Negyvenöt év telt el a II. János Pál elleni merénylet óta, amelyről csak annyit tudunk biztosan, hogy 1981. május 13-án a török Mehmet Ali Agca követte el, számos részletet azonban továbbra is homály fed – írta az Ansa hírügynökség.
Az évforduló alkalmából a Vatican News vatikáni hírportál a merényletet egyenesben tudósító olasz riporter, Benedetto Nardacci eredeti hangfelvételét közölte.
A Szent Péter térről közvetítő Nardacci a lövések utáni első pillanatokban arról számolt be, hogy a helyszínen levő tömeg döbbent csöndben állt.
„Ez az első alkalom, hogy a terrorizmus a Vatikánban is megjelent. Ott, ahonnan a szeretet, a megbékélés üzenete szokott szólni”
– kommentálta az újságíró a merényletet.
A hírportál felidézte, hogy 1981 az Afganisztán orosz megszállása miatti nemzetközi feszültség időszaka volt, egy évvel korábban alakult meg a Szolidaritás lengyel szakszervezet, Olaszországban pedig még élénken élt az 1978-ban elrabolt és meggyilkolt kereszténydemokrata politikus, Aldo Moro emléke. Az egyház első lengyel pápája ekkor három éve vezette a Vatikánt.
(Fotó: API/Gamma-Rapho, Getty Images)
II. János Pál 1981. május 13-án délután öt óra körül ért a Szent Péter térre az általános audienciára. A jó időben az akkori pápamobillal, egy nyitott Fiat Campagnolával járta körbe a teret.
A tömegből leadott lövések 17 óra 17 perckor dördültek el. Két lövedék II. János Pál hasfalát találta el. Több mint ötórás műtéttel mentették meg az életét a Gemelli-klinikán.
Az Ansa hírügynökség most közölt értékelése szerint a merényletnek csak az elkövetője biztos, az indokot és a részleteket negyvenöt év elteltével is homály fedi. Mehmet Ali Agca több mint ötven különböző magyarázatot adott tettére: a Szürke Farkasok török terrorszervezet tagja egyszer magányos akcióról beszélt, máskor a bolgár titkosszolgálatokat helyezte a háttérbe, vagy a pápa elleni gyilkossági kísérletet a vatikáni dolgozó lány, Emanuela Orlandi eltűnésével hozta kapcsolatba.
A lengyel pápa 1983-ban találkozott Ali Agcával a római Rebibbia-börtönben. Az egész világot bejárta a fénykép, amelyen a pápa és Agca egymáshoz közel ülve beszél egymással.
Ali Agca 2000-ben olasz elnöki kegyelmet kapott, de végül más bűncselekmények miatt csak 2010-ben szabadult a börtönből Törökországban.
(Fotó: AFP/Arturo Mari)
II. János Pál a lövedékek egyikét a Fatimai Szűz szobrának koronájában helyeztette el, mert meggyőződése volt, hogy Mária nyújtott neki védő kezet – mondta el Angelo Sodano bíboros akkori szentszéki államtitkár 2000-ben a pápa portugáliai látogatása alkalmával.
MTI/Felvidék.ma
