A visegrádi együttműködés alapja egy regionális sorsközösség Közép-Európában – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a visegrádi országok parlamentjei külügyi bizottságainak találkozóján, csütörtökön a parlamentben.
Bóka János utalt rá, hogy 1991-ben a visegrádi együttműködés azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a résztvevők euroatlanti csatlakozását. Hozzátette, az együttműködésnek azonban nem csak ez volt a kizárólagos célja, mert a résztvevők emellett célul tűzték ki a demokrácia védelmét, a totalitárius rendszerek maradványainak felszámolását és a gazdasági fejlődés előmozdítását.
A politikus megjegyezte, sokan azt mondják, hogy a visegrádi együttműködés valójában csak egy taktikai jellegű együttműködés, egy ad hoc koalíció volt, ami a részt vevő államok euroatlanti integrációjának érdekében jött létre. Ebből az következne, hogy az együttműködés a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással megvalósította célkitűzését, ezért innen kezdve létjogosultsága megkérdőjelezhető, de legalábbis egy alapvető átalakuláson kell keresztülmennie – közölte.
Bóka János kijelentette, hogy a V4 tagjai közötti sorsközösségnek az alapja a részt vevő államok földrajzi elhelyezkedése, az országok geopolitikai adottságai, a történelmi és kulturális közösség, a hasonló gazdasági és társadalmi kihívások, valamint az államok és nemzetek közötti szoros értékközösség.
Hozzátette, az a tapasztalat, hogy a V4-együttműködés tagjai között a politikai tendenciák nagy hasonlóságot mutatnak. Elfogadva azt a feltételezést, hogy egy regionális sorsközösségről van szó, a taktikai egyeztetés, a koordináció ennek a felismerésnek a lefordítása a napi cselekvésre – mondta. Nem azért vagyunk sorközösségben, mert éppen a NATO-ba és az EU-ba tartottunk, hanem fordítva, mivel sorsközösségben vagyunk, ezért vezetett közös utunk a NATO-ba és az EU-ba, és ez a közös út a NATO-ba vagy az EU-ba való megérkezéssel nem ért véget – fogalmazott.
Az Európai Unióban a visegrádi államok taktikai együttműködése a csatlakozás óta zökkenőmentesen zajlik, ráadásul ez az együttműködés független a belső pártpolitikai megfontolásoktól és viszonyoktól – szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy a V4 az uniós csatlakozás előtt is hatékony lobbicsoport volt, a csatlakozás óta pedig az egyik leghatékonyabb.
Megjegyezte, hogy a visegrádi országok érdekei az EU legtöbb szakpolitikai területén jórészt egybeestek. Példaként említette a közös mezőgazdasági politikát, a kohéziós politikát, a regionális fejlesztéseket, a migráció kérdését, az energiapolitikát vagy a belső piac kiterjesztését a szolgáltatások szabad áramlására. Hangsúlyozta, hogy a visegrádi országoknak sikerült az EU addig dominánsan délre tekintő partnerségi politikáját a keleti partnerséggel kiegészíteni.
Bóka János megjegyezte, a visegrádi együttműködés éppen az évszázados történelmi, valódi sorsközösség miatt különbözik valamennyi más, az Európai Unión belüli együttműködéstől. Kiemelte: az európai együttműködés lényege, hogy „együtt sikeresebbek lehetünk, mint külön-külön, de együtt is megmaradhatunk annak, amik vagyunk” az EU jelentette érték- és érdekközösségben, amelyben a praktikus szempontok mellett a létező politikai közösség miatt vagyunk jelen.
Hangsúlyozta, a visegrádi államok ennek az európai együttműködésnek aktív alakítói szeretnének lenni, „Európa arcában mi a saját arcunkat is meg akarjuk látni”, és ez a szakkérdések mellett az integráció alapkérdéseire is vonatkozik.
A miniszter annak a véleménynek adott hangot, hogy a visegrádi államoknak három meghatározó szempontja, élménye van, ezek közül az első, hogy a nemzeti közösség nem a múlté, hanem továbbra is fontos, releváns, meghatározó keret, problémáinkat pedig a szuverenitás hiánya és a nemzetközi beavatkozás okozza.
Második közös szempontként említette, hogy nemzeti identitásunk egyúttal európai identitás is, és ez semmilyen külső megerősítést nem igényel a kereszténység felvétele óta, harmadikként pedig a nemzeti önrendelkezés visszanyerése után a gazdasági fejlődés és a felzárkózás élményét, azt, hogy teljesítményünkkel mi is hozzájárulunk Európa gazdaságának bővüléséhez.
Mindebből a miniszter szavai szerint olyan Európai Unió következik, ahol komolyan veszik tagállamok és az intézmények közötti hatáskör-átruházás szabályait, a tagállamok az integráció urai, az intézményrendszerben valódi fékek és ellensúlyok működnek, az európai intézményrendszer pedig ideológiailag semleges, az integráció célja nem az intézményépítés, hanem a közös siker.
A miniszter azt a kérdést vetette fel: tudnak-e az EU-n belül politikai pólust alkotni a visegrádi országok az unión belül, mint azt a Brexit előtt tették. Hozzátette: a közös régiós Európa-vízió gyengülésének okait a belső törésvonalakban látja, ami egyben azt is jelenti, hogy a probléma megoldása a négyes országcsoporton belül van, és folyamatos párbeszédet igényel, különösen akkor, amikor nincs egyetértés a felek között egy adott kérdésben.
Kiemelte: a sorsközösség tény, nem pedig döntés kérdése, és a résztvevők döntése, hogy ennek megfelelően szervezik-e a visegrádi együttműködést. Magyarország erre kész – tette hozzá.
A V4-ek előtt álló perspektívákat emelte ki köszöntőjében Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, kijelentve, olyan jövő áll az országcsoport előtt, „amit bátran nevezhetünk a visegrádi együttműködés újjászületésének”. Jelezte: a tanácskozás résztvevői áttekinthetik, mit jelent aktuálisan és hosszabb távon a visegrádi együttműködés. Németh Zsolt nagyon örvendetesnek nevezte a csehországi választások végeredményét.
MTI/Felvidék.ma
