Ukrajna európai uniós csatlakozása a következő évtizedekre meghatározhatja Magyarország esélyeit, lehetőségeit és veszélyeztetheti azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években elért az ország – mondta az Országgyűlés elnöke a Fidesz országjárásának szerdai soproni fórumát megelőző sajtótájékoztatón.
Kövér László szerint azért fontos, hogy az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazáson minél többen részt vegyenek, mert a „kormánynak csak akkor van igazán komoly szava (…) az európai fórumokon, ha neki tudja vetni a hátát az emberek többsége akaratának”.
Kiemelte, hogy
Ukrajna gyorsított ütemű felvétele az Európai Unióba nemcsak a 2030 utáni néhány évet határozná meg, hanem gyerekeink, unokáink hosszú évtizedeit is.
Olyan anyagi terhekkel járna, amelyeket nemcsak Magyarország, hanem egész Európa megsínylene – jelentette ki a házelnök.
Ukrajnának akkora a termőterülete, mint az EU össztermőterületeinek egyharmada, és jellemzően olyan nagy multinacionális cégek tulajdonában vannak, amelyeket Európán kívüli offshore helyeken jegyeztek be. Amennyiben Ukrajna uniós csatlakozása megtörténne, az a mezőgazdasági támogatási rendszer, amely eddig létezett és hozzájárult a magyar gazdák fejlődéséhez, „nemhogy megszűnne, hanem gyakorlatilag minden pénzt elvinne Ukrajna” – mondta.
Hozzátette: másrészről
olcsó, génmódosított és ellenőrizetlen vegyszereket tartalmazó termékekkel árasztanák el Európát, ami nemcsak a mezőgazdasági piacot tenné tönkre, hanem az élelmiszerbiztonságot is.
Kövér László szólt arról, hogy az olcsó ukrán munkaerő komoly kihívás elé állítaná Magyarországot. Kitért arra is, hogy most sem, de „a háború előtt sem Ukrajna volt a közbiztonság mintaállama”, vagyis
a biztonsági helyzete szintén kihívást jelentene az EU minden tagállamának.
Felidézte, hogy a kilencvenes években az egyik legfontosabb belbiztonsági probléma Magyarországon az orosz ajkú szervezett bűnözés felszámolása volt, amelyet – fűzte hozzá – azért hívtak orosz ajkúnak, nem orosznak, mert alapvetően az ukrán maffiát jelölték meg a kifejezéssel.
„Nehéz elképzelni, hogy mi lesz majd a reménybeli békekötés után Ukrajnában, egy olyan országban, ahol nyolcszázezer ember áll ebben a pillanatban fegyverben, és nem tudni pontosan, hogy kinek van még fegyver a kezében” – jegyezte meg.
A házelnök kitért arra is, hogy Sopron az 1921. évi népszavazással egyfajta példát is mutat más városoknak, mert a hűségnek egy „másfajta megnyilvánulása például az, hogy részt vesznek az emberek a nemzet ügyeinek az intézésében, legalább addig mindenképpen, hogy a véleményüket, a voksukat adják a mellé, ami a meggyőződésük” – mondta.
MTI/Felvidék.ma
