A brüsszeli elit leváltását fel kell gyorsítani, a tagállamoknak vissza kell venni az Európai Unió irányítását, minél hamarabb érjük el ezt a célt, annál hamarabb fordul jobbra a kontinens sorsa – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén, a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencián.
Orbán Balázs előadásában három jövőre vonatkozó cselekvési elvet jelölt meg, amelyeket érdemesnek mondott követni, ha a magyar elnökség céljaiért a jövőben is küzdeni akarnak.
Az első cselekvési elv, a brüsszeli elit leváltásának felgyorsítása kapcsán kiemelte: a nemzeti szuverenista és patrióta erők együttműködése sosem volt ilyen szoros, mint napjainkban, és a munkát, amit a magyar elnökség elkezdett, ebben a szövetségi rendszerben lehet és kell folytatni.
A második, magyar elnökségből fakadó céltételezésként azt jelölte meg:
meg kell akadályozni, hogy a Washingtonból kiszorított demokrata vezetés Brüsszelbe tegye át a székhelyét.
„Brüsszel nem Moszkva, de nem is Washington, akinek ez nem tetszik, annak csak annyit tudunk üzenni, hogy alászolgálja” – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint a harmadik irányelv az, hogy képesnek kell lennünk őszintén és tényszerűen megfogalmazni saját érdekeinket és céljainkat, minden külső behatástól függetlenül.
Ebben – mint mondta – a legfontosabb vezérlő csillagunk nem lehet más, mint a történelmünk által ránk ruházott hagyaték, őseink látásmódja, tapasztalata, értékvilága. Ez tesz minket egyedivé, ez a mi égetett titkos kódunk, amit nem lehet feltörni se Washingtonból, se Brüsszelből, se Moszkvából, se Pekingből – mutatott rá Orbán Balázs, majd azt hangsúlyozta:
ha erre az örökségre tekintettel cselekszünk, Európa, Magyarország és minden európai nemzetállam megint úr lehet a maga portáján.
„Ez szerintem a magyar elnökség legfontosabb tanulsága. Rajtunk a sor, hogy a magyar EU-elnökséget értékelő konferencia zárultával a tanulságokat tettekre váltsuk, visszaadjuk Európának azt a nagyságot, amit történelme és öröksége folytán megérdemel” – fogalmazott.
Orbán Balázs az előadását a néhai brit filozófus, Sir Roger Scruton szavaival kezdte:
„Európa sokkal inkább hagyaték projekt. Európa kereszténység, jogállam, és ezek elegyéből született magas kultúra hordozója. Projektként tekintünk rá, azzal biankó csekként kezeljük, amit valódi fedezet nélkül bármire felhasználhatunk. Ez pedig nem jelent mást, mint Európa múltjának, és ezáltal a lényegének megtagadását.”
Az idézet szerinte pontosan kijelöli azt a horizontot, amelyben a magyar elnökség működése értelmezhető: Brüsszel ma projektként tekint Európára, mint ahogy az Európa-projekt kifejezés, nemhogy szerves része, de központi eleme a brüsszeli zsargonnak.
Továbbá találó a „fedezet nélküli biankó” is, hiszen maga a kifejezés átvitt értelemben értéknélküliséget jelent, olyan állapotot, ahol nem kell tekintettel lenni még a valóságra sem. Ma azt látni, hogy a brüsszeli vezetés „valóságtól egyre jobban elrugaszkodott elképzelések mentén akarja formálni a kontinens jövőjét” – mondta Orbán Balázs.
Kiemelte: a múlt hagyatéka nemcsak kötelez, de segít kijelölni az irányokat is. Nemcsak az olvasható ki belőle, hogy kik vagyunk, hanem az is, hogy mi az, ami az érdekeinket szolgálja. „Ezzel a valóságtól elrugaszkodott biankó vezetéssel és brüsszeli túlerővel szemben szállt síkra a magyar elnökség, hogy megmutassa, másként is lehet” – fogalmazott Orbán Balázs.
Mint mondta, a magyar elnökség vezérlőelve az volt, hogy Európa nem projekt, nem valami tabula rasa, amit tetszőlegesen tele lehet firkálni. Nem egy gyökértelen képződmény, amit lehet akármerre vagy akárhogy kormányozni. Európa történelme és hagyatéka az, ami lényegileg európaivá tesz minket, ezért a kontinens sorsát is csak erre tekintettel lehet jobbra fordítani.
Szerinte a magyar elnökség ezen politikai vállalkozása sikeres volt:
„a magyar elnökség képes volt mintát adni Európának akkor, amikor erre a legnagyobb szükség volt”.
Orbán Balázs szerint az elnökség után három tanulságot lehet leszűrni. Mint kifejtette, az első tanulság, hogy „nincs lehetetlen, csak tehetetlen elnökség”. Ha egy, az európai hagyatékra építő politikai erőnek van egy világos célja, amit el akar érni, akkor azt még ebben a borzalmas állapotban lévő Európai Unióban is el lehet érni. Az elnökség pedig világos célként tűzte ki, hogy az EU-t sújtó legnagyobb válságok tekintetében mutassa a megoldás irányát.
„Sikerült Európa mindhárom válságterületét tekintve tekerni egyet az európai politika potméterén, és ennek következtében ma egy picit tisztábban hallható az adás” – fogalmazott. Azt mondta: tisztábban lehet hallani azt is, hogy mit akarnak az európai emberek: békét, versenyképes gazdaságot és a migráció lezárását.
A második tanulság az, hogy „a közepes az új nagy”: az elnökség azt is bebizonyította, hogy Európa nagy államai által hagyott politikai vákuumot a közepes méretűnek gondolt tagállamok is képesek kitölteni.
A magyar elnökség megmutatta, hogy egy közepes méretű ország is lehet teljes értékű, nagy és fontos európai politikai szereplő. Megmutatta azt, miként lehet garantálni, hogy ne a bürokraták, hanem az európai emberek érdekei érvényesüljenek az európai politikában
– mondta Orbán Balázs.
Közölte, a harmadik tanulság pedig az, hogy az előrelátás és a stratégiai gondolkodás az európai politikában is kifizetődik. A magyar és az európai történelem tapasztalatai voltak azok, amelyek azt mondatták velünk, hogy bizony fel kell készülni például Donald Trump győzelmére, és mi voltunk az egyetlenek, akik készültünk is erre, és korán jó kapcsolatot építettünk ki az Amerikai Egyesült Államok elnökével.
„A bürokraták most meg csak kapkodják a fejüket, hogy miként viszonyuljanak mindehhez” – mutatott rá Orbán Balázs.
(MTI)
