Amikor a közelmúltban látogatást tettem a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában, az egykori MÁV Északi Járműjavítóban, valamint az idei júliusi Vasutasnapon is elgondolkoztam, kik is azok a zeneszerzők, akiket megihletett a vasút. Vannak szép számmal.
A legtöbb zenebarátnak elsőként Arthur Honegger neve ugrik be. A svájci származású francia zeneszerző 1923-ban Pacific 231 címmel írta meg kis szimfóniáját. A főhős egy 4-6-2 osztályú mozdony (a kód megfejtése: négy kapcsolt kerékpár, hat hajtott tengely és két hátsókerék, ahogy azt még az egyetemen tanultuk).
A mű öt tételből áll, a szerző így kommentálja:
„A gép csendes pöfögése nyugalmi állapotban, az indítás erőfeszítése, majd a gyorsulás, a hangulatról a hangulatra való haladás, ahogy egy 300 tonnás vonat száguldozik a sötét éjszakában 120 mérföldes óránkénti sebességgel”.
Természetesen a kompozíció igazi programzene, s annyira filmszerű, hogy már az első mozi 1931-ben elkészült róla, s később más filmek is követték.
Fotó: Vasút Eiffel
Nem Honegger volt az első zeneszerző, aki élt-halt a gőzösökért. Említhetjük a Koppenhágai Gőzvasút Galopp szerzőjét Hans Christian Lumbyet, akinek művészetére igen nagy hatással volt a Strauss dinasztia. Műveiben is ez tükröződik, s méltán érdemelte ki az „Észak Strauss-a” megtisztelő címet.
A kompozíciót 1847-ben a Koppenhága-Roskilde vasútvonal (Dánia első vasútvonala) megnyitására írta, s a kompozíció hamar népszerű lett.
Zenei eszközeivel hűen ábrázolja a vonat indulását, majd megérkezését a következő megállóba.
Ifjabb Johann Strauss is ismerhette a művet, s hasonló témát választott, mikor 1864-ben komponálta egyik legismertebb darabját, a Kirándulóvonat polkát egy ipartestületi bálra. A szerzemény megírását az osztrák déli vasút megnyitása ihlette. A mester igazán kiélhette fantáziáját, vonatcsengőként triangulumot (háromszögletű ütőhangszert) használ, a kürtök a vonat mozgását utánozzák. A zeneszerző egyébként nemigen rajongott a vasútért – felesége elmondása szerint –, különösen egy bostoni utazás viselte meg.
Strauss-szal ellentétben Antonín Dvořák cseh zeneszerző már gyermekkorában odavolt a vonatokért.
Felnőtt fejjel pedig igen gyakorta látogatott a prágai vasútállomásra, ahol lenyűgözték a pöfögő vasparipák, s a siető utasok. E szenvedélyéről egy évtizede kiállítást is rendeztek a prágai Dvořák Múzeumban.
Fotó: Vonatplakát
Térjünk haza! Kodály Zoltán vasút mellett nevelkedett, mivel édesapja vasúti tisztviselő, Szob, Galánta és Nagyszombat állomásfőnöke volt.
A család élete a költözések miatt nem volt egyhangú, de a zeneszerző ebből profitált is, ennek köszönhetjük például a Galántai táncok című művét.
A vasutat nagyon szerette, s állítólag ő beszélte rá ifj. Bartók Bélát, hogy vasúti „pályát” válasszon. A gondolat megfogant, a nagy zeneszerző fia 1971-ig dolgozott mérnökként a MÁV-nál, és a ranglétrán egészen a műszaki főtanácsosságig emelkedett.
Csermák Zoltán/Felvidék.ma
