A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

Nemesradnót csendes temetője szeptember 15-én különleges eseménynek adott otthont.

Mint ahogyan arról beszámoltunk emlékünnepélyt rendeztek Pósa Lajos, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjének édesanyja Pósa Antalné sz. Kovács Mária tiszteletére.

Ugyannakor megtartották az „Együtt éltünk. Együtt élünk… IV.” elnevezésű projekt záróalkalmát is. Megvalósításával a község lakói egyszerre hajtottak fejet elődeik emléke előtt, és erősítették a helyi közösség összetartozását.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nemesradnóti gyülekezete a Besztercebányai Megyei Önkormányzat támogatásával újította fel a temető elhanyagolt részét, tisztította meg a régi sírokat, és állította helyre pár elfeledett helyi személyiségnek az emlékét, akiknek már nincs közvetlen leszármazottjuk.

A résztvevők a felújított sírköveket Pósa Dénes kurátor vezetésével tekintették meg.

Különösen megható pillanat, hogy sikerült beazonosítani és felújítani Pósa Péterné Csótó Erzsébet síremlékét. A régi kövek új életre keltek, emlékeztetve a közösséget arra, hogy a múlt nem eltemetni való, hanem ápolni és továbbadni való örökség.

„A szeretet legyen konkrét” – megemlékezés Marcsa néniről

A délután Istentisztelettel indult, melyet Nt. André János szilicei lelkipásztor tartott a frissen felújított fejfánál és sírhantnál.

Bensőséges szavakkal idézte fel Marcsa néni alakját. Párhuzamot vont Máriával, Jézus édesanyjával, aki „fia által lett híressé”, és Marcsa nénivel, akinek emlékét szintén fia, Pósa Lajos költő életműve tette ismertté.

„Az anyakép, az anya minta, a szenvedő anyának a mintája, akinek a fia ott szenved a golgotai kereszten” – fogalmazott a lelkipásztor.

Beszédének középpontjában a szeretet üzenete állt, János apostol szavaival világítva meg annak lényegét, miszerint „szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, akkor járunk az Isten akarata szerint, ha szeretetünk konkrét” – mondta. Hozzátette: az édesanyák legnagyobb része közvetítői az Isten szeretetének gyermekeik felé.

A nemesradnóti temetőben, Marcsa néni felújított sírjánál (Fotó: HE/Felvidék.ma)

A lelkipásztor rámutatott: Marcsa néni szeretete nem csupán családja, hanem fia, Pósa Lajos életében is „tovább gyümölcsözött, tovább virágzott, tovább kamatozott”. A szeretetnek – hangsúlyozta – mindig konkrét tettekben kell megnyilvánulnia: törődésben, odafigyelésben, ölelésben. „Ez a szeretet gyógyító, megtartó és összekötő” – szögezte le.

A megemlékezést koszorúzással zárták, amelynek során nyolc szervezet rótta le tiszteletét.

André János szilicei lelkipásztor mellett a Nemesradnóti Református Egyházközség gondnoka, Pósa Dénes. A Csemadok Ajnácskői Alapszervezete nevében Mikó Alexandra elnöknő és a Tóth Tamás ajnácskői alpolgármester, a Magyar Szövetség párt gömöri képviseletében Várady Zsolt regionális pártmenedzser, a Zsípi Református Gyülekezet gondnoka, Simon Jolán, a Bátkai nyugdíjasok közössége nevében Pósa Rózsika, Nemesradnót Község vezetése nevében Angyal Zsuzsanna polgármester, a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezete nevében Dobos Ilona elnök asszony, valamint a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete nevében Homoly Mária.

Az esemény így vált egyszerre emlékezéssé, tisztelgésé és a szeretet konkrét üzenetének továbbadásává. A lelki feltöltődés után a templom falai között zengett az ének.

Dobos Ilona, a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezetének elnöke koszorúz (Fotó: HE/Felvidék.ma)

Az ajnácskői Intró Énekegyüttes koncertje Bial Edina karnagy vezetésével meghitt és felemelő hangulatot teremtett.

A hazaszeretet és az édesanyák tisztelete énekben

Bial Edina meghatódva emlékezett arra, hogy nem most járt Radnóton először, már negyven évvel ezelőtt is szerepelt itt. Akkor Pósa Lajos Beköszöntő című versét szavalta a közönségnek, amelyet ma is élénken fel tudott idézni.

Most az Intró Énekegyüttes érkezett, amelyet a Csemadok Ajnácskői Alapszervezete hívott életre 2020-ban. Hét dallal készültek az alkalomra. A műsorban erdélyi népdalok, hazaszeretetről szóló énekek és modern feldolgozások is helyet kaptak. Elhangzott többek között a Republic együttes egyik dala, amely az őszi képeket ötvözte a hazavágyódás gondolatával, valamint Presser Gábor és Sztevanovity Dusán közös szerzeménye, amely a jelen érzéseit tükrözte.

Az énekkar történetéről is szó esett: a közösség helyi családok kezdeményezésére alakult, és tagjai több generációt képviselnek. Repertoárjuk kezdetben magyar népdalokból és hazafias énekekből állt, majd fokozatosan bővült más műfajokkal is. Meghatározó alakja a csapatnak az ifjú tehetség Hámor Marci, aki kezdetben harmonikán, majd zongorán kísérte az együttest. Ezen az alkalmon is az ő zongorajátékára énekeltek.

Az est üzenetét a közösség, a hazaszeretet és az édesanyák tisztelete hatotta át – mindaz, ami Pósa Lajos költészetében is központi szerepet kapott.

A kulturális program előtt Pósa Dénes, a Lidike kft. tulajdonosa bemutatta a kiadásukban megjelenő Muskátli magazint, melyet Pósa Erzsébet szerkeszt. Ismertették annak a mellékletét, amely a projekttel azonos címet viseli. Az Együtt éltünk. Együtt élünk… IV. melléklet idén az Emlékezünk alcímet kapta, és fotókkal dokumentálja a felújított sírokat és a helyi értékeket, valamint az idei évfordulókat, melyekből bőven kijutott 2025-ben.

A rendezvény különlegessége abban rejlett, hogy több generációt hozott össze: az idősebbek személyes emlékeiket idézhették fel, a fiatalabbak pedig felfedezhették a község múltjának rejtett kincseit. Így vált a temető és a templom nem pusztán a csend és a nyugalom helyévé, hanem a közösségi identitás erősödésének színterévé.

Az alkalom a temetőben gyerekek Pósa-szavalatával, a 90. zsoltárral kezdődött, a templomban pedig Nemzeti Imánk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget.

HE/Felvidék.ma