A demokratikus magyar állam erejét a választópolgárok szavazata adja, 1990-ben ezzel az erővel zártuk le hazánkban a kommunizmus, majd 2010-ben a posztkommunizmus korszakát, 2010 óta ez az erő viszi előre az országot – jelentette ki Kövér László kedden Zalaegerszegen.
Az Országgyűlés elnöke az államalapító Szent István király és az új kenyér tiszteletére rendezett ünnepségen arról beszélt, hogy 2010-ben „kiszabadultunk az államot és a gazdaság minden szintjét, illetve a családok mindennapjait bilincsbe verő adósságcsapdából”. Egymillió munkahely létrehozása és működtetése, illetve egy, a gyermekes családokat célzó támogatáspolitika révén egymillió-kétszázezer ember emelkedett ki a szegénységből, és indult el a középosztályba, de évről évre egyre több és egyre komolyabb lehetőség nyílik meg mindenki számára, hogy előreléphessen – mondta.
Jövőre ismét döntenünk kell, „a magyarok országa maradunk, vagy egy globalista birodalom egy perifériára szorult tartománya”
– fogalmazott Kövér László.
A politikus beszédében kifejtette: ezerhuszonöt esztendő negyvenegy nemzedék életét jelenti. „Európa azon kevés államalkotó nemzete közé tartozunk, amelyeknek több mint egy évezrede jogfolytonosan, változó határokkal ugyan, de változatlan helyen és változatlan néven van állama” – mondta.
Európa földjén és a Kárpát-medencén belül a történelem során sokan megfordultak, akiknek híre napjainkra már csak emlék, vagy még az sem, mert nem volt saját államuk, vagy ha mégis, az nem a kereszténység sziklájára épült.
Negyvenegy nemzedék azonban – Zalaegerszegtől Budapesten át Nyárádszeredáig és Hertelendyfalvától Dunaszerdahelyen át Beregszászig – minden megpróbáltatás ellenére máig megmaradt magyarként a szülőföldjén – fejtette ki az Országgyűlés elnöke.
Kövér László emlékeztetett, hogy „Szent István a magyarságot és a magyarsággal együtt élőket védő államot épített, nem másokat támadó birodalmat”. A középkori magyar állam ott állt minden birodalom sírgödrénél, amely le akarta igázni, túléltük a német-római császárságot, Bizáncot, a mongol birodalom hódítási kísérletét és az Oszmán Birodalommal folytatott két és fél évszázados élet-halál küzdelmet – mondta.
Később megtapasztaltuk a Habsburg uralom kétarcúságát, amely egyik kezével segítette a magyarság felszabadulását az Oszmán Birodalom hatalma alól, a másik kezével viszont rögtön fosztogatni kezdte. Kövér László hangsúlyozta: a magyarság számára azokban az időkben a szabadság ígérete egyet jelentett a független magyar állammal, ezért küzdöttek a 18. században a Nagyságos Fejedelem kurucai, a 19. században pedig rövid időre ezt érte el Kossuth Lajos vezetésével az 1848-as szabadságharcos nemzedék.
Hozzátette, hogy a 19. századi magyar szabadságharcot csak az egymással szövetkező Nyugat és Kelet, a Habsburg birodalom és a cári Oroszország túlereje tudta leverni.
„Az úgynevezett európai értékek kifinomult korabeli képviselőinek könyörgésére hazánkra zúduló barbár hadak dzsidásai döfték le a magyar szabadságot”.
Az első világháború végén, majd 1919-ben azonban „a hazához hűtlenek ragadták magukhoz a hatalmat, és beteljesedett Széchenyi sejtése: az ország élére kerülők döftek tőrt a magyar állam szívébe” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A Szent István-i államalapítást ünnepelve ne feledjük, hogy több mint ezeréves története során a magyar állam nem akkor szenvedte el a legnagyobb kártételeket, amikor ellenséges hadak támadták, hanem akkor, amikor saját hűtlen és áruló vezetőinek tőrdöféseit kellett elszenvednie
– figyelmeztetett. „Azokat a bizonyos tőröket napjainkban is élesítik, a magyar politikában az új Károlyi Mihályok és az új Linder Bélák már színre léptek” – mondta.
Hozzátette: gazdáik most is külföldről irányítják őket, legfőbb fegyverük most is a féktelen gyűlöletkeltés, eszközük most is a balliberális sajtó, a céljuk most is „a magyar társadalom megtévesztése, és a magyar állam cselekvőképességének megbénítása”.
Napjainkban az elmúlt évtizedek globalizmusának nyertesei az európai nemzeti államok együttműködésén alapuló jelenlegi Európai Uniót akarják felszámolni”, a helyén egy keresztényellenes, háborúpárti és diktatórikus Európai Egyesült Államokat akarnak létrehozni, amely nem az európai emberek, hanem Európán kívüli magánhatalmak érdekeit lesz hivatott szolgálni – mondta a politikus.
Hangsúlyozta, hogy a jövő évi országgyűlési választásokon e terv itthoni kiszolgálóit a magyar választópolgárok szavazataikkal meg tudják állítani, a magyar állam cselekvőképességét ezáltal demokratikus módon meg tudjuk védeni.
Kitért arra is, hogy
2010 után soha még ilyen sokak számára nem valósult meg a rendszerváltoztatás álma: szabadság, tulajdon, biztonság.
Eközben volt erőnk szembeszállni a világot megrázó válságokkal, az illegális migrációval, a világjárvánnyal és az ukrajnai háború következményeivel – jegyezte meg, hozzátéve: a béke és a stabilitás szigete maradtunk a háborúpárti Európai Unióban. „Volt erőnk, hogy jó viszonyt építsünk a világpolitikát meghatározó minden állammal, és – amint az egy ezeréves országhoz illik – a béke oldalán szálljunk be a diplomáciai küzdelembe” – jelentette ki.
Kövér László elmondta: 2010-ben a választópolgárok többsége úgy döntött – és ezen elhatározását az elmúlt tizenöt évben még háromszor megerősítette –, hogy az országnak a nemzetét szolgáló, demokratikus és cselekvőképes államra van szüksége. Jövőre ismét döntenünk kell: „a magyarok országa maradunk vagy egy globalista birodalom egy perifériára szorult tartománya?”
Döntenünk kell: szabadság vagy szolgaság, béke vagy háború, megmaradás és gyarapodás vagy beolvadás és lecsúszás, otthon vagy otthontalanság?
– mondta az Országgyűlés elnöke.
MTI
