Településük első írásos említésének 750. évfordulójára emlékeztek a medvesalji Óbáston, ahogyan mondani szokás, szívvel-lélekkel.
A program ünnepi szentmisével és kenyérszenteléssel kezdődött, melyet a felújított kultúrházban a salgótarjáni Varga András atya celebrált. Beszédében az összefogás jelentőségéről szólt. Említést tett arról is, hogy maga a terület már jóval korábban is lakott volt.
A program délutáni részét a község polgármestere, Nagy Mária nyitotta meg, aki bevezetőjében hangsúlyozta:
„tudatosítjuk ide való tartozásunkat, ahol élünk, a helyhez amit megörököltünk és amit átadunk a jövő nemzedékének.”
Megköszönte az elődöknek azt, hogy építették, gondozták és fejlesztették a községet. „Köszönettel tartozunk nekik, hogy részük volt abban, hogy falunkat szerethetjük és büszkék lehetünk rá. Megörököltük tőlük ezt a kisközséget, de nemcsak azért, hogy itt éljünk, hanem hogy azt védjük és fejlesszük.”
Nagy Mária (Fotó: Puntigán József)
Hangsúlyozta, hogy a község további fejlesztése közös feladat „… mindannyiunk kötelessége, amit együttműködéssel, közös érdekképviseléssel, kölcsönös segítséggel, együttérzéssel tudunk elérni. A problémáinkat és gondjainkat csak saját magunk tudjuk orvosolni, hogy a közös mű megalkotásából mindannyian kivegyük részünket.”
A műsor felvezető moderátora Pilát Deák Mária volt, a műsorban a helyi óvodások és iskolások képviseletében Varga Balázs Bendegúz, Varga Máté Zsombor, Varga Márió Sebestyén szavalatai és hangszeres előadása valamint Molnár Valéria szavalata hangzott el. Vendégként a Gesztetei Barkó Menyecskék, a Ceredi Népdalkör, valamint a Harmonikás Duó léptek fel. A műsor sztárvendége a Matyi és a Hegedűs zenészpáros volt.
A kultúrházban néprajzi és fotókiállítás is látogatható volt.
A községi hivatal udvarán számos finomság várta a résztvevőket, volt ugrálóvár, melynek elsősorban a gyerekek örültek, de lehetett lovagolni is.
Udvari jókedv (Fotó: Puntigán József)
Kora este a helyi énekesek is bemutatkozhattak, majd a Marci & Valentin duó vezetésével mulatság zárta a napot.
A régészeti leletek arra utalnak, hogy a község területét már a késői bronzkorban a pilinyi kultúra képviselői lakták. Maga a település valószínűleg a 12. században keletkezett, az első írásos említése 1455-ből való, amikor Óbást néven említik. Kezdetben az ajnácskői uradalom része volt, 1544 és 1594 között török hódoltság alá tartozott, majd Somoskő várának tartozéka lett. Ezután 1913-ig a füleki, a salgótarjáni járáshoz, 1920 után a feledi járáshoz tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1960-ig a füleki, azután a rimaszombati járás része lett.
A napjainkban is magyar többségű községnek ugyan nincs saját temploma, de van egy szépen rendben tartott és sokak által látogatott Mária-kegyhelye. A katolikus hívők a szomszédos Egyházasbást templomába járnak, amelynek tornya a falu határából is látható.
A helyiek kezdeményezésére a kegyhely közelében néhány napja készült el az óbásti gazdák emlékére állított, tölgyfából készült oszlop, közepén egy névtelen gazda faragott szobrával. Remélhetőleg helyet kap majd itt a gazdák névlistája is.
Ünnepi szentmise (Fotó: Puntigán József)
Római katolikus haranglába a községi hivatal épülete mellett áll, mely a világháborúk hőseinek is emléket állít.
A község területén több értékes geológiai helyszín található. A nyugati határában, a faluból vezető út mellett található az ún. Básti diatréma. Tovább haladva egy információs táblákkal ellátott tanösvényen innen érhető el a terület egyik legértékesebb geológiai képződménye, a 223 hektáros Pogányvár a bazaltszikláival, amely 1958 óta a legmagasabb, 5-ös fokozatú természetvédelmi terület. Peremén 44 barlang található, melyek közül a Labirintus-barlang régészeti lelőhely. A barlangok nem látogathatók. A község tagja a terület természeti értékeit felügyelő Novohrad-Nógrád UNESCO Geoparknak.
A néprajzi kiállítás részlete (Fotó: Puntigán József)
A felsoroltak mellett a természeti környezet is látványos, a fotósok mellett művészek, köztük Bacskai Béla is megörökítette alkotásain.
Puntigán József/Felvidék.ma
