Terülj, terülj, svédasztal – ezzel a sokat mondó címmel látta el legújabb művét Fellinger Károly. Rögtön az új év elején tehát újabb rendkívül tetszetős és főleg tartalmas kötettel örvendeztette meg a felvidéki költő, író, helytörténész olvasóit. Nem túlzás, hogy könyvei mindig nagy-nagy újdonságokat tartalmaznak és nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is izgalmas olvasmánynak számítanak.
A Terülj, terülj, svédasztal úgynevezett svéd típusú verseket tartalmaz. Ez a műfaj sajátos hangvételű prózaverseket jelent, erősen emlékeztetve az élőbeszédre, a gyerekek által a lelkük mélyén megbúvó érzelmeket közvetítenek, valamint minden olyan eseményt, az élet megannyi rezdülését bemutatják, amelyek akár társadalmi helyzetképnek is felfoghatók.
A verseknek erőssége az igazmondás, a kendőzetlen kitárulkozás, hiszen a gyerekek nem kertelnek, sokszor durván, arcátlanul, de igazságosan kimondják azt, amit éreznek, látnak, tapasztalnak.
Jó példa erre a Locsolókanna című vers: „Feri kevés nekem,/mint a locsolókanna a sivatagban,/mint öntöző rózsáján a lyuk./ Feri sok nekem, mint égen a csillag,/ráadásul ő még/a nevüket is tudja./És választ is nekem közülük,/ahelyett,/hogy engem válaszatan.” Avagy a Só című: „Anyu szerint apunak/nincs humorérzéke./Olyan sótlan ” – hogy csak néhány sort idézzünk.
A versekben megjelennek a jellegzetes felvidéki szokások, helyszínek, az életmód, és persze az ételek leírása, ezektől lesz miénk ez a kötet, és ezért csipegetünk a svédasztalról hozzánk közelálló, bennünket jellemző „finomságokat”, azaz verseket. A szövegek mindegyikét átszövi korunk hangulata, a korunkat leíró jelenségek, sajátosságok.
Fellinger Károly remek megfigyelő, életismerete pontos, a külső világ és a belső érzelmek egyaránt jelen vannak verseiben. Szövegszövése fordulatos, változatos, egyként jelen van a sorokban a játékosság, a furfangosság és a sajátos humor is.
Mai világunk a Palacsinta című versében is megjelenik, hiszen leírja az eddig ismeretlen otthoni munka – a home office – előnyeit. Ugyancsak ötletes az Esernyő című versike, ebben is tetten érhető a költő jó megfigyelő képessége és humora. A Népviselet című verse rávezet a hagyományok fontosságára, az egykori népviselet megbecsülésére, bizony jó is erre emlékeztetni, mert rohanó világunkban hajlamosak vagyunk felejteni, vagy elvetni, amit ránk hagytak elődeink.
Sorolhatnánk a svédasztal teljes kínálatát, a hatvanegy vers mindegyikét, valamennyi könnyen közel kerül a szívünkhöz, és mivel szépen mondható szövegek, bizonyára a többi Fellinger-vershez hasonlóan szívesen választják a szavalóversenyekre diákjaink.
A Terülj, terülj, svédasztal az AB ART Kiadó gondozásában, Kovács Jolánka szerkesztésével jelent meg. Az illusztrációk Pék Eszter Anna művészi munkái, színesek, kifejezőek, amelyek tovább emelik a kötet értékét. Fellinger Károly újabb értékes alkotást tett elénk, és ahogy ötletgazdagságát, irodalmi sokoldalúságát ismerjük, bizonyára a folytatás sem marad el.
Benyák Mária/Felvidék.ma
