„Duray Miklós emlékére – közös összefogással” címmel indított közadakozást a SZAKC, hogy a felvidéki magyar közélet ikonikus alakja tiszteletére, születésének 80. évfordulóján méltó síremléket emeljen Losoncon. Vannak azonban, akiknek a „méltóságról” egészen más elképzeléseik vannak – így szomorúan láttuk, hogy még egy nemes közügy is a személyes gyűlöletből acsarkodók koncává válhat, a közadakozást szégyenteljes koldulássá” alázva.
Pedig a közadakozás igazán nem áll távol nemzetünktől – szerte a Kárpát-medencében állítottak emlékműveket és fejezték ki ezáltal tiszteletüket legnagyobbjainknak a magyarok. Sorozatunkban ezek közül válogattunk – önmagukban is érdekes, néhol meghökkentő, másutt szívmelengető történetekre bukkanva…
∗∗∗
Szepesszombat nagy múltú, Árpád-kori eredetű szepesi szász városka jelenleg Poprádhoz tartozik. A szorgalmas cipszer kézművesek egykor Szepesség egyik leggazdagabb városává tették, ma utcáin ebből keveset tapasztalhatunk.
A főtér délnyugati sarkában áll a Szent György-templom, melynek legfőbb értékei a késő gótikus szárnyasoltárok, ezek 1503-1520 között készültek, Lőcsei Pál mester műhelyében. A templom mellett az 1598-ban felső-magyarországi reneszánsz stílusban épült harangtorony áll.
A művelődéstörténetnek is számos kiválóságot adott Szepesszombat: itt született Brokoff János (1652-1718) híres barokk szobrász, akit Prága egyik díszítőjeként tartanak számon, itt élt a tátrai szállók kiváló műépítésze, Májunké Gedeon (1848-1928) is.
Épp 275 éve itt született a szepesszombati mészároscsaládból származó Hönsch Zsuzsanna (1750— 1826) is, aki a híres utazó, Benyovszky Móric feleségeként a XVIII. században Madagaszkár királynéja lett és az első magyar világutazó nőként tartjuk számon. (Turista Magazin, 2002 -03-01)
Szepesszombati obeliszk egyik oldala (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A szepesszombatiak kegyelete
Szepesszombat műemlékekben gazdag, több közadakozásból készült.
Ugyancsak gyűjtésből épült pl. a vöröskeresztegyleti kórház (Szepesi Lapok, 1912-03-10 / 38. szám), vagy 1910-ből van olyan sajtóbejegyzés, hogy „Szepesszombat közönsége közadakozásból megújíttatta és ércbe öntette annak az emléktáblának szövegét, mely régente a Majunke-féle ház homlokzatát díszítette, de onnan immár lekopott. A felirat azt a hagyományt örökítette meg, hogy Mátyás király e házban szállott meg az 1474. évben. Szövege ez volt: 1474 Latens OdiumProprium Commodum, Juvenile ConsiliumPer haectria, pereunt omniaRegna. Anno MCCCCLXXIV Matthias Hunniades Rex Hungariáe hic hospitatusest.” (Közlemények Szepes vármegye múltjából 3., 1911)
A középkori hangulatú főterének keleti, parkosított részén, a városháza mellett található viszont az az obeliszk emlékmű, amit az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján állították.
Szepesszombati obeliszk egy része (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Szepesség ugyan nem volt a szabadságharc fő hadszíntere, de magyar, német és szlovák lakosai egyaránt részt vettek a történelmi eseményekben. Az 1867-es kiegyezés után lehetőség nyílt arra, hogy nyilvános emléket emeljenek a hősöknek, a kerek évforduló pedig alkalmat adott erre.
Az emlékmű felállítása közadakozásból valósult meg
Az eredeti felirata a következő volt
„Magyar szabadságharcz emlékére / Emelte Szepes-Szombat XVI Szep. város közadakozásból 1899-ben/ Édes magyar hazánk iránti szeretetből”.
Az alkotás romantikus stílusú, fehér kemény mészkőből faragott obeliszk, melynek egyszerű hasáb talapzatából nyúlánk, csonkagúla alakú oszlop emelkedik ki. Előlapján babérkoszorúba foglalva az 1848-as évszám látható, oldalain pedig a fent idézett szöveg.
Szepesszombati obeliszk egy része (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Sax Ágoston orvosdoktor volt a szabadságharc emlékbizottságának az elnöke. „Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz emlékére felállított szepes szombati szabadság-emlék leleplezési ünnepélyén tartott ünnepi beszédek” címmel Késmárkon 1900-ben kiadványt jelentetett meg, melyben megtalálható a beszéde (Pesti Alfréd, Orvosi Évkönyve. Bpest, 1899. 250. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet)
Az emlékműavatásra 1899. július 30-án került sor. Petőfi halálának ötvenéves évfordulója alkalmából. (Budapesti Hírlap, 1899. július 22.) A leleplezést a városi képviselőtestület közgyűlése előzte meg, melyen a nap emlékére a magyar nyelvben legjobb haladást tett tanulók részére alapítványt tettek. (Magyarország, 1899. augusztus 2.)
„Szepes-Szombat is lelkesen megünnepelte ma Petőfi emlékét. Az ünnepség két részből állott. Délelőtt a főtéren leleplezték a szabadság-emléket. Itt Sax Ágoston dr. mondta az ünnepi beszédet, Ábrányi Emil saját költeményét szavalta, Hankiss Károly ügyvéd és Brosz János tanító hazafias beszédet mondott és a szepes-szombati és makteczi dalkör hazafias dalokat énekelt. A díszes közönség minden számot kitörő lelkesedéssel kísért. Este nyolcz órakor a szálló nagytermében folyt le az ünnepség második része, a Petőfi-emlékünnep érdekes programmal. Ábrányi Emil ünnepi beszédet mondott, Ábrányiné Wein Margit, az Opera művésznője, Petőfi-dalokat énekelt, a dalokkörök a honfidalt adták elő és az egészet ragyogó szépségű, Petőfi halálát feltüntető élőkép fejezte be. Végül százteritékű lakoma volt.” (Magyar Ujság, 1899. július 31.)
Szepesszombati obeliszk egy része (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Átalakítások
Az emlékmű fennmaradása különösen figyelemre méltó, mivel 1918 és 1945 után a magyar vonatkozású köztéri alkotások többségét a csehszlovák nacionalista rongálások elpusztították, főként ott, ahol már nem élt jelentős magyar közösség. A szepesszombati obeliszk valószínűleg annak köszönheti megmenekülését, hogy 1918 után a nyugati oldalára szlovák nyelvű feliratot véstek („Na pamäť vo svetovej válke padlých” azaz a világháborúban elesettek emlékére), így új jelentést kapott.
Az obeliszk ormáról tehát hiányzik az eredeti felirat. De a többi írást cementtel kenték be, amit a kerékpártúrák résztvevői, kirándulócsoportok és a turisták fokozatosan lekapartak róla. (Hol sírjaink domborulnak, 2003, 99. oldal)
A magyar szabadságharcz emlékére (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Köteles László az egykori kerékpártúrák szervezője kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy csak bevakolták és nem vésték le a feliratot, így az eredeti szöveg újra előtűnt. Mint megtudtuk a Csemadok és a Patrióta Szövetség legutóbbi szepességi szervezett kirándulása alkalmával a helyi városszépítő egyesület kiállt amellett, hogy az emlékmű szerves része a város történelmének, a feliratokat felújították és környezetét szépen rendben tartják.
„Ahányszor ide jövünk tisztelgünk a hősök mellett azok előtt is, akik erőt éreztek magukban ahhoz, hogy felállítsák ezt az emlékművet” – szögezte le.
Az eredeti, fémből öntött, kitárt szárnyú turulmadarat azonban eltávolították a csúcsáról, s még nem került elő.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
