(Fotó: Zilizi Kristóf)

A hármashatár közelében található, 1947-ig Magyarországhoz tartozó Dunacsúny település, ma Pozsony 5. kerületének, Pozsonyligetfalunak a része. Itt évente hagyománya van a négy nyelven – szlovákul, horvátul, magyarul, németül –  megtartott úrnapi ünnepi szentmisének, az egyház Krisztus szent Teste és Vére ünnepének.

A liturgikus naptár szerint úrnapja a Szentháromság ünnepe utáni csütörtökre esik. Az Oltáriszentségben köztünk lévő, megtestesült Krisztusnak a lelkes ünneplését szolgálja.

Ami pedig úrnapja eredetét, történetét illeti, első alkalommal 1247-ben ülték meg Lüttichben, másik nevén Liège-ben, ami Belgium harmadik legnagyobb városa, továbbá a francia ajkú Vallónia kiemelkedő ipari és tudományos központja.

Krisztus annak idején ugyanis látomásban adta tudtul az ágostonrendi lüttichi Szent Juliannának, hogy szeretetének ezt a titkát dicsőítsék egyházi ünneppel is. Az ünneplést 1264-ben IV. Orbán pápa az egész egyházra elrendelte. A liturgikus szövegeket és a szentmise szekvenciáját Aquinói Szent Tamás írta meg.

A szentmise végén az Oltáriszentséggel a kezében a pap elindul, és körmenetben, négy oltárt érintve körbe hordozza a köztünk élő Eucharisztikus Krisztust.

Így volt ez május 30-án, csütörtökön este hattól is a dunacsúnyi Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt plébániatemplomban. A 2011. július elsejétől a plébánián szolgáló Červený Marian plébános végezte a dunacsúnyi szertartást.

Az ünnepi szentmisét követően hagyományosan elöl ment a feszületet vivő és többi ministráns, majd az Önkéntes Tűzoltó Testület egy hölgy- és hét férfitagja Dunacsúnyból; a baldachin alatt a plébános vitte felemelve az Oltáriszentséget, előtte tömjénezte azt a ministráns. Mint ahogy ez már megszokottá vált úrnapján, hol mérsékeltebben, hol intenzívebben esett az eső idén is a körmenet ideje alatt.

Magyarul a harmadik kihelyezett oltárnál hangzott el az imádság e sorok írójától. Az evangéliumban szent János könyvéből szólt a részlet: aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az énbennem lakozik és én is őbenne. Ez a kenyér a mennyből alászállott, aki ezt a kenyeret eszi, örökké él. A zsoltár refrénjeként az „Ízleljétek és lássátok, mily jó hozzánk az Úr” került eléneklésre.

Maász János, azaz Johann dunacsúnyi kántor vezetésével elénekelték a „Szent vagy, Uram, szent vagy, minden felett szent vagy…” kezdetű ének első 2 versszakát az Oltáriszentségről.

A körmenet idejére leállították a forgalmat is, hogy zökkenőmentesen haladhasson a menet Dunacsúny főutcáján, és annak körülbelül háromnegyed órás lefolyása alatt végig az  óvodások, kisiskolások, elsőáldozók virágszirmokat szórtak az úttestre.

Visszaérve a templomba Marian plébános utoljára felmutatta az Oltáriszentséget, majd elimádkozták az „Áldott legyen az Isten…” kezdetű engesztelő imádságot a káromkodások és az istentelen beszédek bocsánatáért. Köszönetet mondott mindenkinek, aki kivette a részét az idei úrnapi szentmise és körmenet szép és méltóságos megszervezésében.

Áraszd el szívünket, mindenható Isten, kegyelmed bőségével, és engedj bíznunk abban, hogy szent Fiad földi halála által, amire a titokzatos szentség emlékeztet, megadod az örök életet.

(Zilizi Kristóf)