkipásztoraként.
1981-ben plébánosi kinevezést kapott Nagykaposra, ahol később esperesi tisztséget is betöltött. 1998 július 1-jétől Szepsibe került, ahol azóta is esperesként szolgál.
Az Apostoli Szentszék külön jóváhagyásával szentszéki bírói kinevezést kapott. 1995 óta a kassai főegyházmegyei bíróság állandó tagja. 1996-ban Pozsonyban teológiából megszerezte a magiszteri fokozatot, majd 1998-ban a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Intézetében megkapta az egyházjogi licenciátust. Professzora, Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek ösztönzésére folytatta tanulmányait, melyeket 2000-ben kánonjogi doktorátussal zárt.
Nagy elismerés volt számára, amikor 2006-ban XVI. Benedek pápa az udvari káplánjai közé emelte.
Megbecsült tagja a Budapesti Mindszenti Alapítvány Kuratóriumának és a Kánonjogi Intézet doktori vizsgáztató bizottságának.
Felszentelése óta a lelkipásztori teendők egyik fontos elemének tartotta a közjó szolgálatát is.
Így szervezte meg 1991-ben Nagykaposon Csilla von Boeselager bárónő ösztönzésére a Szlovákia Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Nagykaposon Mécs László-emlékszobát hozott létre az ott 1920–1930 között plébánoskodó premontrei papköltő emlékére.
Ideje és lehetőségei szerint rendszeresen publikál. 1997-ben Pankovics Miklóssal közösen indította el a kassai egyházmegye egyetlen magyar nyelvű egyházi és közéleti lapját, a Harangszót, amely anyagi okok miatt már megszűnt. Ám a Harangszó énekeskönyv, amely a helyi jellegű népi énekeket is tartalmazza, illetve Szvorák Katalin segítségével kottás formában is megjelent, olyan népszerű lett, hogy immár újabb, sokadik kiadásának megjelenésére vár. Tudósításai, elmélkedései rendszeresen megjelennek a Remény című katolikus hetilapban, illetve a Magyar Kurírban.
(Fotó: MML)
Anna Kolesárová boldoggá avatási ügyének főegyházmegyei posztulátoraként 2004-ben jelent meg szlovák nyelven A tiszta szeretet ereje című munkája.
Hagyományt teremtő kezdeményezője, elindítója volt a bodollói fatimai imatalálkozóknak, amelyek minden hónap 13. napján, immár az elmúlt húsz év folyamán 260 alkalommal valósultak meg.
A Szent István tiszteletére emelt makranci filiális templomba az ő kezdeményezésére került az első magyar szent család (Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéje, és az oltárkőben immár a Magyar Királyság utolsó uralkodójának, Boldog IV. Károlynak ereklyéje is megtalálható.
Az elmúlt 25 évben megszépült a szepsi Szent Lélek tiszteletére emelt templom külső és belső tere. A Via Lucis, a keresztény reménység útja a templomkertben a feltámadástól pünkösdig szemlélteti Jézus és az apostolok történetét. Ez Szabó Ottó képzőművész alkotása, amint a templomban lévő keresztút, Szent László és Salkaházi Sára képe, az oltár, valamint a sekrestye megújítása is. A bodollói Sarlós Boldogasszony-templom keresztútja is Szabó Ottó munkája, míg a szárnyas oltár a bodollói születésű Király Tamás alkotása.
Bertalan atya érdemei közül kiemelkedik a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont (óvoda, általános iskola, gimnázium) elindítása 2015-ben, amelyhez később a magyar állam egy épületegyüttes felépítésével járult hozzá, amit 2022-ben adtak át. Ennek jelenleg is lelki vezetője.
Ösztönző támogatója volt annak, hogy a Mária Rádió egyenes adásban vagy felvételről közvetítse a szertartásokat, majd a Youtube-csatorna révén állandó helyszíni adásra nyílt lehetőség, és az önkéntes szakemberek, mint Cehelnik István és Kuzma Norbert segítségével már egy egész stúdió épült ki a régi sekrestyében. Ez főleg a járvány idején lett népszerű, de azóta már a világ szinte minden pontjáról érkeznek visszajelzések, hogy örülnek akár Ausztráliában is a hazai szónak, Isten igéjének magyarul.
Nem teljes ez a felsorolás, de tudjuk, hogy ezek a talentumok Istentől való ajándékok, még a megpróbáltatások is, amivel mindenki másként gazdálkodik. Hálát adunk, hogy ennek a gazdagságnak mi is tanúi és részesei lehetünk. Kívánunk ezúton is kegyelmekben bővelkedő további hosszú életet ehhez az áldott szolgálathoz!
Isten éltesse Gábor Bertalan esperes urat!
A Szepsi Római Katolikus Egyháztanács világi elnöke.
(Mihályi Molnár László/Felvidék.ma)
