A borversenyek története a szőlőtermesztés és a borkészítés évezredes kultúrájával párhuzamosan fejlődött: a helyi megmérettetésektől a rangos nemzetközi szakmai fórumokig jutott el. E rendezvények kezdeti célja a minőség elismerése és a termelők közötti tapasztalatcsere volt, mára azonban a marketing és a minőségbiztosítás egyik meghatározó eszközévé váltak.
A borversenyek gyökerei a borvidéki, helyi szintű összejövetelekhez nyúlnak vissza.
A borászok eredetileg azért találkoztak, hogy megkóstolják egymás borait, tapasztalatot cseréljenek, és eldöntsék, melyik a legjobb tétel a faluban vagy a környéken. Ezek az alkalmak sokáig inkább közösségi események voltak, semmint szigorú szakmai versenyek. A borversenyek így a helyi közösségi eseményektől eljutottak a nemzetközi, szakmailag elismert fórumokig, miközben folyamatosan hozzájárultak a borok minőségének javulásához és a fogyasztók tájékozódásához.

Balról Blahovič Béla, Gyöpös István és Korpás András az emléktáblánál (Fotó: Miriak Ferenc/Felvidék.ma)
A szőlőhegy mint kulturális tükör
A történeti források ugyan nem rögzítik pontosan a bátorkeszi szőlőtermesztés kezdetét, de arra egyértelműen utalnak, hogy a szőlőhegy – mint a táj arculatának része – mindig magán viselte az adott kor gazdasági és társadalmi viszonyait. A szőlőhegy így nemcsak termőterület, hanem az emberi közösségek tájhoz, egymáshoz és a szőlőhöz való viszonyának tükre is.
Emlékezés a bátorkeszi borversenyek kezdeteire
A bátorkeszi Szegab Polgári Társulás tagjai Blahovič Béla pincéjében találkoztak, hogy megemlékezzenek a borversenyek történetéről, és ennek emlékére felavassák az emléktáblát.
Elsőként a házigazda köszöntötte a jelenlévőket, majd felidézte a 36 éves hagyomány kezdeteit és fejlődését.
A borversenyek indulása és fejlődése
Blahovič Béla visszaemlékezésében elmondta, hogy a rendszerváltást követően a galambosi szőlőhegy gazdái a megszűnt május 1-jei ünnepségek helyett kezdtek a pincéknél találkozni. A közös kóstolásokból és beszélgetésekből hamar hagyomány lett.
Később sátrat állítottak, és szakembereket is meghívtak, köztük Korpás Andrást, Csákvári Gézát, Zsidek Vilmost, Bathó Bertalant és id. Simonka Istvánt. Az első borverseny Domonkos Péter pincészetében zajlott, majd több helyi pince is csatlakozott a rendezvényekhez: a Simsik, Bóna, Szabó és a Blahovič pincészet.
A kezdeményezés idővel a kultúrház presszójában folytatódott, és több településen is mintát adott hasonló versenyek megszervezéséhez.
A Szegab Polgári Társulás szerepe
Gyöpös István, a Szegab Polgári Társulás elnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet célja a szőlő- és bortermelés fejlesztése, valamint a borturizmus erősítése volt.
A 2003-ban alakult társulás neve a Szentlászló és Galambos dűlők nevéből ered, és a helyi gazdák összefogását szimbolizálja. Az elmúlt évtizedekben számos boros rendezvény, fesztivál és verseny szervezője volt, és 2011-től Bátorkeszi a „Borfalu” címet is viseli.
„A névadás alapgondolata az volt, hogy a két legnagyobb bátorkeszi dűlő, a Szentlászló és a Galambos borászainak összefogása, a község hírnevének öregbítését szolgálja, így jött létre a mozaikszó. Azóta kiterjedt kapcsolatrendszere van a társulatnak a Bakonyszentlászlói (Testvértelepülés) Kertbarát Körrel. Sokéves hagyománnyal bír a 2066-tól rendszeresen megrendezésre kerülő Bátorkeszi Borfesztivál, majd később a Borbál, de helyet adtunk a Duna Menti Borút Borversenynek, az Ister-Granum Eurorégió Vándor Borversenynek, és az idén már harmadik alkalommal szerveztük meg a a Szlovák Nemzeti Szalonba való Nevezési Borversenyt. A társulás eredményes munkájának köszönhetően 2011-től a kitüntető Borfalu címmel is büszkélkedhetünk. Ennél fogva mondhatjuk, hogy Bátorkeszin a bor a kultúránk része” – nyilatkozta Gyöpös István.
A bor kulturális és gazdasági szerepe
Korpás András beszédében kiemelte a bor kulturális jelentőségét, amely nemcsak élvezeti cikk, hanem művészeti és szimbolikus érték is. A Kürt–Párkány–Ógyalla térséget a borvidék egyik legfontosabb területének nevezte, ahol a természeti adottságok és a szakmai tudás együtt eredményeznek minőségi borokat.
Hangsúlyozta, hogy a borversenyek nemcsak szakmai megmérettetések, hanem közösségi események is, amelyek erősítik a borászok együttműködését és piaci pozícióit.
„A bátorkeszi borversenyek a borásztársadalom kiemelkedő eseményei, s minél magasabb szintű a rendezvény, annál nívósabb a bírálat. Az itt elért aranyérmek, kitüntetések már kézzelfogható előnyt, javuló piaci pozíciót is hozhatnak. A nemzetközi megmérettetéseken elért helyezések még ennél is nagyobb szakmai tekintéllyel kecsegtetik a sikeres borászt. Csak gratulálni tudok a Szegab Polgári Társulásnak és elnökének, Gyöpös Istvánnak, akinek vezetésével 36 éve a szőlőtermesztés és a borkészítés sikerei jó hírét vitték nemcsak a társulásnak, de a községnek is” – mondta Korpás András.
A közösség és a hagyomány ereje
Labancz Roland polgármester szerint a szőlészeti társulások munkája a közösségi összefogás és hagyományápolás példája. A szőlőhegy nemcsak termőterület, hanem kulturális táj is, amelynek megőrzése közös felelősség.
Hozzátette, hogy a borkóstolás Bátorkeszin az elmúlt években komplex kulturális élménnyé vált, amely ötvözi a gasztronómiát, a történelmet és a közösségi élményt.
„A szőlészeti társulás tagjai a táj őrzői, a borvidék nagykövetei, akik munkájukkal nemcsak a poharunkba kerülő nedűt, hanem egy közösség lelkét is megalkotják. A borkóstolás fejlesztése községünkben az elmúlt években jelentős előrelépést tett, a szlovákiai borok élményszerű, oktató és autentikus megismerési formáira fókuszálva. A kóstolók már nemcsak a kóstolásról szólnak, hanem olyan komplex kulturális és társadalmi élménnyé váltak, amely ötvözi a bort a gasztronómiával, a történelemmel és a borászok történeteivel” – fejtette ki Labancz Roland.
A bensőséges ünnepség végén Korpás Andrást 81. születésnapja alkalmából is köszöntötték. Gratulálunk a neves borásznak!
Miriák Ferenc/Felvidék.ma





