Az ország északkeleti részén, az Eperjesi kerületben, a Bártfai járás székhelyeként húzódik meg Bártfa, az ezeréves múlttal bíró kisváros.
A település neve a magyar bárd főnévből ered, amely egy ember által egy nap alatt kivágható erdőrészre utal – a fa itt erdőt jelent. Már a XII. században letelepedtek itt lengyel ciszterci szerzetesek, s a várost később I. Lajos király emelte szabad királyi rangra.
Az UNESCO világörökség részeként védett belváros valóságos történelmi kincs, a Felvidék egyik legszebb óvárosi gyöngyszeme.
A fallal ölelt belső városmag középpontjában a Fő tér terül el – mintha egy középkori festmény elevenedne meg.
A tér koronája a 15. században emelt régi városháza, mely meredek tetőszerkezetével és finoman faragott kőcsipkéivel a késő gótika eleganciáját hordozza.
Reneszánsz lépcsőfeljárója egyenesen ékszerdobozzá teszi az épületet – benne ma a Sárosi Múzeum működik.
Az északi oldalon magasodik a Szent Egyed-bazilika, Bártfa második legismertebb műemléke. A háromhajós gótikus templom belső terét páratlan szépségű szárnyas oltárok, faragványok, miseruhák és imaszékek díszítik.
A templom tornyából csodás kilátás nyílik a macskaköves főtérre és az azt szegélyező, barokk és reneszánsz homlokzatú polgárházakra.
Bártfa főtere történeteket mesél, időt idéz, és megállítja a rohanást.
Bartalos Nikolas felvételei
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
