Izsa sikeresen pályázott a Szlovákia Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A megkötött támogatási szerződés alapján elindulhat a Gyűjtőudvar építése Izsa községben című projekt – közölte Domi István, a település polgármestere a közösségi oldalán.

A gyűjtőudvar lehetőséget teremt a kommunális hulladék olyan összetevőinek szelektív gyűjtésére, amelyeket nem lehet a háztartási hulladékgyűjtő edényekben elhelyezni. Ide tartozik egyebek mellett a nagyméretű hulladék, az építési törmelék és az elektronikai hulladék.

A község 421 953,22 euró támogatást nyert el, miközben a beruházás teljes kivitelezési költsége 458 644,80 euró.

A beruházás célja a község és a környező természeti környezet tisztaságának megőrzése, az illegális hulladéklerakók kialakulási kockázatának csökkentése, valamint az újrahasznosítás és az újrahasználat arányának növelése.

A projekt az erőforrás-hatékony körforgásos gazdaságra való átállást is támogatja.

A létesítmény a község északi részén, a Hereföld, szlovákul Ďatelinová utca folytatásában, a 6760-as és a 6756-os számú parcellán épül meg.

A területet két méter magas kerítés veszi majd körül, a járművek behajtását pedig egy hat méter széles tolókapu biztosítja. A gyűjtőudvar új, közvetlen csatlakozást kap a meglévő úthálózathoz. A belső közlekedést és a konténerek elhelyezését teherbíró, aszfaltozott és szilárd burkolatú felületek szolgálják.

A bejáratnál hídmérleget helyeznek el a beszállított hulladék pontos nyilvántartása érdekében. A területen újrahasználati központot is kialakítanak, ahol a még használható, feleslegessé vált tárgyakat lehet majd leadni és újból felhasználni.

A gyűjtőudvart saját fúrt kúttal, zárt gyűjtőaknával, elektromos csatlakozással és térvilágítással látják el. A környezetbe való illeszkedést füvesített területek és zöldsáv biztosítja.

SZE/Felvidék.ma

Jelentős előrelépés történt a kétnyelvű tájékoztatás területén a Komáromi járásban. Az Arriva az elmúlt időszakban mintegy 507 autóbusz-megállóhelyen egészítette ki a megállók elnevezését magyar nyelvű feliratokkal, így a táblákon immár a szlovák mellett a magyar megnevezések is szerepelnek.

Komáromban a kétnyelvű buszmegálló-feliratok már több éve a városkép természetes részét képezik, a régió számos településén azonban eddig nem voltak elérhetők. A bővítés hátterében Komárom városának kezdeményezése áll.

Az önkormányzat azzal a kéréssel fordult az Arrivához, hogy azokon a területeken, ahol a kétnyelvűség a mindennapok természetes része, a közlekedési infrastruktúrában is jelenjen meg a magyar nyelv.

A kétnyelvűség támogatása Komáromban nem új keletű. A buszmegállókban kifüggesztett menetrendek szintén kétnyelvűek, és az Arriva több információs felületén is magyar nyelven tájékoztatja az utasokat.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere örömmel fogadta, hogy az Arriva folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, és ügyfélközpontú szemlélettel reagál a lakosság igényeire. Emlékeztetett arra, hogy korábban a város kezdeményezésére kerültek fel a menetrendi adatok a Google Maps és az Ubian felületére, amivel még könnyebbé és rugalmasabbá vált az információkhoz való hozzáférés.

Hangsúlyozta, hogy a kétnyelvűség fontos érték a város számára, ezért különösen örvendetes, hogy a fejlesztés immár a régió számos településén is megvalósult.

A polgármester arra is emlékeztetett, hogy Komáromban továbbra is ingyenes a városi tömegközlekedés. A város emellett támogatja az egyes városrészekből bejáró diákok utazási költségeit, így sok tanuló számára az iskolába járás gyakorlatilag térítésmentes. Az önkormányzat a közeljövőben a külterületekről bejáró, speciális iskolákban tanuló diákokra is kiterjeszti a támogatást, annak ellenére, hogy ezek az intézmények nem a város fenntartásában működnek. A cél, hogy minden gyermek hozzáférjen az oktatási lehetőségekhez.

Az Arriva szerint a fejlesztés jól példázza az önkormányzatokkal kialakított együttműködés eredményességét.

Morvai János, az Arriva regionális vezetője elmondta, hogy a vállalat a jövőben is szoros együttműködésre törekszik az önkormányzatokkal, szolgáltatásait pedig az utasok igényeihez kívánja igazítani.

Céljuk, hogy a tömegközlekedés minél pontosabb, elérhetőbb és ügyfélközpontúbb legyen.

Hozzátette, hogy a közösségi közlekedés napjainkban különösen fontos alternatívát jelent, mivel az utazási költségek folyamatosan emelkednek.

SZE/Felvidék.ma/KVH

A Felvidékre érkezett a Nemzeti Filmintézet Filmklub programja, mely közös filmvetítésekre hívja a filmkedvelő közönséget. Így, az érsekújvári Thain János Múzeum égisze alatt működő Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum intézménye is csatlakozott a programhoz, és június második hétvégéjén gazdag programmal fűszerezett családi filmvetítésen köszöntötte a szűkebb és tágabb régióból érkezőket.

Svajcer Edina, a rendezvény háziasszonya a megnyitóban hangsúlyozta: „Nagy öröm számunkra, hogy ma egy új kezdeményezés első állomásán köszönthetjük Önöket, a Nemzeti Filmintézet 2026 tavaszától a Felvidéken is elindítja filmklub vetítéssorozatát. Ez a program a Magyarországon már három éve sikeresen működő országos filmklubhálózat mintájára épül, és célja, hogy a magyarlakta felvidéki településekre is eljuttassa a magyar filmek gazdag világát a klasszikusoktól egészen a kortárs alkotásokig. Rendszeres vetítéseken keresztül szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy a közönség újra és újra találkozhasson a magyar filmművészet kiemelkedő darabjaival.”

Lúdas Matyi, magyar rajzfilm a Pajtában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A vidám családi mozizás szervezői a legkisebbek számára gazdag és színes kísérő programot biztosítottak A helyi önkéntes tűzoltók a habpartyval szereztek vidám perceket, de volt ugrálóvár, kisvonatozás, hajfonás és arcfestés.

Az élményekkel gazdag percek szünetében a Lúdas Matyi rajzfilm vetítése várta őket a Pajtában, mely a Nemzeti Filmintézet jóvoltából érkezett.

Az udvar hangulata

Igazi nyári hangulat költözött a Tájház udvarára, amikor az egésznapos borús idő után kiderült az ég, és a Varjos zenekar koncertjének tapsolhatott a közönség. Ezt követte a vidám táncházi hangulat, ahol ugyancsak a Varjos húzta a talpalávalót kicsiknek és nagyoknak.

Majd az est beálltával, a csillagos ég alatt szabadtéri mozi és egy felejthetetlen magyar filmélmény szórakoztatta a nagyérdeműt, amikor levetítésre került a Hogyan tudnék élni nélküled? című 2024-es magyar romantikus, zenés filmvígjáték.

Arcfestés Simonka Ágival

A filmet Orosz Dénes rendezte, a forgatókönyvet Goda Krisztina és Kormos Anett írta. A film egy fiktív szerelmi történetet mutat be, amelynek részletei Demjén Ferenc slágereinek szövegén alapszanak.

Mindeközben a Pató Pál étterem frissítőket és hagyományos szőgyéni finomságokat kínált. A rendezvény támogatói voltak: Szőgyén Község Önkormányzata, Pató Pál étterem, Thain János Múzeum, Nemzeti Filmintézet.

Habparty a helyi tűzoltókkal

Az elindított sorozat célja

a filmélmény mellett a valódi találkozások, beszélgetések és közösségi élmények megvalósítása,

hisz Henry Ford bölcselete szerint: „Az összetartás a kezdet, az együtt maradás a haladás, az együttműködés a siker.”

Szőgyénben a Nemzeti Filmintézet jóvoltából a következő filmvetítésre 2026. június 20-án, a Nyitott Templomok Napja keretében kerül sor,a melyre ezúton is szeretettel hívnak a szervezők minden kedves érdeklődőt a Nagyboldogasszony-templomba.

Berényi Kornélia/Felvidék.ma

Az ókori görögök tornacsarnokának – a gümnaszionnak –  neve túlélte a történelmi korok  változásait. A gimnáziumként Európa-szerte ismert iskolatípus kortól és helytől függően különböző változatokban élt és él ma is.

Nógrádban a gimnáziumi, ill. annak megfelelő szintű oktatásról a legrégibb adatok a 17. századból valók. A szécsényi ferencesek kolostori iskolája csakúgy, mint a füleki lutheránusok  gimnáziuma csak néhány évtizedet élt meg. Az első füleki gimnáziumról mindössze annyi tudott, hogy a 17.  század első felében létezett Füleken, a stratégiai fontosságú végvár alatti mezővárosban.

(Fotó: Sztranyovszky Tamás)

A füleki gimnázium jubileumi évkönyvében arról is olvashatunk, hogy 306 évvel az első füleki gimnázium megszűnése után, az 1951/52-es  tanév kezdetén a nagy múltú vár alatt, a Koháry István építette barokk templom előtt, lelkes, boldog diákok – az első fecskék – gyülekeztek.

Itt nyitotta meg kapuját Csehszlovákia második (az első a komáromi volt) magyar tannyelvű gimnáziuma. 1951 szeptemberében egy osztállyal, 43 diákkal nyílt meg a füleki magyar gimnázium.

Indulásakor  a Királyhelmectől Ipolyságig húzódó magyarlakta területről gyűjtötte egybe  a tanulni vágyó magyar fiatalokat. A kezdeti években  fokozatosan növekedett  a tanulók létszáma. 1953-ban már párhuzamos osztályokat is nyitottak.

(Fotó: Sztranyovszky Tamás)

Az első érettségi vizsgákat 1954-ben  tartották. A tanintézménynek búcsút mondó  fiatalok többsége pedagógiai főiskolán folytatta tanulmányait, és hozzájárultak  a csehszlovákiai magyar iskolarendszer további fejlesztéséhez.

Nem mindennapi eseményre került sor a füleki gimnáziumban 2026. június 12-én, ahol az iskola fennállásának 75 éves történetében először tartottak 70 éves érettségi találkozót.

Az 1955/56-os tanévben érettségizett   XI. A és XI. B osztály  hét öregdiákját  fogadta és köszöntötte Péter Juraj, az iskola igazgatója.  Néhányan sajnos romló egészségi állapotuk miatt  maradtak távol erről a ritkaságszámba menő összejövetelről.

(Fotó: Sztranyovszky Tamás)

Miután az  osztályterembe bevonuló öregdiákok elénekelték  a Gaudeamus igitur… kedves ballagási éneket, Péter Juraj kedves szavakkal és megilletődve köszöntötte az egykori maturandusokat, hiszen mint mondta, 70 éves érettségi találkozót még nem tartottak  iskolájuk falai között. A továbbiakban szólt a gimnáziumi oktatásban történt változásokról, korszerű fejlődésről. Örömmel árulta el, hogy hamarosan drónközpont létesül az iskolában, és ez a projekt  nemcsak Szlovákiában, hanem Közép-Európában is egyedülálló lesz.

A szépkorú diákok rövid visszaemlékezését követően az igazgató emléklapot adott át:

Balog Katalinnak, Sztranyovszky Istvánnak, Krúg Máriának, Kovács Katalinnak, Misove Erzsébetnek, Simon Miklósnak és Tódor Sándornak. Az emléklapok kiosztása után gyertyagyújtással emlékeztek elhunyt diáktársaikra.

(Fotó: Sztranyovszky Tamás)

A találkozó megszervezése özvegy Szakó Lászlóné, szül. Balog Katalin nevéhez fűződik.

Bodzsár Gyula/Felvidék.ma